A megnyitón Székely Zoltán múzeumigazgató előszavát követően az önkormányzat részéről Rózsavölgyi László, az Oktatási, Kulturális, Sport és Turisztikai Bizottság elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Magyar Mónika grafikusművész, a zsűri egyik tagja nyitotta meg a rendezvényt, a kiállított tárgyakat elemezve és az alkotókat méltatva.

A kiállítás jelentőségének megfogalmazása után hangsúlyozta, hogy a karakteres és helyi értékeket közvetítő képzőművészeti alkotások együtt méltóan fémjelzik egy város kultúráját, de önmagukban is megállják helyüket a hazai és nemzetközi tárlatokon. Majd a művek sokféleségéről, stílusáról, formájáról és alkotóiról ejtett szót, néhányukat név szerint is kiemelve, a díjazottakat, alkotásaikat pedig elemzően bemutatva.

A kiállítók egy részének közös vezérfonala a reduktív, letisztult vizuális forma: a konstruktivizmus volt (Ézsiás István, Galgóczy György, Hefter László, Sz. Kovács Ildikó művei). Farkas Zsuzsa művészkönyve, mely a fák kérgeinek játékos hullámzását fogalmazta meg, az egyik alapvető grafikai elemből, a vonalból indult ki. De a vonal markáns halmazából rajzolódtak ki mély, nagy kontrasztok bemutatásán keresztül Németh Alexandra Georgina hidegtűi is. A művek között láthattunk absztrahált tájstruktúrákat (Csendes Péter festménye), ikonikus képi világával hatott Balogh István a Holnap határán című alkotása, mely a tárlat leggrandiózusabb és legszínesebb festménye címet is viselhette volna.

A figuratív festészet műfajában Németh Attila a realisztikus megfogalmazásokat vetítettei ki a nézők felé. A győri kötődésű Radosza Attila a geometriát a gesztussal, a lírai absztrakt képi világot a spontán expresszivitással egyesítette. Borbély Károly munkájában a szakrális keresztút témáját járta körül: a faanyagnyomatot igyekezett a keresztmotívummal láttatni, és a szeggel mint jellel kicsit kibillenteni a maga nyers valójából.

A gesztusfestészet műfajában mozogva szinte egymással kommunikált és a belső szféra elmélyült vallatását tárta elénk Sudár Éva, Milu Milanovich Ildikó, Szilágyi-Jéger Teréz és Tolnay Imre. A lírai expresszív-nonfiguratív festéshez kötődő alkotók tanúbizonyságot tettek a személyes anyagkísérletekről, a matéria-szintézisekről, a felületi beavatkozásokról, a fényről, az expresszivitásról, a gesztusról, az emlékekről. Valami közös együvé tartozás hatotta át a munkákat: a festői átlényegítés, a szellemi, a valóságon túli érzéki tereket teremtő, transzcendens festői varázslat.

Az iparművészet műfajában (textil, ötvös és üveg) Németh Hajnal Auróra Hungaricum-díjas etno-folk ruhája a magyar népművészet elemeit használta fel és alkalmazta a viseletek készítésénél, Dobó Eszter pedig egy súlyos betegség átélésének élményeit a foltozással próbálta gyógyítani. A remény érzését dolgozta fel Kurcsis László Credo quia absurdum (Hiszem, mert lehetetlen) című alkotása. Figyelemre méltó műveket lehetett látni a tárgyalkotás műfajában is (Farkas-Pap Éva-Tegula betonművész, Farkas Vajk üvegművész alkotásai).

Díjjal jutalmazták Horváth Ákos A mennyország kulcsa című dobozképét. A kulcs a maga szárnyalásával reményteli képzetet nyújtott a szemlélőnek. A barokk angyalkák tisztasága vigyázta az érintetlenségét. A puttókon keresztül ismerték meg a nézők Istent, mert az odaadást, a reményt, a bizalmat, a hitet és a szeretetet szimbolizálták. A bárányok jelenléte az ártatlanság, a szelídség és a kiszolgáltatottság jelképe volt.

Vitáris József Réten 1. és 2. akvarellje szintén a díjazottak közé tartozott. Felidézte a természet egy kis szeletét, tapinthatóvá tette a látványt. A rét szálainak örvénylése, kavargása, viharos mozgása, a szél tombolása az elemek összecsapását jelenítette meg a formák, színek, vonalak térbeli összhangzattanával.

A díjazott fiatal generációt Gollowitzer Szabina Hálózat blokk és Hálózat című grafikái képviselték fekete-fehér-szürke monokróm világukkal. Kiléptek a kétdimenzióból, s térbeli grafikává váltak. Izgalmas a szabálytalan vonalstruktúra a szabályos tömbökkel.

Beszéde végén Magyar Mónika köszönetet mondott a rendezőknek a kiállítás létrehozásáért, a vendégeknek a megjelenésért, valamint gratulált a művészeknek nagyszerű alkotó munkájukért. A továbbiakban a kiállítók és közönségük együtt örömködhetett a nem mindennapi alkotások látványának, valamint a múzeum által biztosított finom italok élvezetének.

A kiállítás szeptember 18-ig tekinthető meg, keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között.

Molnár György művészetbarát
a GYAK és a Győri Fotóklub Egyesület tagja

Fotógaléria: Győr Megyei Őszi Tárlat – Kiállításmegnyitó a győri Esterházy-palotában

Molnár György fotói

39 kép