Ladislav Fuks A hullaégető című műve nem a holokausztról szól, hanem arról, hogy egy ideológia hogyan képes megmérgezni lényegében bárkit, és mivé lesz általa az ember – mondja Schruff Milán. A hátborzongató regény alapján készült színházi előadásban – a főhőst, Karel Kopfrkinglt megformáló Gálvölgyi János oldalán – ő játssza az egyik főszerepet. Az interjút a teljes darabot végigkövető, átfogó képgaléria követi a győri előadásokról.

A Győri Antológia Irodalmi és Művészeti Alkotó Közösség 28 főből (költők, írók, képzőművészek, fotósok) áll, mely egy 2000 óta évenként megjelenő közös könyv, a Győri antológia köré szerveződik. Vezetője Csáky Anna tanár-költő.

Megmondtuk, hát így is lett. A Győri Szalon nemcsak a szavát, hanem a lelkesedését, jóindulatát és elkötelezettségét is tartja a város kulturális eseményei mellett csakúgy, mint szándékát a személyes jelenlétre olvasói felé. Mert a június 10-i, szombati Széchenyi téri Nyílt napon – ahogyan előre jeleztük – lájkok helyett mosolyok gyűjtésére határoztuk el magunkat, amelyek a cikk alján lévő galériában csodálatos gyűjteményben öltöttek maradandó emléket.

Agyongraffitizett sikátorban sétáltunk Ausztráliában, elszédültünk San Francisco lejtős kacskaringóin, hét nagy kőkeresztet számoltunk Ecuadorban, félve keltünk át Argentína sugárútján, rágógumit nyomtunk San Luis Obispo utcácskájának falára, cipők alatt óvakodtunk a német Flensburgban, karácsonyi giccs vett körül bennünket Brooklynban (linkek a cikk végén). A világ legkülönösebb utcáin kalandozva most ismét Amerikában járunk: Detroit városának Heidelberg Streetje immár három évtizede szolgál a modern artwork helyszínéül, a látványos és/vagy döbbenetes vállalkozás valóságos közösség- és társadalomformáló erő.

„Büszkén mondhatom, hogy Győr minden idők legjobb Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválját (EYOF) rendezte meg” – hangsúlyozta Borkai Zsolt polgármester, az EYOF Győr 2017 Szervezőbizottságának elnöke július 29-én szombaton, a nemzetközi sajtótájékoztatón a győri Városháza Dísztermében. A sport- és egyéb eseményekről Szabó Béla fotóművész optikája lenyűgöző képeken örökített meg szenzációs pillanatokat.

Akár egy álom. Álom a valóságban, illetve valóság az álomban. Egy könyvesbolt, és annál sokkal több. A görög szigetvilág legdélibb részén, Szantorini vulkanikus szigetén áll egy képeslapokra kívánkozó görög villa, amelyet művészek, írók és aktivisták nemzetközi csoportja tölt meg ‒ a könyvek mellett ‒ élettel: színházat szerveznek, szabadtéri mozielőadásokat tartanak, programokat rendeznek, amelyek révén a könyvek a helyi iskolák gyerekeit is megtalálják. Az Atlantis Books közössége minden értelemben túllép az anyagi meghatározottságon, mára valódi fogalommá vált a szellemi műalkotások és tevékenységek szférájában.

A Széchenyi István Egyetem Könyvtára felsőoktatási szakkönyvtárként az oktatók, hallgatók, az itt dolgozó munkatársak, nyilvános könyvtárként a régióban folyó oktatás és kutatás iránt érdeklődők szakirodalmi igényeinek minél hatékonyabb kielégítését tartja fő feladatának, melyet minőségi dokumentumállománnyal és szolgáltatásokkal, illetve jól képzett munkatársakkal tud elvégezni.

November 13-án délután nyílt meg a 19. Győri Könyvszalon rendezvényeként Barabás László festőművész kiállítása a győri könyvtár Kisfaludy Károly Könyvtárának rendezvénytermében (Baross út 4.). A tárlatot – amely december 11-ig tekinthető meg – dr. Horváth Sándor Domonkos, az intézmény igazgatója ajánlotta a megjelentek figyelmébe.

Ahol egykor sípoló vonatfüst gomolygott az állomás kupolája felé, most könyvek zizegő sóhaja tölti meg a csarnokot ‒ valódi, sorokba szedett értékekkel. A Barter Books csupán 1991 óta létezik, de mára Anglia egyik legnagyobb használt- és antikkönyv-kereskedésévé vált, amely évente 300 ezer látogatót fogad.

Semmi különös nincs abban, ha az amerikai Minneapolis külvárosában sétálgatva, csupán alig több, mint fél tucat utcányira a hömpölygő Mississippi folyamától biciklis futár suhan el az ember mellett. A nyugodt, családias, fákkal és békességgel szegélyezett környék utcáin azonban nem pizzát, hamburgert vagy éppen hagyományos postai csomagot szállítanak az önkéntes fiatalok külön erre a célra kialakított kétkerekűikkel, hanem könyveket.

Június 2-án fiatal lábak zaja verte fel a Győri Nemzeti Színház nagyszínpadának hétközepi csendjét: a Győri Tánc- és Képzőművészeti Iskola hagyományos tanévzáró vizsgakoncertjén tizenegy táncművészjelölt mutatta be, hogyan képzeli el saját lábaira állva (forogva-pörögve-ugrálva) a jövőt.

