„Vajon az embernek, ha nem tudja, hogy kicsoda, nem kötelessége önmagát megkeresnie?” ‒ írja Hamvas Béla Karnevál című monumentális regényében. Épp erre ad alkalmat a tavaszt megelőző időszak, amelyhez minden ember és természet egységén alapuló civilizációban ünnepek kapcsolódtak. A megújulást segítő farsangi hagyományok egyik fontos motívuma a maszk, amelytől időről időre meg kell szabadulni.

A világ vallásai közül a kereszténység az, mely mai világunkban a legtöbb üldöztetésnek és társadalmi atrocitásnak van kitéve nap mint nap.

Gyönyörűek és különlegesek, egyetlen olvasni szerető embert sem hagynak hidegen, s bár napjainkban egyre több a digitális olvasnivaló, mindig szükség lesz rájuk, a könyvtárakra. Világszerte rengeteg van belőlük: lehetnek nagy múltú, patinás létesítmények, vagy a legmodernebb, már-már futurisztikus építmények – a könyveket szerető emberek otthon érezhetik magukat a falaik között. Sorozatunkban néhány valóban csodálatos, szemet gyönyörködtető bibliotékát mutatunk be – most a Brazília második legnagyobb városában található Portugál Királyi Olvasótermet.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Himnusz megnevezéssel 15 ezer forint névértékű ezüst és 3 ezer forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki a nemzeti énekünk alapjául szolgáló költemény megírásának 200. évfordulója alkalmából. A Soltra E. Tamás szobrászművész által tervezett emlékérmékkel indult a jegybank idei emlékérme-kibocsátási programja.

„Egy szög miatt a patkó elveszett. A patkó miatt a ló elveszett. A ló miatt a lovas elveszett. A lovas miatt a csata elveszett. A csata miatt az ország elveszett. Máskor verd be jól a patkószeget!” (Régi angol népi bölcselet, Károlyi Amy fordításában)

200 évvel ezelőtt, 1823. február 3-án tartották Gioacchino Rossini (1792-1868) Semiramide (Szemiramisz) című kétfelvonásos tragikus zenedrámájának ősbemutatóját a velencei Teatro La Fenicében. A szövegkönyvet Voltaire (1694-1778) La Tragédie de Sémiramis című, 1748-ban keletkezett drámája nyomán Gaetano Rossi (1774-1855) írta. Az opera cselekménye Kr. e. 1200. körül játszódik Babilonban.

Az európai művészfilmtermésből válogatták be a legtöbb alkotást a 73. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) nagyjátékfilmes mezőnyébe, de a februári szemlét mégis egy amerikai romantikus vígjátékkal nyitják meg, valamint bemutatják Sean Penn Oscar-díjas amerikai színész, filmrendező Volodomir Zelenszkij ukrán elnökről készült dokumentumfilmjét. A Berlinalén tartják a legújabb magyar sci-fi, a Műanyag égbolt világpremierjét is.

A Delta tudományos híradó a Magyar Televízió egyik legrégebbi ismeretterjesztő műsora volt, melyre még ma is sokan emlékeznek. 1964. január 31-én sugározták a 30 perces első adását, amely „a Holdra szállás előtt indult, és a Mars-kutatás korában is tájékoztatta a nézőket”.

Ha valaki 12 évesen megszökik otthonról, és még bányásznak is beáll azért, hogy idővel megvalósítsa álmait, az bizony nem hétköznapi elszántságra vall. Blaskó, később születési helyének nevét felvéve, Lugosi Bélát egész életében ez az erős akarat jellemezte, amelyet egyedül a morfium iránti kínzó szenvedély tudott megtörni.

Ingyenesen, bárki által hozzáférhetővé vált a Himnusz hangzó- és kottaanyaga annak alkalmából, hogy Kölcsey Ferenc költeménye, amelyet később Erkel Ferenc zenésített meg, 200 éve született.

Az Encanto egy könnyed, csodaszép és tanulságos film, amit a Disney-től már megszokhattunk, de megunni talán soha nem fogunk. Igazi animációs csoda, amit egyszerűen jó nézni.

Valahol a 20. század elején kezdett elterjedni az a tendencia, miszerint a gyermek már nem számít bűntelen és ártatlan, de átalakítható lénynek, csupán a bűnkép hiánya az, amely lényeges különbséggel elválasztja őt a felnőtti világtól.

Különszámmal jelentkezik 35 év szünet után a Tintin képregénymagazin – jelentette be a Le Lombard kiadó a franciaországi Angouleme Nemzetközi Képregényfesztiválon. „A Tintin újság visszatér!” ‒ írták közleményükben, amely azt is jelezte, hogy szeptember 8-án jelenik meg az új kiadvány.

Laár András vitán felül a magyar kulturális élet egyik legsokoldalúbb alakja, hiszen kevesen mondhatják el magukról, hogy életük során egyaránt maradandót alkottak zenészként, humoristaként vagy akár spirituális tanítóként.

Sosem gondoltam volna, hogy a sakkal kapcsolatban bármi is izgalomba hozhat. És lám, Sándor Iván könyvét lélegzetvisszafojtva olvastam, pedig hát távol áll az ún. „lélegzetvisszafojtós” regényektől.