Dr. Vehrer Adél a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karának docense, a közösségszervezés BA szak vezetője. Kutatási területe elsősorban a népköltészet, de az utóbbi években az idősödő korosztály jellemzőivel, a generációk közötti ismeretátadással is foglalkozik.

A Golden Gate híd San Francisco jelképe, az USA és a világ legnépszerűbb építményei közé tartozik. A világ egyik leghosszabb függőhídja, melyet nehéz időkben, 1933-ban kezdtek építeni, és végül 1937. május 27-én adták át a gyalogos forgalomnak, egy nappal később pedig már az autósok is birtokba vehették.

Likava várában, a Vág fölé magasodó 637 méteres sziklán pedig már a kuruc idő óta nincs élet, mégis meglepően épen állnak a falai. Talán azért is, mert a jónépnek nem érte meg ilyen magasra feljárni építőanyagért. Pláne, hogy a vidéken más sincsen, mint fenyő és kő.

Miután 1939 szeptemberében Németország lerohanta Lengyelországot, minden európai polgár szeme a francia-német határra szegeződött, és láthatta, hogy gyakorlatilag nem lát semmit. A lengyeleknek nagy hangon bejelentett nyugati garanciák ellenére a francia csapatok nem indítottak nagyarányú támadást, a következő hónapok a döntő összecsapásra való felkészülés jegyében teltek. Ez volt az úgynevezett „Furcsa háború”.

Gömbpanoráma fotók, filmrészletek és lexikális információk segítségével mutatja be Budapest ikonikus filmforgatási helyszíneit a GUIDE@HAND Film Destination Budapest ingyenes okostelefonos alkalmazás kiegészítéseként létrehozott Filmdest Walking Budapest komplex webalapú csomag.

Tom Hanks második világháborús filmjét, A Greyhound csatahajót az Apple streamingszolgáltatása szerezte meg. A film eredetileg júniusban, apák napján debütált volna a mozikban, az Apple azonban még nem közölte, hogy mikor akarja bemutatni.

Személyes történettel készül mozifilm rendezői bemutatkozására Deák Kristóf, aki első magyar alkotóként nyert élőszereplős rövidfilmes Oscar-díjat a Mindenkiért. Az unoka munkacímmel készülő alkotás 40 napos forgatása ősszel kezdődik, a producer a BÚÉK és a Szabadság, szerelem című filmsikereket is jegyző Zákonyi S. Tamás.

Az HBO kultsorozatát minden idők egyik legjobbjának tartják, amit nem csak az bizonyít, hogy összesen 112 Emmy-díjra jelölték a Maffiózókat, de aki látta, annak biztosan ott van a top 5 kedvence közt.

Győrben szép számmal találhatók oktatási intézmények, és ezek nagy része tisztes múltra tekinthet vissza. Mindegyik sok változáson és átalakuláson ment át az eltelt évtizedek (sőt évszázad) alatt, de a jellegzetes épületek megmaradtak.

40 éve, 1980. május 21-én mutatták be először a mozivásznon – hosszú és nehéz forgatást követően – a The Empire Strikes Back vagyis A Birodalom visszavág című egész estés sci-fit Irvin Kershner rendezésében. A Csillagok háborúja után ez a Star Wars-sorozat második megjelent része, de a mondakörben, a történet időrendje alapján ez az ötödik, az Egy új remény után és A Jedi visszatér előtt.

„A lenyűgöző szépségű, szertelen életmódot folytató”, tragikus körülmények közepette nagyon fiatalon életét vesztő, elképesztően tehetséges és zseniális énekesnő Maria Malibran vitathatatlanul az operajátszás történetének első dívája, azaz ünnepelt női sztárja, nemzetközi híressége volt.

Sorozatunk következő epizódját a Wakachuka (vakacsuka) zenekarral terveztem, mégis az Eszkimó frontemberére akadtam. Hogyan lehetséges ez? Mi történt a több mint tíz éves múltra visszatekintő, sikeres Wakachukával? Hogyan született az Eszkimó? Tessék kérem figyelni! Nincs semmi trükk vagy csalás. Szilágyi Balázs énekes-gitáros-dalszerzővel beszélgettem, aki rögtön az elején elárulta, hogy ő is bele-beleolvas a Győri Szalon cikkeibe.

Bölcsnek közel sem nevezhető okosság (vagy oktalanság) kijelenteni, de a műfaj rajongói bizonyára sokan egyetértenek velem: egy krimi vagy jó vagy rossz. Olyan nincs, hogy „hát elmegy”, „tűrhető volt” vagy „olvasható”. Nem, ehhez tartom magam, ugyanis a krimiben pont az a motiváció vagy éppen a buktató, hogy egységben kell tekinteni rá.

Az életben felállított kategóriák ha valamire, arra mindenképp jók, hogy legyen mitől eltérni. A zenében legalábbis maximálisan így van ez. A Dresch Quartet lemeze ezt az alaptételt erősíti már pusztán azzal is, hogy műfaji határokat átlépve egyszerre támad a régi időkben gyökerező magyar népzene és a mai kor „termékének” számító, a mostani idők érzületét úgymond jobban kifejező, szabadabb, formabontó megoldásokat alkalmazó free jazz felől is.

Amikor valaki egyre többet foglalkozik a második világháború témájával, egyszer csak világossá válik számára, hogy ez egy olyan történelmi esemény, amely bár hivatalosan és gyakorlatilag véget ért, hatásai és az általa keltett hullámok most is lüktetnek a különböző népek, nemzetek egyedeinek élettörténeteiben.