Május utolsó vasárnapja a legkisebbek körül forog. Ez jó alkalom arra, hogy felhívjuk a szülők figyelmét a közös játék fontosságára, ami egész évben szükséges lenne a gyermekek fejlődése és boldogsága szempontjából. A Miabaro Művészeti Bázis képviseletében Csermák Zsuzskát kérdeztük játékötletekről és a vasárnapi Cirkusz Piknikuszról.

Időszaki és állandó kiállításokkal nyílt meg május 23-án a Néprajzi Múzeum új épülete, amely a Városliget kapujában a Liget Budapest projekt keretében épült fel.

A kemendi várat pedig a mai Kemendolláron kell keresnünk. A zalai falu nevében pedig nem az amerikai fizetőeszközt kell keresni, mert az 1895-ben Kemendből és a szomszédos Ollár nevű településből lett létrehozva. De a vár, az mindig is Kemendhez tartozott.

A Múzeumi világnapon, 2022. május 18-án nyitotta meg kapuját a felújított terű és újrarendezett Kovács Margit Állandó Kiállítás a Kreszta-házban, ahol több, eddig nem látható tárgyat is megcsodálhatnak az érdeklődők.

A Győrhöz sok szállal kötődő Undi (Springholz) Mariska 1877. január 31-én született Győrben. Kivételes tehetségét már gyermekkorában megismerhette a helyi közönség, amikor szülei (kiváltképpen édesanyja), majd Mendel Béla festőművész közel egyéves tanítása során a családjáról festett portréképeket megnézhették a város egyik üzletének kirakatában. (A képen nyitrai tüllhímzésből selyem alapra összeállított csipkeruha látható – Magyar Iparművészet, 1912. 2. szám.)

A két világháború közti falvak meglehetősen zárt társadalmában különleges szerepet kaptak a vándorlók, vándorok. Az ilyen emberek, többnyire fiatal férfiak, tanulás vagy éppen megélhetés céljából hagyták el a lakóhelyüket, és dolguk végeztével nagy valószínűséggel vissza is tértek oda. Ugyanakkor voltak olyan közösségek, amelyek kifejezetten vándorló életmódot folytattak még a 20. század első felében is, mint például a magyarországi cigányság egy meghatározó része.

A Múzeumi világnapon a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum érdeklődést felkeltő, oldott hangulatú előadásra invitálta az érdeklődőket az Esterházy-palota aulájába. Az alapító-névadó Rómer Flórisról szóló életképeket Nagy János múzeumpedagógus prezentálta.

A sokoldalúságáról és újító szelleméről ismert RÉV Színház legújabb, Etűdök Vidnapjára című produkciójában megint egy új arcát tárja közönsége elé. A minden szempontból rendhagyó előadás egyszerre mutatja meg a háború értelmetlenségét, iszonyatát és az élet minden területére kiterjedő, pusztító hatását.

Több professzionális fotográfus összefogásával indultak 2021 őszétől a Magyar Fotográfus Szabadegyetem Egyesület (MFSZE) oktatási projektjei, mentorált workshopjai.

Sokféle (gyalog)híd létezik a világon, de olyan, amely Szingapúrban az azonos nevű folyó két partját köti össze, valószínűleg meglehetősen kevés: az Alkaff Bridge ugyanis szó szerint egy olyan „műtárgy” (itt most értsd: művészeti tárgy), amelyet teljes egészében felhasznált alkotásához Pacita Abad néhai filippínó művész.

Leander, a multiinstrumentalista srác 2009 végétől három év alatt, kifejezetten erős sajtótámogatás mellett és immár egy komplett zenekarral a háta mögött sikertörténetet járt be. A Leander volt az első hazai metálzenekar, amely az internetre támaszkodva sikerrel tudta felépíteni magát. Persze az is lehet, hogy az undergroundban is jól működik a váltógazdaság.

Május 17-én késő este elhunyt Vangelis Oscar-díjas görög zeneszerző, többek között a Tűzszekerek, a Szárnyas fejvadász és az 1492 – A Paradicsom meghódítása című filmek zenéjének komponistája. A 79 éves művész halálát Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök jelentette be. Vangelis egy franciaországi kórházban halt meg.

A győri zenei élet népi vonalát a Cserefa zenekar képviseli. Táncházaikban moldvai csángó ritmusokra ropja a közönség, koncertjeiken autentikus dallamokat szólaltatnak meg a saját stílusukkal színezve. Mit is jelent ez pontosan? Mi az együttes tagjainak szuperereje? Kérdéseimre Kozma Krisztina és Mesics György válaszoltak.

2022. május 13-án a győri VOKE Arany János Művelődési Ház galériájában nyílt meg egy látványos kiállítás a Mosonmagyaróvári Fotóegyesület fotóiból, szép számú érdeklődő közönség előtt Óvár... képekben őrzött emlékek címmel.

Az Aranyélet után az HBO ismét felkarolt egy magyar sorozatötletet, ám a mai Magyarország settingje helyett ezúttal a Kádár-korszakhoz nyúlnak vissza a készítők. Hazánkban kirobbanó sikert arat A besúgó, mégis sokan kritizálják történelmi hitelességét, narratív húzásait és elnagyolt történetét.

Évtizedek óta nem múlik a sorozatgyilkosok iránti érdeklődés, ez a tendencia így vagy úgy, de szinte minden megjelenő krimiben érezteti magát. Ezért fordulhat elő, hogy jobbára közepes színvonalon megírt közepes színvonalú történetek is bestsellerekké válhatnak a surranópályákon.

Szeleczki Rozália első mozifilmje, a Cicaverzum már második hete forog Budapesten. A Filmintézet támogatásával készülő abszurd szerelmi háromszög történet főszerepeit Törőcsik Franciska és Polgár Csaba játsszák, Patkós Márton hangján szólal meg a Macska, a mellékszerepekben pedig Udvaros Dorottya, Csobot Adél, Alföldi Róbert és Kiss Tibi lesz látható.

„Mit nekem te monoton Alföldnek / Fűtől terhes dögunalmas tája! / Tán csodállak, ámde nem szeretlek, / S képzetem lapályod nem járja. // Fenn az ormok csipkézett vidékin / Ott vagyok honn, ott az én világom / Börtönéből szabadúlt sas lelkem, / Ha a hegyek végtelenjét látom” – Írta volna Petőfi Sándor, ha én lennék Petőfi Sándor. Mert határozottan nem tudtam sosem egyetérteni vele az Alföld versus Kárpátok kérdésben, pedig magam kisalföldi vagyok.

Egy úrhoz, aki ma öngyilkos lesz – olvashatták borzongva a Pesti Napló cikkének különös címét 1931. február 15-én a lap vásárlói. Szinte falták a betűket, amelyek Karinthy Frigyes tollából származtak, és az egész ország találgatta, ki az a rejtélyes férfi, akit az író nyílt levélben próbál lebeszélni végzetes tettéről. A titokra végül fény derült: Rejtő Jenőről volt szó, aki így bizony állítólagos eltűnése és öngyilkossági szándéka miatt vált ismertté.