2023. október 2–7. között ismét valamennyi korosztály figyelmére számítanak az Országos Könyvtári Napok rendezvényein, ahogy 2006 óta minden októberben. Az idei év szlogenje „Hídépítők – A könyv híd, a könyvtár összeköt”, ami utal arra, hogy a bibliotékák a 21. században is emberek, közösségek, kultúrák, gondolatok összekapcsolói, utat mutatnak a tudáshoz, a minőségi időtöltéshez. A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér – csatlakozva az országos megmozduláshoz – ezúttal is számos programot kínál.

Szeptember 21-én Juhász Anna irodalmár, Szirtes Edina Mókus és Heincz Gábor Biga zenészek egy különleges rendhagyó irodalomórával várták a győri diákokat a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárába a Petőfi 200 programsorozat keretében. Hatvan perc alatt megidézték a magyar költészet kiemelkedő alakjait, felvillantva a művészi sorsok párhuzamait, kapcsolódásait, zenés feldolgozásokkal megérintve a hallgatóság lelkét. A műsor után az alkotókkal az irodalom és a zene küldetéséről beszélgettünk.

A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Muzeális gyűjteményén belül elkülönített egység a jelenleg több mint 850 dokumentumból álló ún. Streibig-gyűjtemény, amelybe az 1727 és 1850 között Győrben működő Streibig nyomda kiadványai kerültek és kerülnek az elmúlt 125 évre jellemző folyamatos állománybővítés miatt.

Tuba László 1993-tól 10 éven át irányította Győrben a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtárat, egészen 2003 februárjáig, nyugdíjba vonulásáig. Az ELTE magyar-könyvtár szakán 1969-ben szerzett diplomát, de a könyvtárosi pályát már 1966-ban elkezdte a mosonmagyaróvári városi könyvtárban mint igazgató. Éppen erre az időszakra esett a városi könyvtárak „fölfejlődése”, megerősödése, így akadt bőven feladat. Nyugdíjasként is fáradhatatlan. Hogyan emlékszik vissza a „győri évekre”, mi mindent tartott fontos feladatának, egyáltalán milyen volt a szakma akkori helyzete – ezekről a kérdésekről beszélgettünk vele.

A Berlinben Arany Medvére jelölt és Ezüst Medvét nyert film egy Németországban élő török nő történetét meséli el, és valós események ihlették. Terrorizmussal vádolt fia az iszlámot tanulmányozandó látogat Pakisztánba, amikor lekapcsolják és bebörtönzik, a nő sokéves harca ezután a féltés, az anyai szeretet és az aggódás gondolatébresztő és megható jelképévé válik. Az Egy anya George W. Bushsal szemben ugyan nem ígér habkönnyű nyári kikapcsolódást, de mindenképpen megtekintésre ajánlott alkotás.

Szeptember 21-én töltött be 90. életévét Galgóczi Károlyné Horváth Gabriella, Gabi néni, a győri Városi Könyvtár egykori vezetője. Az ő köszöntésére szervezett ünnepséget Ménfőcsanakon, a Bezerédj-kastélyban, a Galgóczi Erzsébet emlékszobában lánya, ahol képviselők, régi kollégák, tisztelők köszöntötték őt.

Befejeződött Marrákes környékén a Filmintézet támogatásával készülő Sirokkó című mozifilm forgatása. A Yassine Marco Marroccu rendezésében, Taschler Andrea producer vezetésével készülő film stábja a napokban épségben hazatért a földrengés sújtotta észak-afrikai országból. A film utómunkálatai hamarosan megkezdődnek.

A top 400 között szerepel a győri Széchenyi István Egyetem a Quacquarelli Symonds (QS) nemzetközi felsőoktatási minősítő szervezet friss, szeptember 20-án közzétett európai ranglistáján. Az intézmény sikerét elsősorban kiváló vállalati megítélésének és a részidős képzések iránti magas nemzetközi hallgatói érdeklődésnek köszönheti.

Az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc bukása után hosszú évekig nem jelenhetett meg Győrött időszaki sajtótermék. 1857 tavaszán csupán egy német nyelvű hetilap indítására kapott engedélyt a kérelmező Anton J. Rosenzweig. A Raaber Geschäftsanzeiger című, kereskedelmi és szépirodalmi jellegű újság május 17-én indult, és hetenként kétszer jutott el az olvasókhoz. Utolsó száma szeptember 27-én látott napvilágot, néhány nappal később, 1857. október elsején pedig immár magyar nyelvű újság indulhatott: a Győri Közlöny, a város egyik leghosszabb ideig fennmaradó lapja.

A győri RÉV Színház Belém égsz című produkciója nyerte a kilencedik Komlói Amatőr Színházi Találkozó (KASZT) fődíját. A szeptember 21. és 24. között zajlott seregszemle ideje alatt tizenhárom versenyelőadást – köztük egy vajdasági produkciót – láthatott a közönség.

Néhány hónapja jelent meg az MCC Press gondozásában Boris Kálnoky Őseim földje című családtörténeti könyve. E mű irodalmi érzékenységgel fejti ki a Kálnoky család tatárjárástól kezdődő erdélyi jelenlétét, bemutatja a századok során szerzett birtokok kiterjedését és sorsát, valamint azt a közösségformáló és országépítő szerepkört, melyet a Kálnokyak a történelem során Erdélyért és tágabb értelemben a magyar hazáért végeztek.

Az idő. És ami mögötte, előtte, de mindenképpen vele van. Bolondulunk érte, ő bolondozik velünk. Elhiteti, hogy létezése csakis célvezérelt lehet, folyam(at)a kizárólag egyirányú, sodrása egyes-egyedül parttalan. Az idő többnyire megfoghatatlan, ám keveseknek mégis sikerül legalább egy pillanatig (végtelenségig?) a markukba szorítaniuk őt, időtlenné tágítva a múlhatatlant.

A Francia Akadémia nagydíjas regénye a jelenkori orosz államrezon kulisszatitkaiba vezeti az olvasót, és arra vállalkozik, hogy leírja a Putyin-korszak hatalmi architektúráját. A témaválasztás nem is lehetne aktuálisabb az orosz-ukrán háború árnyékában, ezért még azok érdeklődésére is számot tarthat, akiket amúgy hidegen hagy a politika.