Karl Friedrich Drais 1817 júniusában mutatta be, majd augusztusban szabadalmaztatta „Laufmashiene”, azaz futógép elnevezésű találmányát – vagyis megszületett a kerékpár (egyelőre még pedál nélküli) őse. Aki kíváncsi a töretlen népszerűségnek örvendő közlekedési eszköz teljes spektrumú evolúciójára, a legjobb, ha a németországbeli Bajorországba utazik, egészen pontosan az alig 6500 fős Bad Brückenauba, ahol mindezt (ráadásul rollerek és motorkerékpárok mellett) szemügyre veheti a Deutsches Fahrradmuseumban.

310 évvel ezelőtt, 1711. február 24-én tartották Georg Friedrich Händel (1685-1759) Rinaldo című háromfelvonásos operájának ősbemutatóját a londoni Queen’s Theater-ben. A szövegkönyvet Giacomo Rossi írta Torquato Tasso (1544-1595) La Gerusalemme liberata (A megszabadított Jeruzsálem) című eposza alapján.

Életének 88. évében elhunyt dr. Kiscelli László nyugalmazott egyetemi docens, a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola egykori, nagy tekintélyű főigazgatója, a gépészmérnöki tudományok kandidátusa, volt országgyűlési képviselő.

Általánosságban elmondható, hogy a zene minőségéhez a hangerőnek nincs köze, sőt vannak, akiket taszít a bömbölő hangorkán. De léteznek bizony olyan műfajok, amelyek teljes intenzitásukban csak hangosan élvezhetők – főleg akkor, ha élőben hallgatjuk.

Ha már aztán sárból és fából építettünk házat, akkor nézzük csak meg a téglaházak történetét is. Mert a mögöttünk hagyott század közepére ez az építőanyag volt az, ami háttérbe szorított jószerivel minden mást. Éppen azért, mert tartós volt, a nedvesség, a farontó bogarak kárt nem tehettek benne. És igazából a tűz sem fogta.

1878. február 19-én kapta meg Thomas Edison a fonográf, vagyis a világ első hangrögzítőjének szabadalmi védelmét. Találmánya úttörőnek számított, mert már hangfelvételre is alkalmas volt.

A sorozatgyilkosok a hatóságoknak rengeteg munkát és fejtörést okoznak, a filmes szakmának pedig mindig egy erős alapot biztosítanak. Bonnie és Clyde, a Zodiákus vagy a Bostoni fojtogató ámokfutása számos filmrendezőt ihletett már meg. Bármennyire fura is, de kultuszt teremtettek, beírták magukat a bűnügyek történetébe, rajongókat, követőket, de legfőképp hírnevet szerezve maguknak. Ám még a legjobb életrajzi filmeknél is előfordul, hogy (talán a színesebb sztori kedvéért) félúton elvész az igazság.

John Fitzgerald Kennedy-ről az elmúlt évtizedben több játék- és dokumentumfilm, sőt még fikciós tévésorozat (Stephen King regénye alapján) látott napvilágot, az USA 25. elnöke elleni, 1963. november 22-én elkövetett halálos merénylet témája megint a reneszánszát éli. Azonban JFK és politikája, az elnök és halálának utóhatásai tárgyalása mellett van egy olyan terület, amely eddig egyáltalán nem kapott szélesebb figyelmet: a megözvegyült First Lady, Jackie Kennedy személye.

Több mint ezer évesek az augsburgi Sarlós Boldogasszony-katedrális falfestményei, az Alpoktól északra eső európai térség legrégebbi középkori templomi freskói közé tartoznak – derítették ki német örökségvédelmi szakemberek.

Miután már négyszer is életre keltette Woody sheriffet, Tom Hanks végre valódi fegyvert csatolt az oldalára. Mivel nyugattól keletig az egész világon az a szóbeszéd járta, hogy A kapitány küldetése a színészikon legelső westernje, magas is volt a népek elvárása a Hanks-féle naplementébe lovaglással szemben. Vajon vadnyugati legendává, válik vagy tollba-kátrányba forgatott vesztesként végzi…?

Lechner Ödön (1845-1914) a magyar szecessziós építészet egyik legjelentősebb európai szintű alkotója, aki azon magyar építészek egyike, aki épületeivel óriási hatást gyakorolt kortársaira és az utókorra. Pozsony óvárosában található az általa, Vágó József közreműködésével tervezett Szent Erzsébet-templom és plébánia, amelyet a népnyelv az épület falainak és a tetőn található cserepek színe miatt egyszerűen csak kék templomként emleget.

Az Eufória sorozatot rendező/író Sam Levinson nem tétlenkedett a járvány alatt, a két átvezető rész mellett még egy kétszereplős kamaradarabot is prezentált, ráadásul ezt a Netflixnek. A Malcolm és Marie titokban készült, semmi felhajtás nem volt körülötte, megmutatja, hogy a mozikat megbénító helyzet ellenére is lehet csinálni egészen kiváló filmeket.

A társasági életnek minden korban megvoltak a maga sajátos vonásai, de valószínűleg az összegyűltek szórakoztatása mindig is hozzátartozott az idő kellemes múlatásához. A XVIII-XIX. században már komoly szakirodalma is volt a házi bűvésztrükköknek, tréfás, félrevezető játékoknak, szemfényvesztő produkcióknak. Így aki a báli szezonban a kötelező táncmulatságok mellett egyéb módon is vendégei kedvében akart járni, elég volt csak beszereznie egy-két „mágiás” könyvet. Német nyelven jó néhány jelent meg, ám magyarul Czövek István az első ilyen válogatást tette közzé 1816-ban. Valószínűleg ő volt az úttörő.

Minden kornak megvannak a kedvelt, olvasott írói, napjainkban az internet, a Facebook és egyéb közösségi médiumok befolyásolják az olvasói érdeklődést. A 100 évvel ezelőtt, 1921. február 24-én született Mocsár Gábor művei ma már nem olyan ismertek, így talán eljött az idő, hogy újraolvassuk őket.

Garbai Sándor szociáldemokrata politikus a huszadik századi magyar történelem egyik elfelejtett alakja, holott formailag ő volt a vezetője a Magyarországi Tanácsköztársaság legfelsőbb állami szervének, a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szöllősi Mátyás új kötete két történetet helyez egymás mellé, két pénteki történetet. Csabai Máté kétféleképp értelmezi a két szöveg közötti kapcsolatot: „A cérnakötésen túl alcím fűzi őket egymáshoz: két pénteki történet; a nap a munkahét végére és akár a krisztusi kereszthalál napjára egyaránt utalhat. Valamint a helyszín: Buda, főleg a XII. kerület.” Két különböző időszakot jelöl meg: az egyik a mindennapok hétköznapiságába, a másik a Biblia világába, Krisztus földi életének végére mutat.

Egy véletlen sodorta a rajzfilmes pályára, egy másik véletlen hozta az útjába a Kisvakondot. Hogyan lett egy propagandafilmnek indult rajzfilmből világsiker? Miért lehet ma is aktuális a történeteinek üzenete? 100 évvel ezelőtt, 1921. február 21-én született a világhírű cseh illusztrátor, rajzfilmrendező, forgatókönyvíró Zdeněk Miler.