Hihetünk abban, hogy egy dedikált könyvnek küldetése van: vall az írójáról, segít felrajzolni annak kapcsolati hálóját, közegét, amelyben él, de árulkodhat a címzettjéről is. Már a dedikálás – az új könyvhöz kapcsolódó örömteli bemutató, a szerzővel való találkozás és a megtisztelő gesztus, amellyel átadja munkája gyümölcsét – is egy ünnepi rítus. Lássuk, milyen kincseket rejtenek a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér polcai, és azok miről árulkodnak!

Szenzációs hír járta be a világot: 28 órás űrrepülést követően megérkeztek a Nemzetközi Űrállomásra az űrhajósok, köztük második magyarként Kapu Tibor. A rendkívüli utazás kapcsán sorjáznak a kérdések az űrutazásról, a világűrről, a Földön kívüli létezés lehetőségeiről. Keressünk válaszokat, nézzünk körül a könyvtár polcain!

Országos elismerésben részesült a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér 2025. június 27-én: ünnepélyes díjátadón vehette át az intézmény a Családbarát Munkahely díjat a „#TérA Családnak – a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér családbarát intézkedéseinek fejlesztése” című projektje eredményeként.

2025. június 14-én mutatták be a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának Muzeális gyűjteményében a 96. Ünnepi Könyvhét és 24. Gyermekkönyvnapok keretében Oláh András Pál A győri Magyar Waggon- és Gépgyár ellen 1944. április 13-án végrehajtott amerikai stratégiai légitámadás című könyvét.

Országos elismerésben részesült a győri könyvtár „#TérA Családnak – a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér családbarát intézkedéseinek fejlesztése” című projektje. Az intézmény a 2025. június 27-i ünnepélyes díjátadón vehette át a Családbarát Munkahely díjat, amelyet Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő és dr. Koncz Zsófia családokért felelős államtitkár adtak át.

2009-től ünnepeljük minden év június 13-án – a világ más országainak példájára – a magyar feltalálók napját hazánkban. Hogy méltóképpen emlékezhessünk meg kiemelkedő teljesítményű honfitársainkról, a győri Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér a maga „eszközeivel” nyújt ehhez segítséget, egy izgalmas könyvajánló válogatással. Heuréka!

A Győri Nemzeti Színház nemrégiben véget ért évadában nem számított ritkaságnak a kaposvári egyetemisták fellépése: összesen tizenegyen képviselték a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kaposvári campusának színművész hallgatóit. Közöttük egy magas, jókötésű fiatalember, aki előbb Hevesről került Somogyország fővárosába, majd onnan tette le névjegyét a kisalföldi vármegyeszékhely színházában. A 24. életévét augusztus 6-án betöltő Maczky-Kő Bálinttal beszélgettünk ez utóbbi, a pályafutását minden bizonnyal meghatározó időszakról.

1935. július 14-én, vasárnap nyitott meg a győri közönség várva várt kultúrháza a (mai) Árpád út és Czuczor Gergely utca sarkán. A városban a magyar színházi kultúra már a 18. században elkezdett kibontakozni.

2011. július 10-én, 3 órakor áldotta meg dr. Galavits József városplébános dr. Lányi János (1902‒1968) plébános emléktábláját a Káptalandombon, a belvárosi plébánia bejárata mellett. Az emléktábla Lebó Ferenc (1960) szobrász művészi munkája, melyen Lányi János kanonok arcmása is látható.

Friss diplomásként énekelte Győrben Frederic Trumpert a Sakk, Júdást pedig a Jézus Krisztus szupersztár című musicalekben. Tizenegy év nem kis idő, és az akkor tehetséges énekes színművész, Sándor Péter mára országosan elismert, igazi egyéniséggé nőtte ki magát, aki körül mindig történik valami.

1975. július elején árhullám vonult le a Dunán és a Rábán. Győrben a víz 719 centiméteres magassága mintegy fél méterre közelítette meg az 1965-os tetőzést.

Azért szeretek fiókkönyvtárban dolgozni, mert közelebbről ismerjük az olvasókat, és ők is minket. Ebből fakadóan nem csupán mi ajánlunk köteteket nekik, hanem látogatóink is hajlamosak felhívni a figyelmünket egy-egy nekik tetsző, bevált könyvre. Most is ez történt.

Ültessünk össze néhány régi(módi) írót, dobjuk fel témaként a betűtípusokat vagy az írógépeket, és elég nagy valószínűséggel megjósolható, hogy hangos, érvekkel és élményekkel túlzsúfolt adok-kapok kerekedik a dologból. Amolyan verbális sportmérkőzés.

„Hogy végre ne tartsuk magunkban, ami eddig nem talált utat kifelé” – írja Molnár Krisztina Rita költő, író, tanár, az Ilyen kék virágok című, különleges kalandra hívó kötet szerzője. Szándéka nem elsősorban az írás mesterségét átadni, inkább gyakorlati útmutatást nyújtani abban, hogy felfedezhessük a befogadásban és alkotásban rejlő lehetőségeket.

Ahogy olvasom Ia Genberg Részletek című könyvét, észrevétlenül a nyakamba zúdul a kamaszkorom, a fiatalságom, az önmagammal és a világgal folytatott harcaim. Nem azért, mert annyira hasonló volt, hanem azért, mert annyira más, de szintén nehéz és viszontagságos.