Az idei Grafikai Műhelyben egy magyar származású, Londonban élő festőnő, Schwéger Zsófia, két lengyel festő és grafikus, Marek Jerzy Paluch és Serge Vasilendiuc, valamint Kelemen Benő Benjámin újrónafői grafikusművész dolgozott, az ott készült alkotásaikból nyílt a kiállítás.

Székely Zoltán, a múzeum igazgatója köszöntötte a jelenlévőket, majd Pápai Emese művészettörténész, főmuzeológus nyitotta meg a kiállítást a következő szavakkal:

„Művésztelepek tekintetében mi, magyarok szerencséseknek mondhatjuk magunkat, mert a 126 éve alapított Nagybányai Művészteleptől kezdve egészen napjainkig komoly hagyományokkal rendelkezünk ezen a terén. A második világháború óta nyolcvannál is több különböző profilú és élettartamú alkotótelep jött létre az ország minden pontján. Közéjük tartozott az 1969-ben alapított – az alkotótelepek között a maga 54 évével rangidősnek számító­ – Győri Művésztelep, ami indulásakor művésztanárok nyári alkotótábora volt.

Az 1970-es, 1980-as években a Magyar Waggon- és Gépgyár, azaz közismert nevén a Vagongyár kínálta lehetőségekkel élve, művésztelepünk európai hírnévnek örvendő fémszobrász alkotóteleppé alakult át, ahol többek között olyan neves művészek alkottak, mint El Kazovszkij, Fajó János, Haraszty István, Ézsiás István, Lux Antal, Nádler István.

Az 1990-es években újabb profilváltáson ment át a művésztelep. Az 1991-ben megrendezett I. Nemzetközi Grafikai Biennáléval összefüggésben ettől kezdve főleg grafikusok dolgoztak a telepen, akiknek felajánlott munkái a múzeum kortárs nemzetközi grafikai gyűjteményét gazdagították. Az alapvetően grafikai jellegű alkotótelep helyszíne az 1990-es évektől kezdve két évtizeden át a Győri Grafikai Műhely Ady Endre utcai székhelye volt, azt követően pedig a Napóleon-ház.

Az idei évvel egy újabb változás köszöntött be a művésztelep életében. Az alkotómunka ezúttal a Győri Grafikai Műhely legújabb helyszínén, az Újkapu utcai műhelyben zajlott. Résztvevői: a magyar származású, Londonban élő festő, Schwéger Zsófia, Marek Paluch és Serge Vasilendiuc lengyel festők és grafikusok, valamint Kelemen Benő Benjámin újrónafői grafikusművész voltak.

Schwéger Zsófia önként vállalt minden napra egy alkotást a művésztelep ideje alatt. Sokat utazó világpolgárként őt az ember konkrét térhez való viszonyulása, az otthon fogalmának tényszerű és emocionális vizsgálata foglalkoztatja. Akril festékkel készült képei főszereplői ezúttal székek. A nemrégen beszerzett 4 zöld és 4 sárga szék, különböző felállásban, összeállításban. A reduktív festői technika segítségével lecsupaszított semleges térbe helyezett konkrét tárgyak egyszerre az elidegenedés és meghittség mementói. Történeteket mesélnek, vagy csak magukban hallgatnak, miközben kizárják vagy éppen felidézik az emberi jelenlétet.

Marek Paluch lengyel festőt és grafikust – a zárt négyzetformába szerkesztett képei alapján – a káosz és a rend, a rész és egész, a kicsi és nagy viszonylata foglalkoztatja leginkább. Fára készült alkotásai alapját a préselt lemez organikus formákra emlékeztető, véletlenszerű lenyomatai adják, melyeken a geometrikus formák szigorú, logikus rendje uralkodik.

Serge Vasilendiuc lengyel festő és grafikus akril képein a struktúrák és faktúrák változatosságára helyezi a hangsúlyt. A sokat utazó művész esetében a festmények gazdag rétegei, növényi motívumai, a valóság konkrét lenyomatai, a múló pillanatot hordozó beszédes emlékek. Más képein szimbolikus, esetleg geometrikus formák, betűk válnak jelentés- és üzenethordozóvá, finoman módosítva ezzel az eleve organikus rendet.

Kelemen Benő Benjámin letisztult, minimalista szemléletű grafikáin az organikus formákat évgyűrűkkel finoman taglalt fatörzsek lenyomatai jelképezik. Ezeket ellenpontozzák és egészítik ki a kompozíciókhoz tartozó határozott geometrikus formák. A művész minden alkotása az Elmozdulás címet viseli, ami az ideális harmonikus állapot, az isteni rend utáni vágyat jelzi. Reliefjein éppen fordítva van: a kimozduló geometrikus alakzatok jelképezik a változó tényezőt, a jelképes, függőleges, faragott figurák pedig az állandót.

Végignézve a bemutatott műveken – a nyilvánvaló egyéni stílusokon és formanyelven túl –, feltűnik az alkotások eszmei és koncepcionális rokonsága, amit talán leginkább a káosz-rend organikus-geometrikus dualitásban ragadhatunk meg. A művészek egyetemes – nagyon is aktuális – kérdésekre keresik a saját habitusuknak és művészi stílusuknak megfelelő személyes válaszokat.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!”

A résztvevők ezt követően baráti beszélgetések közben a múzeum által biztosított finom üdítőket fogyaszthatták.

A tárlat augusztus 28-ig látogatható, hétfő kivételével naponta 10-18 óráig.

Molnár György művészetbarát
a GYAK és a Győri Fotóklub Egyesület tagja

Fotógaléria: LIV. Győri Művésztelep – Zárókiállítás a győri Esterházy-palotában

Molnár György fotói

28 kép