Bármilyen hihetetlen Claude Mellan mester 1649-ben rézmetszéssel készített műve egyetlen vonallal rajzolja meg Jézus arcmását, ugyanazt az isteni eredetű portrét, amelyet a keresztény tanítás szerint Megváltó hagyott Veronika kendőjén, amikor az megtörölte a kínszenvedéstől véres arcot.

A Belvederei Apollónt Johann Joachim Winckelmann, a német klasszicizmus szellemi megalapítója „a művészet legmagasabb eszményének”, az ókori görög művészet fenséges kifejeződésének tartotta. A Napistent, aki megtisztító, gyógyító erővel is bír az antik hagyományokban, éppen abban a pillanatban látjuk, amikor legyőzte a Delphoit őrző khtonikus (föld alatti) kígyót – így Püthiai Apollónná lett.

Szabadság és bátorság, meditáció és önelfogadás, új nézőpontok és a közös gondolkodás összefogó ereje – mindez tükröződik a Széchenyi István Egyetem Tánc- és Képzőművészeti Szakgimnázium 13. évfolyamos, tehetséges festő, grafikus és szobrász növendékeinek az alkotásaiból. Craxis című kiállításuk április 27-ig tekinthető meg a Borsos Miklós Időszaki Kiállítótérben (9021 Győr, Apor Vilmos püspök tere 2.).

A szecesszió korszakának magyar plakátművészetét és tárgykultúráját bemutató tárlat látható 2025. április 4-től a Magyar Nemzeti Galériában.

Az évszázados múltú katedrálisok grandiózusságán, szépségén ámulva, a mérnöki zsenialitás és az emberfeletti munka előtt csodálattal adózva talán eszünkbe sem jut, hogy elmerüljünk, úgy igazán, a részletekbe. Pedig érdemes alaposabban is szemlélődni, mert az építőmesterek bizony nem mindig a sablonokat követték, ezért helyenként meghökkentő elemekre bukkanhatunk.

A Néprajzi Múzeum állandó gyűjteményi kiállítása elnyerte a világ egyik legrangosabb dizájnelismerését, a if Design Award-ot a legjobb kiállítási dizájn és megvalósítás kategóriában.

A graffititől a művészettörténeti ikonig, avagy hogyan lett Banksy egyszerű kis stenciles rajza rövid időn belül a 21. század egyik legismertebb műalkotása. A Lány léggömbbel folytonosan reményt ad, még úgy is, hogy fizikailag már régen nem létezik ott, ahol megszületett, hatása talán emiatt is transzportálódhatott öröklétbe.

Az 1850-es évek elején született Giovanni Strazza olasz mester méltán kivételes alkotása, amely a fátyollal letakart Szűz Máriát ábrázolja. A carrarai márványból készült Lefátyolozott vagy Fátylas Szűz (The Veiled Virgin) azt az illúziót kelti, mintha az érzékien ábrázolt arcot leheletvékony kendő fedné.

Sandro Botticelli 1482 körül született Pallasz Athéné és a kentaur című képén a görög mitológia szimbolikus üzenetet hordozó alakjait láthatjuk. A világhírű festmény, amely 2008-ban Magyarországon is járt, annak az értékes sorozatnak a része, amely visszaadta a művész évszázadokig visszaszorult elismertségét.

A Louis Philippe Mouchy francia szobrász által készített márványszobor nyakkendője 1781-ből olyan aprólékosan kidolgozott, részletgazdag eleme az alkotásnak, amely ritkán látható a márványmunkákban, példaadó értékű. Alaposabban szemügyre véve azonban több más élethű vonást is felfedezhetünk.

2024. december 2-án, a budapesti Millenáris Fogadóban hat kategóriában (természet, táj, építészet, kultúra, sport, életképek), kategóriánként három-három díjat osztott ki az idei Magyarország 365 fotópályázatra nevezők között a szakmai zsűri, továbbá átadták a zsűri különdíját is.

Argentína fővárosában, Buenos Aires Recoleta negyedében található a Cementerio de la Recoleta, vagyis a recoletai temető. A város egyik legnépszerűbb turista látványossága azonkívül, hogy számos híres ember, köztük Nobel-díjasok nyughelye, építészeti értékeivel, sőt extravagáns sírhelyeivel vonzza ide a kíváncsiskodókat.

2024. október 25-én nyílt meg Fülöp Péter fotográfus, költő sajátosan egyéni fotóiból álló kiállítás a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum Rómer Házában A lehetséges extatikus állapota címmel a művész barátainak, ismerőseinek, tisztelőinek részvétele jelenlétében.

