A Balaton-felvidék szépségei: A szentbékkállai kőtenger

Sulyok Attiláné írása

szentbekkallai-kotenger

A Káli-medence egyik legszebb települése Szentbékkálla, a határában található a Balaton-felvidék egyik legizgalmasabb, legjelentősebb geológiai kincse, a kőtenger. A hatalmas, néhol háznyi méretű kőtömbökkel borított, ligetes erdős terület tavasszal is tökéletes kirándulási célpont lehet. Igazi élmény a fantasztikus sziklaalakzatok között sétálni, a vállalkozó kedvűek pedig akár fel is mászhatnak a különleges homokkőformákra.

A Balaton-felvidéken több helyen is előfordulnak érdekes alakú sziklatömbök, de az egyik legszebb és legnagyobb, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védelme alatt álló szentbékkállai kőtenger a híres ingókővel. Kőtengernek a nagy sziklatömbökből álló kőhátakat nevezik, a Káli-medencében, Salföldtől Kővágóörsig, onnan a Kis-Hegyestűig húzódik egy vonulata, a legszebben megmaradt kőhát pedig éppen itt található – a fennsík egykor a Pannon-tenger része volt.

A természeti erők fantasztikus kőformákat, különleges sziklaalakzatokat hoztak létre hosszú-hosszú idő alatt. A hatalmas kőtömbök eredetét sokáig rejtély fedte, legendák keringtek a kialakulásukról. A geológiai és geomorfológiai kutatások bebizonyították, hogyan keletkeztek ezek a szétszórtan elhelyezkedő, változó nagyságú kövek. A kőtengerek anyaga a nagyjából 10 millió éve itt hullámzott Pannon-tó kavicsos, homokos üledékéből származik, melyeket a lerakódás után kovás oldatok jártak át, rendkívül kemény kőzetté ragasztották össze őket, így környezetüknél ellenállóbbá váltak. Egy régi elmélet a környék bazaltvulkanizmusához kötötte a kovás oldatok megjelenését: a vulkanikus utóműködés nyomán hévizes források törtek föl, és az itt található homokot a forró víz kemény kőhalmazzá alakította. Napjainkban viszont a talajvízből való kovakiválással magyarázzák.

szentbekkallai-kotenger

Később aztán, a Pannon-tó visszavonulása után a külső erők vették birtokba a területet. Az évmilliók során az erózió – a szél és a víz – a lazább homokos kőzetet elhordta a területről, a „puhább” részek lepusztultak, a keményebbek viszont jobban megmaradtak, mint a bazaltsapkás tanúhegyek keletkezésénél. A felszínre emelkedve ezek kibillentek, egymásra dőltek, így hozták létre a különleges formájú és hatalmas nagyságú sziklák alakzatait. A kövek felszínén rengeteg érdekes mikroforma található, az ún. madáritatók (26. kép): kerekded bemélyedések, valamint hosszú, keskeny vályúk, melyeket a különböző növényi savak oldottak ki.

Az alakzatok közül az egyik legszebb és legnagyobb kőóriás a Kelemen-kő, amely több, egymáson elhelyezkedő, házhoz hasonló nagyságú tömbből áll. Tetején egy bizonytalan helyzetű, billegő kő helyezkedik el, innen származik az elnevezése: „Ingókő” (15-21. kép). A felső, mintegy 10 tonnás kőpad csak néhány ponton támaszkodik az alatta lévő sziklára, emiatt néhány ember már ki tudja billenteni az egyensúlyából, ha a végére állnak – olyan, mint egy hatalmas mérleghinta. Szerintem egy sárkány orrához hasonlít a legjobban az alakja. Amikor ott jártunk, én is felmásztam a tetejére. Izgalmas érzés volt egy sok tonnás követ megmászni, és valódi falmászóval is találkoztunk, aki éppen akkor edzést tartott. A Kelemen-kő aljában látható egy sziklamélyedés, melyben éppen elfér egy ember, sok fotó készül itt.

