Az ünnep nyitányaként a résztvevők egy inspiráló kisfilmet tekinthettek meg, amely frappánsan összefoglalja a győri könyvtár szövevényes történetét. Méltó módon mutatja be az intézmény jelenlegi szolgáltatásait és fejlesztéseit, és talán néhányan kedvet kapnak, hogy ellátogassanak hozzánk azok közül is, akik eddig még nem jártak nálunk.

A kapcsolódó Youtube videó lejátszása.

Dr. Dézsi Csaba András kiemelte, hogy a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér a covid-járvány alatt is remekül helytállt. A lezárások alatt alternatív megoldásokkal igyekezett az olvasók rendelkezésére állni, és amint lehetőség nyílt rá, az elsők között nyitotta meg újra kapuit. „Többet foglal magába, mint a könyv, de fontos, hogy megőrizzük a könyvet” – tette hozzá még Győr polgármestere.

Szóllás Péter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Kultúráért Felelős Államtitkársága Könyvtári és Levéltári Főosztályának főosztályvezetője a könyvtárak fogalmáról és szerepéről osztotta meg gondolatait köszöntőbeszédében. Méltatta a 125 éves könyvtár fontosságát, hisz nélküle Győr nem lehetne ugyanaz a város.

Az első előadásban Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a jövő könyvtáráról beszélt, amelynek vizionálásához lényeges ismerni a múltat, a jelenhez vezető lépéseket is, a könyvtári funkciók, a szemlélet alakulását. A kezdeti időkben a gyűjtés és a megőrzés, majd később a szolgáltatás állt a fókuszban, mára viszont a felhasználók kerültek előtérbe, az ő igényeiket igyekeznek figyelembe venni a könyvtárak. Ehhez szükséges az a párbeszéd, amely elindult a felhasználók és a könyvtárosok között, hiszen így lehet pontosan feltérképezni, milyen irányokban érdemes tervezni a fejlesztéseket. Az egyik mozzanat, amelyre egyre több intézmény reagál, a „digitális nomádok” megjelenése, akik a munkavégzésükhöz szívesen veszik igénybe a könyvtári környezetet. Általánosan jellemző, hogy a fiatalok a legmodernebb technológiákat várják el az intézményektől. Folyamatos alkalmazkodásra van szükség a változó világhoz, s ebben a tekintetben Rózsa Dávid kiemelte Győrt. A város büszke lehet arra, hogy mindkét közkönyvtárának épülete megújult. A nemrégiben újra megnyílt Herman Ottó utcai Gyermekkönyvtárban a legkorszerűbb elgondolásokkal találkozhatunk.

A közgyűjtemények egyik legfontosabb küldetése felvenni a küzdelmet az „eltörlés-kultúra” ellen, valamint elhárítani a körülöttünk keringő félinformációkat és féligazságokat. Felértékelődött az intézmények képző-oktató szerepe. Az OSZK vezetője szerint Magyarországon a könyvtárak jól tudnak alkalmazkodni az új elvárásokhoz, a válságok után is mindig gyorsan magukra találnak. Bizonyára ennek is köszönhető, hogy a statisztikák növekvő érdeklődést mutatnak a világjárvány miatti elkerülhetetlen visszaesés után. Szintén pozitív tendencia, hogy az utóbbi években megnőtt a kereslet a hagyományos könyvek iránt, és ebben benne vannak az Y és Z generáció tagjai is – az Y élen jár a könyvfogyasztásban. Előadása végén Rózsa Dávid gratulált Győrnek – méltatva dr. Horváth Sándor Domonkos igazgató és munkatársai munkáját – a látogatottságban is kiválóan teljesítő, 125 éves könyvtárához.

A következő előadásban dr. Horváth József nyugalmazott igazgató mutatta be történészi alapossággal Győr könyvtárügyét a kezdetektől 2013-ig. Az egyik első fénypont 1789-hez és Müller Ferenc nevéhez köthető, aki könyvkötőként létrehozta az első kölcsönző könyvtárat Győrben, s akinek emlékét tábla őrzi a Kisfaludy Károly Könyvtár lépcsőházában. Tudjuk, hogy a névadó, Kisfaludy Károly járt is ebben a bizonyos „Olvasó Kabinét” elnevezésű intézményben, amikor a Széchenyi téri bencés gimnázium diákja volt. A Győri Olvasótársaság 1838-as megalapítása a következő konkrét előzmény, amelyben a szintén névadó dr. Kovács Pál is jelentős szerepet vállalt. Az értékes gyűjteményt hölgyek is látogathatták, ami akkoriban még nem volt általános. Emellett a vidékieket is szívesen látták.

