Kevés olyan közéleti és tudományos témát találni manapság, amely olyannyira nagyszámú közönséget tudna megmozgatni, mint a migráció, a népvándorlás kérdése. E téma mai világunk talán egyik legaktuálisabb és az egyik legkevésbé „értelemzett” társadalmi-gazdasági folyamata, melynek helyes megértése, szakszerű kezelése minden ember számára fontos feladat.

Január 24-én elhunyt Kabdebó Lóránt magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, Szabó Lőrinc monográfusa. Számos önálló kötet és monográfia szerzője volt, Szabó Lőrinc-életműkiadások gondozója, a Pécsi és a Miskolci Egyetem tudományszervező egyénisége, Miskolc díszpolgára.

A Bibliák mellett tehát a kalendáriumok voltak a legelső könyvek, amelyek megjelenhettek falun. Aztán elég sokat kellett várni arra, hogy a folyóiratok és végül a napilapok is otthonra találjanak a falvakban. De az idő a művelődésnek dolgozott, hogy aztán napjainkban, az internet és az okostelefonok korában éppen ellenkezőjére forduljon a folyamat, és értéküket vesszék a papírra nyomtatott szövegek.

Sandro Botticelli Tavasz című képe több kutató szerint a lélek útjának allegóriája. Egy olyan korszak üzenetét hordozza, amelyben az ember újra a természettel való szerves egységet kereste, amely meríteni tudott annak bölcsességéből, és így jól ismerte a megújulás erejét. Talán az időtlen mondanivaló miatt ragadja meg az emberek figyelmét már évszázadok óta a gyönyörű reneszánsz festmény. A neoplatonikus tanításokat rejtő alkotás a firenzei Uffizi Képtárban látható.

A szécsényi és a gyöngyösi ferences templom és kolostor története sok hasonlóságot mutat. Valószínűleg mindkét helyen a XIV. században élt Szécsényi Tamás erdélyi vajda, országbíró, tárnokmester telepítette le a franciskánusokat. Eredetileg mindkét kisvárosban gótikus rendház és templom épült számukra, amelyeket néhány évtized eltéréssel építettek át barokk stílusban a XVII. század végén – XVIII. század elején. Ám ezt megelőzően a ferences rend belső reformjának intenzitása más-más utat jelölt ki a két kolostor történetében.

Az I’d Do Anything For Love (But I Won’t Do That) című sláger a rocktörténelem egyik legelképesztőbb visszatérését jelentette Meat Loaf számára 1993-ban – a három és fél oktávnyi hangterjedelmű amerikai énekes és színész, aki leginkább a Bat Out of Hell című albumairól és olyan filmekben játszott szerepeiről ismert, mint a Rocky Horror Picture Show vagy a Harcosok klubja, 2022. január 20-án, 74 éves korában tette le örökre a mikrofont.

Január 21-én, délután 17 órai kezdettel került sor az Egyetemi Hangversenyteremben (Zsinagóga) a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata által A magyar kultúra napja alkalmából szervezett ünnepségre. Hagyományosan ezen a napon adják át a Győr Művészetéért és a Győr Közművelődéséért Díjat. Az ünnepélyes rendezvényen az előző évekhez hasonlóan az elismerések átadását harmonikusan megszerkesztett kulturális műsor követte.

1835. január 24-én mutatták be a párizsi Théatre Italienben Vincenzo Bellini (1801-1835) A puritánok (I puritani) című háromfelvonásos történelmi operáját, amely a zeneszerző tizedik, egyben utolsó zenedrámája. A szövegkönyvet Carlo Pepoli gróf (1796-1881) írta, a librettó forrásául közvetlenül Jacques Ancelot és Joseph-Xavier Boniface Tétes Rondes et Cavaliers című, 1833-ban bemutatott színműve szolgált. Pepoli közvetett forrásként még felhasználta Walter Scott Old Mortality című írását is. A történet 1648-ban, az angol polgárháború végén játszódik.

100 évvel ezelőtt, 1922. január 23-án hunyt el Lipcsében a lébényszentmiklósi születésű, magyar származású Nikisch Artúr, vagy ahogy külföldön ismerik, Arthur Nikisch, aki korának egyik legjelentősebb karmestereként „a késő romantika kiváló opera-és hangverseny dirigense” volt.

Colin Farrell alakítja Pingvint az HBO Max készülő Batman-sorozatában – számolt be róla elsőként a Variety.com. A filmsztár nemcsak színészként, hanem executive producerként is szerepel a stáblistán. Farrell a Robert Pattinson főszereplésével készült, és 2022 márciusában debütáló The Batman című produkcióban játszotta el először a gonosz karaktert.

Miközben a fiatal férfi izgalomtól remegő kézzel hajolt levele fölé, a szoba némaságát csak papíron szántó tollának hangja törhette meg. Megszokhatta már, hogy szegénységének mély bugyrai időnként méltósága feláldozására kényszerítik, most azonban olyasvalamiért könyörgött, amely mindennél fontosabb volt számára: a szerelemért…

„Látjátok feleim...”? címmel az első magyar nyelvű szövegemlékről és díszmásolatáról készített dokumentumfilmet az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK). Az alkotást a magyar kultúra napján, január 22-én mutatta be az M5 kulturális csatorna.

A Győri Antológia Irodalmi és Művészeti Alkotó Közösség (GYAK) tagjai Áldáskérés címmel tartottak ünnepi műsort a magyar kultúra napja tiszteletére 2022. január 19-én a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Központi Könyvtárának klubhelyiségében. Az alkotócsoportot szerető és tisztelő közönséget a járványhelyzet sem tartotta vissza a rendezvényen való megjelenéstől.

Nemzetközi könyvszenzáció jelenik meg magyarul januárban. A kanadai Rosemary Sullivan kötete több évtized után kínál választ a 20. század egyik legizgalmasabb kérdésére: ki árulta el Anne Frankot? A teljes titoktartás mellett megírt dokumentumkönyv a nemzetközi kiadásokkal egy időben jelenik meg magyarul a Partvonal Kiadó gondozásában.