A remek koncepcióval felépített sajtótájékoztatót Huszár Dániel, a színház marketing és kommunikációs vezetője moderálta. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának részéről dr. Pergel Elza, a győri művészeti élethez szorosan kötődő alpolgármester mondott köszöntőbeszédet, amelyben ugyan messziről indult, a gondokkal és veszélyekkel telített elmúlt év krónikájától, de szavai szerencsére a teljesen pozitív jelen, sőt jövő irányába mutattak. Örömmel jelentette be, hogy 30 színész főállású munkaszerződésével állandó társulattá alakulhatott a „sok szépet és sok viszontagságot” egyaránt közösen megélt kollektíva, a fenntartó végre stabil hátteret képes nyújtani a színházban folyó értékteremtő művészeti munkához. Felelevenítette a 2021 decemberében bemutatott, óriási sikert aratott Puskás, a musicalt; a 2022 januárjában Győrbe érkezett Opera expedíció keretein belül, a középiskolások részére megvalósult Bánk bán előadást; a márciusi, ősbemutatóként színpadra került Minden jegy elkelt! című, Fedák Sáriról szóló zenés tragikomédiát; a Mária evangéliuma rockopera húsvét szombati, jubileumi díszbemutatóját; az áprilisi, sulibérletes Bohóckaland előadást; a Padlásszínház márciusi újraindítását. „Fenntartóként lehetünk önökre büszkék?” – fordult Bakos-Kiss Gábor igazgató felé, majd rögtön mosolyogva válaszolt is saját kérdésére: „Igen, nagyon!”

Ezután a – most márciusban Magyarország Érdemes Művésze díjban részesült – Velekei László vezette Győri Balett érdemeit sorolta örömmel: a tavalyi Budapest Táncfesztiválon történt, kirobbanóan sikeres fellépésüket (Chaos / The Waves); a Movements to Stravinsky / Mimi című, Müpa-beli előadásukat; a márciusi, Dubaji Világkiállításon történt szereplésüket; az április végén a tánc világnapja alkalmából a Nemzeti Táncszínházban rendezett díjátadó ünnepségen az évad legjobb női táncművészének járó elismerést kapott Matuza Adriennt, az évad legjobb férfi táncművészének díját elnyert Daichi Uematsut, illetve az évad legjobb alkotója kitüntetést érdemelt Lukács Andrást. Végezetül pedig Pergel Elza együttesen köszönte meg mindkét társulatnak a munkát, a kitartást, a bizalmat, valamint „szeretetüket a városunk és a színházunk iránt”.

Bakos-Kiss Gábor, a színház igazgatója lépett a mikrofonhoz, hogy részletesen ismertesse „A jelen és a jövő színháza” mottó mentén szerveződött új évadot. Mindenekelőtt ő is kiemelte a további munka megalapozásaként a művész kollégák státuszba kerülését, amely a fenntartó elkötelezettségén túl Fekete Péter kultúráért felelős államtitkárnak a Győri Nemzeti Színház iránt történt egyéni döntésének is köszönhető. A teátrum idei évada egyébként most is nagyban zajlik: a Bartók Tavasz fesztivál; koprodukciós előadásként a kaposvári Csiky Gergely Színházban is bemutatásra került a Mária evangéliuma; éppen az előző napon tartották a Káptalandombon a nyilvános olvasópróbáját az Apor Vilmost megidéző darabjuknak, valamint bejelentésre került, hogy június 24-26. között Jaurinum néven háromnapos összművészeti fesztivált tartanak majd.

Velekei László balettigazgató köszöntőjében „izgalmas, magával ragadó, értékteremtő” jelzőkkel minősítette az új évad terveit – utóbbival kapcsolatban vallja, hogy a járványok és háborúk árnyékában „a kultúra ereje fel fog értékelődni, és igazán szükség van most az útmutatásra és a közösségi élményekre.” „Folyamatosan pezseg Győr kulturális élete” – vette vissza a szót Bakos-Kiss Gábor, majd átvitt értelemben és kivetítők segítségével digitálisan is „felcsapta” az új műsorfüzetet. A koncepció szerint a Nagyszínpad a klasszikusoknak, míg a Kisfaludy Terem és a Padlásszínház a kortárs, kissé progresszívebb, kísérletezőbb ősbemutatóknak lesz a tere. (A nagyszínpadi premierek a következő évadtól szombatról átkerülnek péntek estére.)