Karl Friedrich Drais 1817 júniusában mutatta be, majd augusztusban szabadalmaztatta „Laufmashiene”, azaz futógép elnevezésű találmányát – vagyis megszületett a kerékpár (egyelőre még pedál nélküli) őse. Aki kíváncsi a töretlen népszerűségnek örvendő közlekedési eszköz teljes spektrumú evolúciójára, a legjobb, ha a németországbeli Bajorországba utazik, egészen pontosan az alig 6500 fős Bad Brückenauba, ahol mindezt (ráadásul rollerek és motorkerékpárok mellett) szemügyre veheti a Deutsches Fahrradmuseumban.

2014. április 10-én nyílt meg az a nagyszabású kiállítás a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum gondozásában a Magyar Ispita időszaki kiállító termében (Győr, Nefelejcs köz 3.), amely az első és a második világháborúnak, valamint a győri bombázásnak állít emléket. Az Emberek az embertelenségben tárlata a cím által is sugallt emberi sorsokra épül: a költők, írók személyes élményei, gondolatai mellett a tárlat középpontjába egy győri születésű katona, Fejes István került, aki az I. világháborúban gyalogosként, majd gépkocsivezetőként vett részt, a II. világháborúban pedig a légierőnél volt pilóta. A bemutató egyedülállónak számít Győrben, hiszen számos olyan felbecsülhetetlen értékű tárgyat láthatnak az érdeklődők, melyek idáig nem szerepeltek történeti kiállításokon.

2021. szeptember 18-án, délután 4 órakor a győri „Színházat mindenkinek” elnevezésű csoport tagjainak ismét lehetőségük nyílt egy „teátrumos” beszélgetésre a Komédiás Étterem különtermében, a csoport meghívását ezúttal Ungvári István színművész fogadta el.

2014. június 16. és 22. között színpompás, nagyszabású táncra perdül Győr kulturális élete: a Nemzeti Táncszínház, a Magyar Táncművészek Szövetsége és a Győri Balett immár tizedik alkalommal rendezi meg a Magyar Táncfesztivált.

A mesék és a hozzájuk tartozó illusztrációk egysége képes magasabb szintre emelni, és ott új, összefonódott művészeti ággá varázsolni az irodalom és a képzőművészet szimbiózisát. A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum Rómer-termében 2014. május 11-én nyílt meg Mese itt, mese ott címmel észt és magyar gyermekkönyv-illusztrátorok alkotásaiból rendezett kiállítás.

Szirmai Albert operettjét, a Mágnás Miskát – amelyhez Bakonyi Károly írta a szövegkönyvet, Gábor Andor pedig a verseket – 1916. február 12-én mutatták be először, méghozzá óriási sikerrel, a Király Színház színpadán. A darab eredetileg a legendás színészpáros, Fedák Sári és Rátkai Márton számára íródott.

A flipper múzeuma című kötetet ki más írhatta volna, mint a budapesti Flippermúzeum alapítója, Pálfi Balázs gyerekkori barátjával (és munkatársával), Pataki Márkkal – a pandémia miatt hónapokig zárva kellett tartaniuk, ami alatt időt tudtak szorítani erre.

Micsoda felvágás és nagyképűség! „Nagy-Britannia legélvezetesebb könyvesboltja”? Lehet ilyet kijelenteni? Talán meg kellett volna maradni a korábbi mottónál, amely szerint „Egy könyvesbolt a kisebbség többségének”?

2014. április 17-én nyílt meg a győri Nagyboldogasszony Bazilika Múzeum terében (Káptalandomb) a Szent Kereszt – Az élet fája című kiállítás. A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum és Zichy Ferenc Látogató Központ közös szervezésében megvalósult, a Storno-család műalkotásaiból válogatott tárlat egészen július 24-ig tekinthető meg.

A Dés László és Nemes István nevével fémjelzett Valahol Európában musicalt 2018. március 25-én délután láthatta a közönség a rajkai Faluházban. A Lipóti Színjátszó Kör rendezője, dramaturgja, „mindenese”, Fazekas Lászlóné Marcsi nehéz feladatra vállalkozott, amikor ezt a népszerű, megérintő és megrázó darabot színpadra állította. Nemcsak azért, mert a mű sok gyermekszereplőt foglalkoztat, hanem egyéb nehézségekkel is meg kellett küzdeniük, hiszen nincs állandó gyakorlóhelyük, sok esetben színpad nélkül vagy lakásokon folynak a próbák, a díszletek, jelmezek pedig saját készítésűek.

Móricz Zsigmondot epikus szerzőként tartjuk számon, mégis az utóbbi magyar színházi évadok egyik legsűrűbben játszott színpadi szerzője. Az Úri murit a közönség néhány évvel ezelőtt láthatta Debrecenben Vidnyánszki Attila rendezésében, Kaposváron Rusznyák Gábor színrevitelében, 2012-ben Keszég László dirigálásával az évad bemutatója volt Miskolcon. 2010-ben a Nemzeti Színházban Bezerédi Zoltán adaptálta színpadra a Móricz-művet, a győri közönség most az ő vendégrendezésében láthatja a darabot.