A graffititől a művészettörténeti ikonig, avagy hogyan lett Banksy egyszerű kis stenciles rajza rövid időn belül a 21. század egyik legismertebb műalkotása. A Lány léggömbbel folytonosan reményt ad, még úgy is, hogy fizikailag már régen nem létezik ott, ahol megszületett, hatása talán emiatt is transzportálódhatott öröklétbe.

Az 1850-es évek elején született Giovanni Strazza olasz mester méltán kivételes alkotása, amely a fátyollal letakart Szűz Máriát ábrázolja. A carrarai márványból készült Lefátyolozott vagy Fátylas Szűz (The Veiled Virgin) azt az illúziót kelti, mintha az érzékien ábrázolt arcot leheletvékony kendő fedné.

Sandro Botticelli 1482 körül született Pallasz Athéné és a kentaur című képén a görög mitológia szimbolikus üzenetet hordozó alakjait láthatjuk. A világhírű festmény, amely 2008-ban Magyarországon is járt, annak az értékes sorozatnak a része, amely visszaadta a művész évszázadokig visszaszorult elismertségét.

A Louis Philippe Mouchy francia szobrász által készített márványszobor nyakkendője 1781-ből olyan aprólékosan kidolgozott, részletgazdag eleme az alkotásnak, amely ritkán látható a márványmunkákban, példaadó értékű. Alaposabban szemügyre véve azonban több más élethű vonást is felfedezhetünk.

Ütés- és golyóálló üvegpajzsot helyeztek el a Szent Péter bazilikában található Pietà szobornál a korábbi, 1973-as védőüveg helyére – közölte a Vatikán. A világ egyik leghíresebb műalkotásaként ismert Pietàt, amely Szűz Máriát ábrázolja ölében Krisztus testével, Michelangelo a XV. század utolsó éveiben alkotta.

2024. december 2-án, a budapesti Millenáris Fogadóban hat kategóriában (természet, táj, építészet, kultúra, sport, életképek), kategóriánként három-három díjat osztott ki az idei Magyarország 365 fotópályázatra nevezők között a szakmai zsűri, továbbá átadták a zsűri különdíját is.

Argentína fővárosában, Buenos Aires Recoleta negyedében található a Cementerio de la Recoleta, vagyis a recoletai temető. A város egyik legnépszerűbb turista látványossága azonkívül, hogy számos híres ember, köztük Nobel-díjasok nyughelye, építészeti értékeivel, sőt extravagáns sírhelyeivel vonzza ide a kíváncsiskodókat.

2024. október 25-én nyílt meg Fülöp Péter fotográfus, költő sajátosan egyéni fotóiból álló kiállítás a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum Rómer Házában A lehetséges extatikus állapota címmel a művész barátainak, ismerőseinek, tisztelőinek részvétele jelenlétében.

Létezik Győrben egy Fiatal Tehetséges Alkotókat Támogató Társulás, a Talentum – Műhely program: nem találni székhelyét, nincs fóruma, jogi háttere, nem egyesület és nem alapítvány, de vannak motivációi, jövőbe mutató tervei, számos támogatója, és mindenekelőtt vannak önzetlen, munkától meg nem riadó "motorjai".

Győr és Írország kapcsolata több évszázados múltra tekint vissza. Az ír sziget hányatott történelmének egyik véres időszaka volt, mikor a protestáns Oliver Cromwell 1649-től kezdődően csapataival Írországba ment megtorolni, hogy az írek a polgárháborúban a király oldalára álltak.

Győr város művészetet szerető és értő közönségének óriási érdeklődése mellett nyílt meg 2024. október 12-én a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum Magyar Ispitájában a Győr Vármegyei Őszi Tárlat, amely évről évre friss alkotásokkal prezentálja a régió művészeti életét.

André Kertész 130 címmel Esztergom városa programsorozattal emlékezett meg a világhírű, magyar származású fotográfus születésének évfordulójáról. Az Esztergomi Művészek Céhe szervezésében a sorozat utolsó eseményére 2024. október 6-án, vasárnap került sor.

A budai várban található neoromán stílusú Halászbástya fővárosunk egyik legismertebb műemléke, valamint jelentős idegenforgalmi látványossága, mely a páratlan panorámának köszönhető. Romantikája tagadhatatlan.

Merényi Zita és Lambert Attila egy évtizednyi munkájából, a Magyar Katolikus Egyház elmúlt tíz évéből ad válogatást A lélek pillanatai című tárlat, amely 2024. szeptember 23-án nyílt a Triangulum Galériában. Képeiken az események, találkozások mellett a lélek rezdüléseit is felfedezhetjük.

A győri Széchenyi István Egyetem hangversenyterme, az egykori zsinagóga egyedülálló tere ad otthont a Művészet és hit című kiállításnak, amely a Herendi Porcelánmanufaktúra alkotásait mutatja be a nagyközönségnek. A különleges tárlat november közepéig várja a látogatókat.