400 évvel ezelőtt született Molière, így a színház A képzelt beteg című vígjáték előadásával nemcsak ezt a művet szeretné megidézni Csankó Zoltán fő- és címszereplésével, hanem részben megemlékezni a szerző egész életműve előtt is. Zakariás Zalán művészeti vezető, a darab rendezője ezzel kapcsolatban elmondta, hogy mivel ez volt Molière utolsó műve, ennek folytán hangulatilag némileg befejezetlen is, így valamilyen mértékben kissé építeni fognak A mizantrópra, a Tartuffe-re, a Don Juanra és A fösvényre is. „Klasszikus mű lesz a ma tükrében” – foglalta össze a terveiket a szeptember végén bemutatásra kerülő színdarabról. Henrik Ibsen Peer Gynt-jére készül a Győri Balett Velekei László dirigálásában. A norvég drámaíró az emberi psziché nagy ismerője, a történet főhőse a mesék világába menekül a szürke hétköznapok és a társadalmi megvetés elől. „A mű olyan irodalmi toposzokat működtet, mint a sehova nem tartozás, a folyton úton levés és az önámítás tragédiája” – mondta el Csepi Alexandra művészeti projekt menedzser, dramaturg. A Győri Balett szereti mindig a darabokat egyfajta más megvilágításba helyezni, új fókuszt adni nekik, de hogy mi lesz pontosan ez a más perspektíva, az október végén derül csak ki a premieren.

A Nagyszínpadon kerül bemutatásra Friedrich Schiller Ármány és szerelem című romantikus drámája, amelynek direktora, Ivan Urivsky az ukrán fiatal rendezőgeneráció egyik „üstököse”, az Odesszai Színháznak volt a főrendezője, onnan hívták át a kijevi Ivan Franko Nemzeti Színházba. Az egészen különleges koncepciójú előadás főszerepeiben Juhász Jázmin és Hajdu Tibor lesz majd látható. December elejétől kerül színpadra Lionel Bart Oliver! című musicelje. „De jó, de jó, de jó, hogy Győr város támogatja a színházat” – lelkendezett Tóth Tünde rendező, aki elmondása szerint olyan környezetből jön, Nagyváradról, ahol ennek éppen az ellenkezője történik. „Így jöhetnek létre nagy horderejű dolgok, ahol lehet egy óriási zenekar, tánckar… mind olyan dolgok, melyek nélkül lehetetlen csodát alkotni.” Ezt a csodát igyekszik majd megmutatni a Charles Dickens tollából származó szegény, árva kisfiú története rengeteg, közöttük sok újonc gyerekszereplővel. „A 6 évestől a 80 pluszig láthatunk embereket ebben az előadásban – embereket, mert azt szeretnénk, ha egyenként az embereket látná” bennük a közönség. A sokrétegű cselekmény iszonyú sorsokról beszél, amelyet próbálnak majd csodálatos zenével tálalni, de komoly „mélységei lesznek: sírni fogunk, nevetni fogunk”. Kettő (plusz egy) gyermekszereplőt ki is hívott maga mellé „megmutatni” Bakos-Kiss Gábor, Katona Zsombori Máté és Bujtár Dominik a főszerepeket fogják alakítani a május végén debütáló darabban.

Február elején lesz a premierje a Rigoletto című operának Molnár Levente, a világ egyik vezető baritonja főszereplésével, akinek bevallása szerint a győri színház „a magyar Metropolitan”. Giuseppe Verdi és Francesco Maria Piave darabja „olyan emberi tulajdonságokról szól, amelyek motiválják a világot pozitív és negatív emberi értelemben egyaránt, és amelyek előreviszik, illetve hátraviszik a társadalom fejlődését” – mondta el Silló István zeneigazgató, aki a színpadra állítás során Zakariás Zalán rendezővel fog együttműködni: „Biztos, hogy segíteni fog nekem abban, hogyan értelmezzem a művet, én pedig talán segíteni fogok neki abban, hogyan értelmezze a zenét.” Az operában a herceget a tervek szerint egy ukrán vendégtenorista alakítja majd.

