2025-ben július 4. és 6. között rendezik meg az ország legnagyobb, többszörösen kitüntetett, összművészeti, családokat megszólító, ingyenes gyerekrendezvényét, a 18. Győrkőcfesztivált. A szervező Vaskakas Bábszínház, további támogatókat keresve, a város vállalkozóihoz, cégeihez fordul segítségért.

2025. április 16-án a győri zsinagógában emlékeztek a holokausztra, mivel 81 évvel ezelőtt ezen a napon kezdődött meg a gettósítás az akkor Magyarországhoz tartozó Kárpátalján. A megemlékezést szervező Mensch International Foundation a nevéről (Ember) elnevezett díjjal ekkor tüntette ki Szalay Balázs csornai történelemtanárt (a képen), a diákok részére 2015 óta rendszeresen szervezett auschwitzi tanulmányút elismeréseként.

Bertha Benz 1849. május 3-án született és 1944. május 5-én hunyt el, de nem magas korával sikerült elérnie, hogy felfigyeljenek rá, hanem egy olyan utazással, amely a szó szoros értelmében mindent megváltoztatott. A hírnévig 106 kilométer és 12 óra vezetett.

A különleges japán esztétika egyik alapfogalma a zenben gyökerező wabi sabi – gyakorlati tanácsok formájában testet öltő évezredes bölcsesség. Ma is sokat meríthetünk belőle, ha szeretnénk jól kezelni a változásokat, átértékelni a kudarcainkat vagy megtalálni a munka örömét. De az egyik legfőbb tanítása, amellyel közelebb juthatunk a belső békénkhez: a szépség megtalálása a tökéletlenben. Hogy tovább haladhassunk a tökéletes felé...

Élmény, közösség és hasznos tudás – mindezzel már azok a felső tagozatos diákok is gazdagodhatnak, akik felvételt nyernek a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Fiatal Tehetség Programjába. A FIT már Kárpát-medence-szerte, huszonhét helyszínen elérhető a most negyedikes diákok számára, akik jelentkezését június 30-ig várják.

Az idén 16 éves Richter Egészségváros program 2025. május 24-én Győrbe érkezik Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Győr‒Moson‒Sopron Vármegyei Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház, valamint a Richter Gedeon Nyrt. együttműködésének eredményeként.

A spanyol „legyőzhetetlen armada” pusztulása az angol történelmi emlékezet egyik legfontosabb eseménye, azonban az egy évvel későbbi „angol armadáról” sokkal kevesebb szó szokott esni. Az okot könnyű kitalálni.

60 éve, 1965. április 23-án robbantották fel a Blaha Lujza téren álló Nemzeti Színház utolsó részét. A hivatalos válasz a metróépítkezésre fogta a patinás épület lerombolását, bár sokan így is sejtették, hogy a pártpolitika döntése mögött a polgári értékek lerombolása volt a cél.

Vannak olyan háborúk, amelyek sokkal inkább érdekesek, mintsem fontosak. A chincha-szigeteki mindenképpen ebbe a kategóriába tartozik: tétje a presztízs volt, na meg nem csekély mennyiségű madárürülék…

Csöves, domború, lapos, fogólapos, hasáb, kisfejes, hasas – ezek nem a Gombóc Artúr által kedvelt csokoládéfajták, hanem citeratípusok. A Néprajzi Múzeumban 2025 januárjában egyedülálló kiállítás nyílt Vígan zengjetek, citerák! címmel, amelynek főszereplője ez az ismert és kedvelt népi hangszerünk.

Nagyon kevesen lehetnek azok szűkebb pátriánkban, akik ne hallottak volna Várszegi Asztrikról. Az immár nyugdíjas pannonhalmi főapát az elmúlt évtizedekben sokszor vállalt a bencés közösség, a katolikus egyház, tágabb értelemben a hétköznapi emberek javát szolgáló közéleti szereplést, ezúttal pedig szívesen adott összefoglaló beszélgetést tartalmas életútjáról.

Márai Sándor leveleivel, bútoraival és fényképeivel gazdagodik a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteménye, emellett az intézményhez kerül az író testvérének, Márai Gábornak és feleségének hagyatéka is.

Élet és halál, szépség és harc – a japán cseresznyevirág szimbóluma látszólag összeegyeztethetetlen ellentéteket egyesít magában. A Sakura ünnep alkalom a rejtély megfejtésére, a szamuráj eszmény megközelítésére. Írásunk rövid bepillantás a világszerte népszerűvé vált esemény hagyományaiba.

2025. április 8-án nyitja meg kapuit a Time Machine Budapest élményközpont, amelynek interaktív kiállítása a magyar főváros kiemelkedő jelentőségű történelmi pillanatait idézi meg.

Autók a tenger felé címmel új kampányt indít a Néprajzi Múzeum Jelenarchívuma, amelynek célja egy 1990-es évektől napjainkig tartó közösségi fénykép- és történetgyűjtemény létrehozása.

