Vendéglő a Parnasszuson

Ízes irodalmi est fogadással a győri könyvtárban

szepproza-napja01

Beszélgetős, játékos és „ízes” – vacsorás irodalmi esttel ünnepelték 2022. február 22-én a Magyar Széppróza Napját a győri könyvtárban. A rendezvény a Magyar Írószövetség, a Magyar Napló Kiadó és a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér szervezésében második alkalommal valósult meg.

A vendégsereget a házigazda részéről dr. Horváth Sándor Domonkos író, könyvtárigazgató köszöntötte, utalt a szervezők kapcsolódási pontjaira és a két évvel ezelőtti sikeres előzményre. A Magyar Napló Kiadó irodalmi vezetője, dr. Jánosi Zoltán ünnepi beszédében – rámutatva a nap ikonikus dátumára: 2022-02-22 – az „idő” irodalmi megközelítésének érdekességeire világított rá. „A líra belemarkol az időbe, kiszakít belőle, jelenvalóvá teszi a dolgokat, a dráma az időben egymásnak feszülő akaratot teszi műalkotássá, az epika, a próza pedig az időbeli egymásutániságot jeleníti meg. A költészet napját 58 éve, a magyar drámát 38 éve, a szépprózát 5 éve ünnepeljük. Szép estét, jó szórakozást, de nem prózait!” – kívánt zárszóként az irodalomtörténész. Az önkormányzat részéről Diligens Tibor képviselő üdvözölte a megjelenteket.

A köszöntőket könnyed hangulatú széppróza napi beszélgetés követte, melynek résztvevői három, karakteresen más prózavilágot képviselnek. Berta Zsoltot a történetmesélés, Jánoki-Kis Viktóriát a környezetében élők küzdelmei, Szentmártoni Jánost, aki inkább költőnek vallja magát, a saját élményeinek megélései irányítják. Az est háziasszonya, moderátora, Mirtse Zsuzsa író, költő számos olyan kérdést tett fel az alkotóknak, melyeken keresztül bepillanthattunk az írói műhelyek kulisszatitkaiba. Milyen témák kerülnek tollvégre? Mennyire vihető bele személyesség? Ki hogyan találta meg a személyes hangját? A karakterekkel való azonosulás vagy elhatárolódás hogyan valósul meg? Mit jelent pontosan: alteregó? Sorsábrázolás mennyire fontos íróként? Ki milyen terveken dolgozik?

A Déryné Társulat tagjai egy-egy novella színészi felolvasásával illusztrálták, hogy mennyire más a történetmesélő, vagy az impulzusokra hagyatkozó írói stílus. A bemutatót színpadi játék zárta. A szerzők egy-egy novelláját adták elő a színészek (Dányi Krisztián, Losonczi Kata és Turi Bálint) 1 percben, azután 30, 15 és 5 másodpercben. A „gyorsítás” izgalmas eredményeket hozott, „felpörgette” a közönség hangulatát, és mint egy jó novella zárásában, csattanóként szavazásra került, hogy melyik prózai mű kerüljön felolvasásra.

Az est ezzel még nem ért véget, ezután következett az „ízesebb” része. A vendégeket híres íróink szájíze szerint elkészített étkek sora várta: bableves, ahogy Jókai Mór szerette, szabolcsi töltött káposzta Móricz Zsigmond ízlése szerint, kapros bryndzás galuska (sztrapacska) Mikszáth Kálmán vidékéről, és desszertként Molnár Ferenc kedvence, az almás és túrós rétes.

A testet-lelket kényeztető programról irodalmi és gasztronómiai élményekkel (el)telve távozhattak a résztvevők.

SzaSzi
Fotók: Pozsgai Krisztina