Létezik Győrben egy Fiatal Tehetséges Alkotókat Támogató Társulás, a Talentum – Műhely program: nem találni székhelyét, nincs fóruma, jogi háttere, nem egyesület és nem alapítvány, de vannak motivációi, jövőbe mutató tervei, számos támogatója, és mindenekelőtt vannak önzetlen, munkától meg nem riadó "motorjai".

A budai várban található neoromán stílusú Halászbástya fővárosunk egyik legismertebb műemléke, valamint jelentős idegenforgalmi látványossága, mely a páratlan panorámának köszönhető. Romantikája tagadhatatlan.

Igazi ritkaságnak számít, az ötvenes évek végén csupán tíz darab készült abból a virágos-pillangós, Viktória mintával festett, porcelán burkolatú kávégépből, amely 1958 márciusában, a brüsszeli világkiállításon, a Herendi Porcelánmanufaktúra standjának fő attrakciója volt.

A varázslatos és sokszínű Indiában egy igazi különlegességre bukkantunk, amelyről érdemes beszámolni: Mefisztó és Margit kettős szobra a 19. században készült, és az indiai Salar Jung Múzeumban található. Az alkotás Goethe egyik legnagyobb művéhez, a Fausthoz kapcsolódik.

Balogh István győri festőművész, a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar Neveléstudományi és Pszichológia Tanszékének oktatója művészet iránti első elköteleződésétől, keretek közötti iskoláitól és autodidakta önképzésétől kezdve mindent alárendelt hivatásának.

Ki ne ismerné ezt az alvó lánykát? Igaz, a világ különböző tájékain másként hívják: németül Dornröschen, angolul Sleeping Beauty, magyarul Csipkerózsika, mégis rögtön ismerős ő gyerekkorunk emlékezetes meséje alapján. Az egyik legéletszerűbb ábrázolása Louis Sussmann-Hellborn embernagyságú márványszobra.

Győr képzőművészetének meghatározó egyénisége az 55 éves festő és grafikus, Tolnay Imre. Több mint három évtizedet felölelő művészi pályafutását a környező világ iránti állandó érdeklődésének, és ebből következően az általa egyetlen szóval sem említett folytonos megújulásának is köszönheti.

Vajon kiket rejt Raffaello ihletett remekműve? A Vatikánban található, hihetetlenül komplex alkotás a platóni gondolkodás történeti folytonosságát szemlélteti, ugyanakkor szimbolikusan utal a reneszánszban megkísérelt szintézisre: az antik filozófia és a keresztény tanítások összebékítésére.

Az ember egyik legfontosabb (test)része az arc, és a legszívesebben talán emberi arcot szeretünk nézegetni. Barcelonában van is lehetőségünk erre premier plánban: Jaume Plensa képzőművész Carmela című alkotása egy – különböző deformációs perspektívákat kínáló – tizenéves lányarcot ábrázol.

Jahangir sírja egy 17. századi roppant díszes mauzóleum, amelyet Nur-ud-Din Muhammad Salimnak (1569–1627) – birodalmi nevén Jahangirnak, szó szerinti fordításban Világhódítónak –, a negyedik mogul császárnak építettek a pakisztáni Shahdarában, Lahore közelében.

Amit a múlt győri fotóművészetében Meződy Ö. István, Klausz László, dr. Mészáros László, dr. Alexay Zoltán, Katona Miklós, Matusz Károly, Szük Ödön vagy Bertleff András életműve jelentett, azt a jelenben Szabó Béla (EFIAP, E-MAFOSZ/G, Hon-ES-ÖGPh, MFSZ) képviseli.

Alfons Mucha, a kozmopolita cseh festőművész, grafikus 1898-ban készítette el Művészetek című sorozatát, amelynek harmadik darabja a Költészet. A szépséget és nyugalmat árasztó alkotás egy tájba révedő, allegorikus női alakot ábrázol – a háttérben a lenyugvó Nap és a felkelő Vénusz.

A „helyet adni, megmutatni, közelebb hozni” célegyüttes, kiegészülve a törekvésként megfogalmazott kapcsolódási pontokkal és csatlakozási lehetőséggel, folyamatos sikertörténetként mondható el a Torula Kortárs Művészeti Kiállítótér és Műteremház elmúlt három évében. Náluk jártunk, beszélgettünk.