„Lengyel-magyar két jó barát, együtt harcol s issza borát, vitéz s bátor mindkettője, áldás szálljon mindkettőre.” Az idézet is jól mutatja, hogy a két nép legendás barátsága régmúlt időkre nyúlik vissza, amelynek emléknapját minden évben március 23-án ünnepeljük.

Napjainkban azt tapasztalhatjuk, hogy egyre kevesebb figyelem hárul a humán tudományokra, azok társadalmi jelentőségére. Kétségtelen tény, hogy az utóbbi évtizedek során az olyan tudományágak kerültek előtérbe, mint a technológia, a természettudományok vagy az informatika, melyek korunk gazdasági és társadalmi jólétének a fejlődésében alapvető fontossággal bírnak.

A Zsidók Győri Gyökerei Közhasznú Alapítvány felhívására nyolc győri és Győr környéki középiskola vesz részt a 2025-re meghirdetett Kirekesztés – az antiszemitizmustól az iskolai bullying-ig, az ellenséggyártás példái című projektben, melynek első szakasza a napokban zárult le.

A 150. évfordulóra digitalizálják és elérhetővé teszik a várost romba döntő 1879-es szegedi nagy árvízzel kapcsolatos iratanyagot és térképeket.

Mintegy kétszázan vettek részt a győri Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karán a tanítók napja alkalmából rendezett módszertani délutánon, amelynek középpontjában a mesepedagógia és a művészetek általi nevelés állt.

A csiga többrétegű jelentést rejt magában. Hátán hordja a ciklikus fejlődést, az önismeret és a bölcsesség felé vezető út törvényszerűségeit kifejező spirált. Kapcsolatban áll az utazással, de a biztonságot nyújtó otthonnal is. Lassú, mégis folyamatos haladásra inspirál, ugyanakkor emlékeztet, hogy a megújuláshoz időnként el kell vonulnunk a világtól.

Sajátos korszakban élünk a külső világban dúló krízisek közepette. Gazdasági válság, környezeti katasztrófák, egymásra torlódó eszmerendszerek ássák alá biztonságérzetünket és rendítik meg bizalmunkat. A digitális kultúra korszakos fordulattal tör be az életünkbe.

Szinte egész életében tanult és tanított, mindig új kihívások elé állítva saját magát. Tanulmányai alapján Görcsné dr. Muzsai Viktória PhD a neve, de amióta a művészet felé fordult, beéri a Muzsai Viktóriával. Tudományos munkái, publikációi mellett jól működő gépipari kereskedelmi vállalkozás társtulajdonosa, és nem a pihenés élteti.

A 2000-es évek elejétől kezdve a kelet-ázsiai oktatási rendszerek vezetik az olyan nemzetközi teljesítmény-rangsorokat, mint a PISA vagy a TIMMS. Milyen tendenciák húzódhatnak meg e mögött?

Az idén 69. éve, hogy Gyengéné Fogarassy Margit pedagógus, vak költő kezdeményezésére egy kisebb baráti társaság létrehozta érdekvédelmi célokkal, a hasonló sorsúak összefogására a mai Vakok és Gyengénlátók Győr-Moson-Sopron Vármegyei Egyesület jogelődjét.

A shinrin-yoku mélyen a japán hagyományokban gyökerezik. A sintoizmusban és a zen-buddhizmusban is találkozhatunk azzal a tanítással, miszerint az erdő az istenek-istenségek lakhelye. A modern világ eltávolodott a természettől és a szakralitástól, amelynek következményeit egyéni és társadalmi szinten is elszenvedjük. Japánban az erdőfürdő vált a visszakapcsolódás egyik útjává.

A Petőfi Irodalmi Múzeum küldetése a magyar irodalmi örökség minél teljesebb körű gyűjtése, a magyar irodalom sokoldalú bemutatása és közvetítése, legyen az klasszikus vagy kortárs. A múzeum három alaptevékenysége: a tudományos gyűjtő- és feldolgozó munka, kiállítások létrehozása és kulturális rendezvények szervezése.

Magyarország az újkori olimpiák során két nyári olimpiai játék kivételével mindegyiken képviseltette magát. A dobogó legfelsőbb fokán Magyarország összesen 189 alkalommal állt, így hazánk 189 aranyérmet tudhat magáénak.

Jókai Mór előtt tisztelgő emlékérmékkel indul a Magyar Nemzeti Bank 2025. évi kibocsátási programja. A húszezer forint névértékű ezüst és háromezer forint névértékű színesfém emlékérmét a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotója születésének 200. évfordulójára bocsátotta ki az MNB.

A mai naptárunk hosszú fejlődés eredménye, amely végső soron azt a célt szolgálta az idők folyamán, hogy a föld keringését összhangba hozzák az emberi élettel, és mérni lehessen az idő múlását. 1582-ben például ennek esett áldozatul tíz nap a történelemben…