A költő 1982-ben született Budapesten, Závada Pál író és Gyetvai Ágnes gyermekeként. Závada Péter neve nem ismeretlen számunkra. Mintegy 20 éves zenei pályát tudhat maga mögött, 1996-ban Süveg Márkkal alapította meg az Akkezdet Phiai együttest, több lemezt és szólólemezt is kiadtak. 2010 óta szövegírói és dramaturgiai tevékenységet is folytat. Irodalmi pályafutása jelentős, 2009-ben, a Jelenkorban jelentek meg először versei, azóta rendszeresen publikál irodalmi folyóiratokban. Verseit többek között az Élet és Irodalom, az Alföld, a Holmi, a Műút, az Ex Symposion, a Pannonhalmi Szemle, a Zempléni Múzsa, a Szkholion, a Bárka és a Helikon közölte. Első verseskötete a Libri Kiadó gondozásában jelent meg Ahol megszakad címmel, a másodikat 2015-ben, Mész címmel publikálta. Az azóta eltelt években is termékeny munkát tudhat maga mögött: 2017-ben a Roncs székárnyékában (versek), 2018-ban a Je suis Amphitryon (Dráma egy részben), 2021-ben a Gondoskodás (versek) és 2023-ban A muréna mozgása (versek) című műve jelent meg, amely a mostani könyvbemutatónk apropóját is adta.

A muréna mozgása

A kiadvány a szerző 6. kötete, amely az elmúlt három év verseit gyűjtötte össze, hogy beszéljen az emberi gonoszság történetéről, arról, miben hasonlít egy kisgyermek keze egy elefánt ormányához, Szűz Mária dobhártyája tekinthető-e szűzhártyának, illetve arról, ami azután történik, hogy az illúzió gyarmatosította a világot.

A könyv 3 nagy etapból épül fel. Az elsőben a gonoszság története és az ingamozgás című részek olvashatók. Gondolatok az emberi gyarlóság és kegyetlenség időtlenségéről. Nyelvelméleti, filozófiai és művészetelméleti kérdéseket érintő szövegeket találhatunk ebben a fejezetben egy kis politikai felhanggal fűszerezve. A második, Munkajegyzetek című szakasz különböző művészeti ágakban (filozófia, művészetelmélet, színház és irodalom) történő tevékenykedések szöveges jegyzetei. A harmadik rész pedig az Egy alma határai című hosszú verset tartalmazza, amely számos nyelvfilozófiai, esztétikai, politikai és pszichológiai kérdést boncolgat.

A péntek esti könyvbemutatóra sokan voltak kíváncsiak, szép számú közönség foglalt helyet a nézőtéren. Farkas Mónika újságíró felvezetője után az írótól megtudhattuk, hogy miért A muréna mozgása címet adta könyvének. Mint elmondta, szimbolikus jelentéstartalommal bír. Cikázás és kiszámíthatatlanság ‒ leginkább ezekkel a szavakkal tudja leírni a muréna viselkedését, csakúgy az olvasó „mozgását” is, ahogy vissza-visszatér egy-egy versének megértéséhez. A legpontosabb megfogalmazást a kötet fülszövegében olvashatjuk, ahol a költő szerint a muréna mozgása nem más mint:

„Kiszámíthatatlan cikázás, oldalirányú sasszé, a rendszerben mozgó alkatrészek szabad játéka. Nem más ez, mint állandó kergetőzés a másik elkapásának leghalványabb ígérete nélkül, mely ugyanúgy utalhat a vers és az esszé, a jel és a jelölő, vagy a szöveg és az olvasó viszonyaira. De ki űz kit? Ki a ragadozó és ki a préda?”

Závada Péter – elmondása alapján – olyan verseket akart írni, melyekkel nemcsak az olvasót szerette volna meglepni, hanem saját magát is. A muréna mozgása ezt pontosan ábrázolja: kiszámíthatatlan, ugyanis amikor már éppen azt hisszük, hogy sikerül elkapnunk, akkor mindig kicsusszan a kezünkből. Pont ezért a kiszámíthatatlanság és a káosz a mű fő vezérfonalai. A muréna mozgásáról a Kettős inga című versében így fogalmaz:

„Nem véletlen, csak kaotikus – egymásra
hanyatló görbék, játékukban dupla
szabadságfok szédít: mikor sziklarejtekéből 
a muréna óvatlan tintahalra támad, 
mozgásuk öntörvényes kettős inga.”

Ez a kettősség a verseskönyvre is érvényes: megfigyel, kivár, és a megfelelő pillanatban ide-oda cikázik a rend és a káosz között. Káosz és rend között sodródunk. Minden vers egy-egy kérdőjel, amelynek megértéséhez többször el kell olvasnunk a műveket. Soronként értelmezni, hogy meg tudjuk fejteni, a szerző mit szeretett volna mondani. A kulcsot ehhez nem nyújtja át ezüst tálcán, nem kínál megoldásokat, ellenben megadja az olvasónak a szabadságot a megfejtéshez és a sajátos értelmezéshez. Mint írja:

„Úgy látszik tehát, hogy a kulcsot bármikor megtalálhatom a kanapé párnái közti résben, a földben, egy félbehagyott építkezésen, vagy ennek a szövegnek a sorai közé ékelődve. Ám arról, hogy mit értek kulcson, a kérdés bizalmas és összetett természeténél fogva nem beszélhetek.”

Az illúzió gyarmatosítása

Az est folyamán a beszélgetés kitért az illúziók világára is. Mi az illúzió és mi a valóság? A kettőt nagyon nehéz kettéválasztani, hiszen mai világunk nagy része a látványról szól. A valóság világából az illúzió, fantázia világába menekülünk, de amikor ott szembe kell néznünk önmagunkkal, megijedünk, és visszamenekülünk a való világba. A muréna mozgása itt is megjelenik: egy folyamatos oda-vissza cikázásról beszélhetünk ebben a helyzetben is. Závada szerint ebből ki tudunk zökkenni, meg kell tanulnunk a jelenben élni. Az itt és mostra koncentrálni. Könyvében erről így ír:

„Eddig az illúzió gyarmatosította a valóságot,
de most a valóság követeli vissza képzeletünket,
pedig nincs külön illúzió és külön valóság,
csak a dzsungel van, és mikor a dzsungel
föltekeredik önmagába, saját szemébe néz
mely miénk s a leopárdé.”

A beszélgetés végén Farkas Mónika aktuális munkáiról is kérdezte a szerzőt, akitől megtudhattuk, hogy éppen egy Shakespeare-adaptáción dolgozik. Az előadás végén a közönség feltehette kérdéseit, zárásként pedig dedikáltathatta könyveit.

LSzimonetta
Fotók: Pozsgai Krisztina

Fotógaléria: Závada Péter: A muréna mozgása – Kötetbemutató a győri könyvtárban

Pozsgai Krisztina fotói

8 kép

 

Forrás: Wikipédia, kulter.hu, litera.hu, magazin.libri.hu