Az online platformon is közvetített konferencia résztvevőit dr. Somogyi Zoltán, a Győri Törvényszék elnöke köszöntötte a bíróság könyvtárában, amely éppen húsz éve nyitotta meg ajtaját a jogi szakma képviselői előtt. A rendezvényen populárisabb és szakmaspecifikus előadásokat is hallgathattak mind a jelenlévők, mind az online követők. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül olvashatják az elhangzottak kivonatát.

Több évtizede jelen lévő, mégis nagyon friss témával érkezett dr. Gosztonyi Gergely (PhD, habilitált egyetemi docens, ELTE ÁJK), aki már 2023 júliusában a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 54. Vándorgyűlésén, Tatabányán tartott előadásában is „megfeszegette” A Facebook és más közösségi médiás megjelenésekkel kapcsolatos jogi aggályokat. Ezzel – mondhatni – felbolydította a szakmát, hiszen a közösségi platformokat is használó könyvtárak számára „húsba vágó” kérdés a digitális világ szabályozatlanságaiból fakadó problémák felvetése, megoldása. Mi lehet az irányadó? Hol tartunk most? A kérdések megválaszolása már csak azért sem könnyű, mert globális szintű problémáról van szó. A téma ismételt aktualitását a Facebook OSZK-val szembeni „cenzúrázása” adta 2023 szeptember elején. Ez a történet rengeteg újabb felvetéshez vezet, azon túl, hogy ez miért és hogyan fordulhatott elő, többek között ahhoz is, hogyan kellene a közösségi médiás tartalmakat ellenőrizni, szűrni, korlátozni. Az előadó megdöbbentő adatokkal és tényekkel támasztotta alá az érveit.

Alapvető probléma, hogy felfoghatatlan mennyiségű tartalmat kellene szabályozni: a YouTube-ra percenként 500 órányi tartalom kerül fel, ami naponta 1 millió órát jelent, a Facebook-ra naponta 243.055 db fotót posztolnak. 2022-ben a világ lakossága gyakorlatilag a digitális felületeken kommunikált. Az 1990-es évektől kezdődően olyan ütembe nőtt a világszintű felhasználók száma, ami egyrészt teljes egészében kontrollálhatatlan, másrészt újabb és újabb alkalmazások segítik éppen azt, hogy minél többet, jobban posztolhassunk a közösségi oldalakon. Ennek hátterében évtizedekig nem volt jogi szabályozás, főleg azért, mert az USA-ban elfogadták azt, hogy a szolgáltató nem felelős a mások tartalmaiért, ami a „legdurvább immunitás” a kérdésben. A felelősséget pedig nem lehet hárítani a végletekig, például olyan esetekben, mint amikor élőben közvetítettek gyilkosságot a Facebook Live-on keresztül (hiába tiltották le 18 másodpercen belül, addigra már 400 ezren megosztották). Joggal kérdezhetjük: kié a felelősség?

Míg a politikai vákuumban a kis garázscégekből gigacégek növekedtek, az állami irányítók is rájöttek, hogy valamit tenni kellene. Az USA-ban rekordösszegű bírságokat szabnak ki, az EU-ban pedig kódexekben foglalják össze a tilalmakat. Ez azonban még kevés! A témának az ad igazán aktualitást, hogy 2022 decemberében hatályba lépett a DSA (Digital Services Act) és a DMA (Digital Market Act), vagyis a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály és a digitális piaci intézkedéscsomag, amely az egész EU-ban alkalmazandó egységes szabályrendszert alkot. Két fő célja van: biztonságosabb digitális tér létrehozása, amelyben a digitális szolgáltatások valamennyi felhasználójának az alapvető jogai védelemben részesülnek, illetve egyenlő versenyfeltételek megteremtése az innováció, a növekedés és a versenyképesség előmozdítása érdekében, mind az európai egységes piacon, mind pedig globális szinten. Ez a szabályozás azonban csak az EU-ra vonatkozik. Mi a helyzet a világ többi országában? Van, ahol az amerikai mintát követik, és vannak helyi szabályozások, mint Kínában (The Golden Shield of China), ahol ez gyakorlatilag a tartalomfigyeléssel és a teljes szabályozással egyenlő.

Bár a hallgatóság szívesen vett részt a globális problémák felgöngyölítésében, elérkezett a Hogyan tovább? kérdés és az előadás vége. Naponta több mint hárommillió problémás bejegyzés kerül fel a világhálóra, jelenleg emberek döntik el, hogy leszedik-e vagy nem, óhatatlanul legális tartalmak is áldozatul esnek a szelektálásnak. Ez történhetett az OSZK esetében is. Joggal merül fel: Segíthet-e a mesterséges intelligencia? A válasz is készen áll: Igen, de egyrészt a MI sem tévedhetetlen, másrészt gondoljuk meg, mibe kerül (óriási technológiai hátteret igényel).