A forradalom és szabadságharc utáni visszaesést újabb fejlődési szakasz követte, amelyben először az iskolai és egyesületi könyvtárak kaptak erőre. 1889-ben indított mozgalmat a győri közkönyvtár megalapításáért Lasz Samu tanár. A kezdeményezésnek 1898-ra született meg az eredménye: Sefcsik Ferenc főlevéltáros irányításával létrejön a Városi Könyvtár a Városháza alagsorában, amely 1908-tól Városi Közkönyvtár néven lett nyilvános. A szabályzat szerint „csak tisztességesen felöltözött egyének” látogathatták. Az olvasók száma szépen gyarapodott, amikor kitört az első világháború. Az olvasótermet 1924-ben nyitották ki újra. Sefcsik Ferenc utóda dr. Bay Ferenc lett, a nevéhez fűződik többek között a könyvtárstatisztika bevezetése is. Könyvtár-levéltár igazgatói működése alatt az intézmény mind dolgozói létszámban, mind kvalitásban továbbfejlődött. Ám ismét közbeszólt a történelem, a második világháborút követően az újbóli működés csak 1946 tavaszán kezdődhetett el. 1952-ben a Győri Körzeti Könyvtár egyesült a városi intézménnyel. Az így egyesített könyvtárak december 21-én megyei könyvtárrá alakultak, az új intézmény igazgatója pedig dr. Bay Ferenc lett.

A Megyei Könyvtár, miután a régi városháza épületébe, a Rákóczi F. u. 1. alá költözött, 1956. június 3-án felvette Kisfaludy Károly nevét. A könyvtár „főépülete” ugyanebben az évben már a Rába-szigeten álló KIOSZK-épület lett. 1964-ben Pernesz Gyula lett az igazgató. 1969-ben a KIOSZK-épületet lebontásra ítélték, ezért a könyvtár a Katolikus Kör egykori, Bajcsy-Zsilinszky u. 36. szám alatti épületébe költözött. Közben 1972 és 1975 között felújították, és könyvtári célokra átalakították a bankszékháznak készült Baross Gábor út 4. sz. alatti épületet. Az intézmény ide költözhetett 1975 őszén, és 1976. január 2-án elindulhatott a szolgáltatás.

1981 októberétől – Pernesz Gyula utódaként – Sinay Jenő lett az igazgató, az ő idejében indult el a „számítógépesítés kora”, amikor a könyvtárban megjelent az első Commodore 64. 1992 októberétől dr. Szabó Imréné megbízott vezetőként, 1993. március elsejétől pedig Tuba László igazgatta az intézményt, ehhez az időszakhoz köthető például az adatbázisok modernizációjának folytatása. A Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár 1998 őszén tudományos konferenciával és jubileumi évkönyvvel ünnepelte meg jogelődje, a Győri Városi Közkönyvtár alapításának centenáriumát. 2003. március elsejétől az előadó, dr. Horváth József lett az igazgató. Vezetőként új kihívásokkal nézett szembe, az EU-csatlakozás kapcsán megnyílt pályázatok, majd az elvonások miatti „hét szűk esztendő” kapcsán. Az előadásban szó esett még az egyetemi könyvtár és a megyei könyvtár három alkalommal is felmerült összevonási terveiről, amelyek közül végül egyik sem valósult meg.

2012. december 31-ével – a kulturális törvény változása kapcsán – a megyei könyvtárak a megyeszékhely városok fenntartásába kerültek, így a Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár és Közösségi Tér összevonásra került a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtárral, és szolgáltatásait megtartva Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér néven funkcionált tovább. Dr. Horváth József zárszavában megemlékezett azokról a jeles személyekről, akik az intézményből indultak, és másutt folytatták értékes munkájukat, mint például Grábics Frigyes és Z. Szabó László, valamint a kiváló rendezvényekről és rangos kiadványokról, amelyek őrzik a megyei könyvtár dolgozóinak munkáját.

A folytatásban Orbánné dr. Horváth Márta nyugalmazott igazgató A győri Városi könyvtár története 2013-ig című előadásáról, valamint dr. Horváth Sándor Domonkos igazgató A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér története című előadásáról olvashatnak majd.

Szabados Éva
Fotók: Vas Balázs

Fotógaléria: A győri könyvtár 125 éves jubileumának ünnepi konferenciája

Vas Balázs fotói

9 kép

 

A 125 éves a győri könyvtár cikksorozatának részei itt találhatók felsorolva.