Igazi ritkaságnak számít, az ötvenes évek végén csupán tíz darab készült abból a virágos-pillangós, Viktória mintával festett, porcelán burkolatú kávégépből, amely 1958 márciusában, a brüsszeli világkiállításon, a Herendi Porcelánmanufaktúra standjának fő attrakciója volt.

A varázslatos és sokszínű Indiában egy igazi különlegességre bukkantunk, amelyről érdemes beszámolni: Mefisztó és Margit kettős szobra a 19. században készült, és az indiai Salar Jung Múzeumban található. Az alkotás Goethe egyik legnagyobb művéhez, a Fausthoz kapcsolódik.

Balogh István győri festőművész, a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar Neveléstudományi és Pszichológia Tanszékének oktatója művészet iránti első elköteleződésétől, keretek közötti iskoláitól és autodidakta önképzésétől kezdve mindent alárendelt hivatásának.

Ki ne ismerné ezt az alvó lánykát? Igaz, a világ különböző tájékain másként hívják: németül Dornröschen, angolul Sleeping Beauty, magyarul Csipkerózsika, mégis rögtön ismerős ő gyerekkorunk emlékezetes meséje alapján. Az egyik legéletszerűbb ábrázolása Louis Sussmann-Hellborn embernagyságú márványszobra.

Győr képzőművészetének meghatározó egyénisége az 55 éves festő és grafikus, Tolnay Imre. Több mint három évtizedet felölelő művészi pályafutását a környező világ iránti állandó érdeklődésének, és ebből következően az általa egyetlen szóval sem említett folytonos megújulásának is köszönheti.

Vajon kiket rejt Raffaello ihletett remekműve? A Vatikánban található, hihetetlenül komplex alkotás a platóni gondolkodás történeti folytonosságát szemlélteti, ugyanakkor szimbolikusan utal a reneszánszban megkísérelt szintézisre: az antik filozófia és a keresztény tanítások összebékítésére.

Az ember egyik legfontosabb (test)része az arc, és a legszívesebben talán emberi arcot szeretünk nézegetni. Barcelonában van is lehetőségünk erre premier plánban: Jaume Plensa képzőművész Carmela című alkotása egy – különböző deformációs perspektívákat kínáló – tizenéves lányarcot ábrázol.

Jahangir sírja egy 17. századi roppant díszes mauzóleum, amelyet Nur-ud-Din Muhammad Salimnak (1569–1627) – birodalmi nevén Jahangirnak, szó szerinti fordításban Világhódítónak –, a negyedik mogul császárnak építettek a pakisztáni Shahdarában, Lahore közelében.

Amit a múlt győri fotóművészetében Meződy Ö. István, Klausz László, dr. Mészáros László, dr. Alexay Zoltán, Katona Miklós, Matusz Károly, Szük Ödön vagy Bertleff András életműve jelentett, azt a jelenben Szabó Béla (EFIAP, E-MAFOSZ/G, Hon-ES-ÖGPh, MFSZ) képviseli.

Alfons Mucha, a kozmopolita cseh festőművész, grafikus 1898-ban készítette el Művészetek című sorozatát, amelynek harmadik darabja a Költészet. A szépséget és nyugalmat árasztó alkotás egy tájba révedő, allegorikus női alakot ábrázol – a háttérben a lenyugvó Nap és a felkelő Vénusz.

A „helyet adni, megmutatni, közelebb hozni” célegyüttes, kiegészülve a törekvésként megfogalmazott kapcsolódási pontokkal és csatlakozási lehetőséggel, folyamatos sikertörténetként mondható el a Torula Kortárs Művészeti Kiállítótér és Műteremház elmúlt három évében. Náluk jártunk, beszélgettünk.

Nem volt kegyes a sors a győri származású Klein Évához, a világégés és a zsidóüldözés után távoli földrészen teljesedett ki festőművészi pályafutása. Élettörténetéhez a Győrben nem ismeretlen Nagy István – névjegye szerint fényképészmester és helytörténész – segítségével jutottunk közel.

A művész nem csupán a valóság objektív megörökítője, hanem a lélek embere – ezt sugallják Stipsits Ibolya fotói. A közelmúltban Fúzió címmel megvalósult kiállításán versei, filmje és a zenés megnyitó újabb színt mutattak meg személyiségéből. Beszélgetésünkből több is kiderül motivációiról, misszióiról.

Ha jól számolja Ferenczy Tamás, a huszonkettedik kiállítása nyílt meg és látható április 12-ig a győri Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának rendezvénytermében. A huszonhét művet négy dimenzióban lehet csoportosítani: címszavakban Győr, a természet, a Balaton és maga az absztrakció a témakörök.

A nagyváros zajától nem messze, a pannonhalmi vár alatti völgyben hosszúkás, modern épület ékesíti a jókora zöldövezeti területet. Ideális színhelye az elmélyült alkotásnak, és Hefter László Ferenczy Noémi-díjas üvegművész él is a lehetőséggel.