A felvetés átvezetett Takács Dániel (könyvtárvezető, ELTE ÁJK Könyvtár) igazi slágernek tekinthető témájához Mesterséges intelligencia és a könyvtárak címmel. Bevezetésként az előadó igyekezett tisztázni a fogalmat, annak félrevezető elnevezését, hogy mit jelent pontosan, és miért nem nevezhető valójában intelligenciának. A mesterséges intelligencia (MI) gyakorlatilag algoritmusok alapján keres összefüggéseket a világ hihetetlenül nagy adathalmazában, matematikai valószínűségeket állapít meg, ezeket képes reprodukálni, de elvonatkoztatni nem képes, szemantikailag nem érti a világot, csak formailag. Vagyis nem jelentés alapján alkot, hanem valószínűség (forma) alapján. Milyen lehetőségeket és veszélyeket rejt az MI? – érkezett a következő felvetés. Csak néhány az elhangzottakból: egyre összetettebb feladatokra képes; rendkívül hatékony, de sokszor kifogásolható a válasz minősége, vagy nincs mögötte valós tartalom; bármi történhet a betáplált adatokkal, és ez már nem GDPR-kompatibilis; az algoritmusokra „be kell tanítani”, ez emberi „áldozatokkal” jár; optimalizálni kell, hogy ne tegye fölöslegessé az emberi munkát. Természetesen a megjelent könyvtárosokat az MI alkalmazásának lehetőségei is érdekelték. Az előadó szerint viszont a könyvtárak nagyon gyenge IT-háttérrel rendelkeznek, ami akadály lehet. Ha ezen sikerül javítani, akkor az adatfeldolgozásban, összefüggések keresésében, a könyvtári munka hatékonyságának támogatásában lehet szerepe a jövőben.

A konferencián dr. Aczél-Partos Adrienn (könyvtárvezető, Pázmány Péter Katolikus Egyetem JÁKK) A digitális dilemma kezelése: Plágiumkeresés, kereskedelmi forgalomban nem elérhető művek és a digitalizálás jogi szempontjait járta körbe. Leszögezte, hogy szerzői jogi kérdések esetén ez a dilemma már legalább húsz éve aktuális, de legalább nem egy helyben topogunk, és kiderült, hogy „a jog egyre inkább a barátunk”. Hogy lehet hatékonyan ellenőrizni a plágiumot? Hogyan lehet ditgitalizálni és elérhetővé tenni műveket úgy, hogy nem sértünk szerzői jogokat? Hogyan lehet az alkotók és a felhasználók jogait is érvényesíteni? Mi lesz a következménye a jogsértésnek? Rengeteg kérdés felvetése mellett vázolta a jogalkotó részéről eddig megtett lépéseket, amelyek bizakodásra késztetik a szakmabelieket.

Kardos Helga (könyvtárvezető-helyettes, Pázmány Péter Katolikus Egyetem JÁKK) A magyar nyelvű jogi szakfolyóiratok minősítése és „láthatósága” címmel tájékoztatta a hallgatóságot. Az adatvédelem gyakorlatát, az általános adatvédelmi rendelet fókuszpontjait dr. Korát Viktória (bírósági titkár, Győri Ítélőtábla) vázolta. Kiemelte, hogy minden intézmény saját felelőssége, hogy az adatkezelési tevékenységét valamilyen jogalapra helyezze. Ebben segítség a GDPR, de az csak alapelveket szabályoz (tárolhatóság, pontosság, adattakarékosság, jogszerűség, tisztesség, átláthatóság, integritás, bizalmasság, elszámoltathatóság). További szabályozásra volna szükség. Máté Kinga (elnökhelyettes, Győri Törvényszék) A digitális világ kihívásai a XXI. századi bíróságokon címmel bemutatta a Központi Bírósági Honlap nyújtotta lehetőségeket, többek között szó volt az online bírósági ügyintézésről, az okiratsablonok segítségével elindítható eljárásokról, továbbá a kapcsolattartás, időpontfoglalás, panaszkezelés, iratkezelés, fizetési portál használatáról, amelyet oktató videó is segít. A bírósági munkát több adatbázis és alkalmazás könnyíti meg. A portál jelenleg párhuzamosan működik a papíraktákkal, de a jelentős idő-, költség- és bürokráciacsökkenés már most tapasztalható hozadéka a honlapnak.

Jogi berkektől távol viszonylag kevesen hallottak a Corvina discovery-ről, amely nem más, mint a bírósági könyvtárak új tartalomszolgáltató felülete. Hasznára, használatának ismertetésére vállalkozott dr. Sándor Viktória, a Győri Törvényszék könyvtárvezetője, az OBKR vezető koordinátora, az esemény moderátora és szervezője, aki „háziasszonyként” a szakmabeliek tapasztalatcseréjét a könyvtár, illetve a díszes nagyterem bemutatásával gazdagította. A Wagner Gyula által tervezett, 1885-86-ban épült bíróság legdíszesebb helyisége a Sólyom Andor Nagyterem, amelyet leginkább nagy létszámú tárgyaláskor használnak. Díszét az óegyiptomi mintázatú falfestmények, illetve Hefter László festett üvegei adják. A gazdagon dekorált teremben a szerényen meghúzódó Justitia szobor (az ókori római mitológiában a törvényhozás, az igazság istennője, az igazságszolgáltatás szimbóluma) figyelmezteti a látogatót arra, hogy valójában hol is jár.

SzaSzi
Fotók: Győri Törvényszék

Fotógaléria: Jogkövetés a digitális világban – konferencia

A Győri Törvényszék fotói

18 kép