Kényelmes utakon, ösvényeken járhatunk körbe a különleges sziklák között. Többfelé kisebb ház nagyságú köveket láthatunk. Az eligazodásban és a kövek múltjának megismerésében a kékkúti Theodóra tanösvény tájékoztató táblái segítenek. Részletes információkat kapunk a kőtenger keletkezéséről, a területen lévő védett növényekről. Egészen különleges, ahogyan a növények, fák körbefonják a köveket, és bekúsznak a hasadékokba. Különleges a hely élővilága, kora tavasszal nyílik a területen a fekete kökörcsin. Az Országos Kéktúra útvonala is áthalad erre.

szentbekkallai-kotenger

A kőtenger meglátogatása kitűnő családi program, főleg izgalmas gyerekekkel bejárni a kövek közötti ösvényeket, felmászni a sziklákra, felfedezni a barlangokat. Mintha óriások játszóterén járnánk, akik szétdobálták a játékaikat. Bár nem nehéz a terep, de azért ajánlott túracipőben vagy sportcipőben bejárni, csúszós felületek is előfordulnak. A sziklákra történő felmászáskor azért legyünk óvatosak, mert védőkorlátok, kapaszkodók nincsenek, és némelyikük több méter magas.

A kemény köveket századokon át bányászták a környéken, mert kiválóan alkalmasak voltak malomkő, köszörűkő készítésére. Belőlük készítették a környék malmainak kerekeit, valamint a házépítésekhez is rengeteg követ vittek el. Innen ered egy közeli település, Kővágóörs neve is, amely szinte ráépült erre a kőhátra. A malomkő bányászata darabolta fel a Szentimre-puszta felett lévő kőhát hatalmas szikláit is. Ezen a vidéken régen sokkal több kőtenger volt, de a környék lakossága széthordta, így pusztult el nagy részük Kisörspuszta és Kővágóörs mellett. Egy múlt század végi leírásban lehet olvasni: „Az egész községen fordított tekenyő alakban vonul egy hajlított domb, messziről mintha fehér marhacsorda heverészne oldalán, úgy megrakva nagynál nagyobb kövekkel… Néhány ház teljesen ráépült egy-egy ilyen sziklára úgy, hogy a kő esetleg kilóg a ház fala alól, de ugyanakkor a konyhában is előbukkan egy-egy sarka.

szentbekkallai-kotenger

A hatalmas kövek a gyógyító rezgésű Szent György energiavonalon helyezkednek el, emiatt azt mondják, hogy a hely gyógyító erővel rendelkezik. A közhiedelem szerint különleges rezgéssel bíró, jótékony energiák működnek itt, amelyek feltöltik és megnyugtatják a kirándulót. Magyarországon számos ilyen hely található, ahol pozitív, gyógyító energiák fogadják az odalátogatót. Egyre gyakoribb az energiaturizmus, melynek célja, hogy a résztvevők feltöltődhessenek. Legismertebb pontjai a Káli-medence és a Visegrádi-hegység.

A szentbékkállai kőtengert Mindszentkálla és Szentbékkálla között találjuk. Könnyen megközelíthető, szabadon látogatható, nem kell sokat gyalogolni. A falu főutcájáról (Kossuth u.) balra, a Jókai utcára kell kanyarodni. A falu utolsó házai, a Kálvária után földúton még megyünk 500 métert, majd az elágazásnál találunk egy kis parkolót. Innen már csak néhány lépés a tanösvény, és máris megpillantjuk az első köveket.

A Balaton-felvidéken járva számos helyen mintha évszázadokat vagy akár több millió évet utaznánk vissza az időben. A környéken még rengeteg más látnivaló is akad, mint például a Salföldi Major, a Hegyestű, Csobánc vára, a Fekete-hegy és az Ötvös Károly kilátó, a Kopasz-hegy, vagy éppen a Folly Arborétum.

Sulyok Attiláné

Forrás: travelo.hu, szentbekkalla.kornyeke.hu, csodalatosbalaton.hu, akovekmeselnek.hu, kirandulastippek.hu, likebalaton.hu, turistamagazin.hu, balatoniromok.blogspot.com

2023.03.12