Március 11-től lesz megtekinthető A víg özvegy nagyoperettje Bakos-Kiss Gábor igazgató rendezésében, aki kétszer énekelte már benne pályafutás során Danilo Danilovič-ot. Lehár Ferenc művében ezúttal nem ő lép majd a deszkákra a gróf megtestesítőjeként, dirigálásában azonban szeretne „meghajolni a műfaj nagymesterei előtt, és olyan operettet idevarázsolni, amely látványában, vizualitásában azt hozza”, amely a műfaj színpadi lényege. Móricz Zsigmond Barbárok című bűnügyi színművet a jelenleg Washingtonban élő és tanító Szász János rendezi, aki kifejezetten a győri színház számára gondolja tovább a novellát. Az április végi bemutató főszerepében Nagy Balázst láthatja majd a közönség.

Szeptember közepén érkezik a Kisfaludy Terembe a – már korábban tervezett, de a Covid-járvány miatt halogatott – Esőember, amit Pekka Laasonen fog rendezni Finnországból. A főszerepet Posonyi Takács László alakítja majd az 1988-as filmből Dan Gordon által írt színdarabban. Valódi ősbemutatóként készül el június végére a Mindenkinek mindene – Apor Vilmos című életrajzi dráma, amely koprodukcióban kerül színre a Gyulai Várszínházzal (érdekesség: Apor Vilmost gyulai plébánosként, Gyulán szentelték győri püspökké). A Kisfaludy Teremben januártól látható előadásról a szerző-rendező Dér András egy „karizmatikus személyiségről készülő vízióként” beszélt a műről, ami kezdetben filmforgatókönyvnek íródott. Az egy vérzivataros időszak hőséről szóló darab központi figurája „mindig ember maradt, mindig szembeszállt az agresszorokkal, nem kímélve sem önmagát, sem a hitét”.

A korlátozott befogadóképességű Padlásszínház terében bátran lehet kísérletezgetni, progresszív, adott esetben alternatív formájú színdaraboknak helyet adni, ezen koncepció mentén kerül majd decemberben bemutatásra August Strindberg Erősebb című egyfelvonásos drámája, „amit általában nem szoktak bemutatni”, lévén csupán néhány oldalas írásról van szó. Zakariás Zalán rendező mégis rendkívül érdekesnek tartja a két középkorú színésznő életéről szóló történetet kettejük párbajszerű „összecsapása” miatt, ahol a szakmai- és magánélet teljesen összefonódik. Tulajdonképpen a két színésznő, Szina Kinga és Mózes Anita személye miatt esett a választás Strindberg művére, amelybe klasszikus, általuk játszott darabokból is beékelnek majd rövidebb jeleneteket.

Az új évadban, a megszokottak szerint, helyet kap három új bemutató a Vill-Korr Sulibérletben, a Kisfaludy Teremben. Hegedüs Ildikó, a már tavaly elkészült Tom Sawyer kalandjai rendezője a klasszikus gyerektörténetről – Karácsony Gergely címszereplésével – elmondta, „valóságos cselekménnyel, valóságos gyerekekkel, valóságos térben” játszódik, a mai online világgal ellentétben a közvetlen társas kapcsolatokról mesél: „Hogyan lesz a gyerekekből felnőtt, hogyan döbbennek rá az adott szó, a felelősségvállalás” súlyára. Új társulati tagként Móczár Bence végzős hallgató lesz a Jakabak című „mélabús blues, fánk és őrült városi neon világ” rendezője (egyben ő az író is), aki „humort, önfeledtséget, modern kortárs történetvezetést” ígér, megspékelve „pezsgő és fiatalos” atmoszférával, Dánielfy Gergely főszereplésével. A harmadik bemutató a „házi szerző” Kszel Attila tollából született Hanyistók lesz. A legenda képződéséről, kialakulásáról szóló Lúdas Matyi jr. után a szerző (Bereczki Ágota dramaturggal) ezúttal egy legendának a mélyére próbált ásni: a később kikristályosodott mese mögött mi (lehet) az igazság ezzel a kisfiúval kapcsolatban, ennek emberi oldalaira koncentrál majd a darab.

A 2022/2023-as színházi évad sajtótájékoztatóját egy gyerekkórus által előadott dal az Oliver!-ből, valamint Zavaros Eszter áriája A víg özvegyből foglalta keretbe.

Szilvási Krisztián
Fotók: Vas Balázs

Fotógaléria: A Győri Nemzeti Színház 2022/2023-as évadának sajtótájékoztatója

Vas Balázs fotói

48 kép