A megjelenteket dr. Veres András győri megyéspüspök és Szemerei János evangélikus püspök köszöntötte. Veres András kiemelte, hogy milyen fontos szerepe van a levéltári kutatásoknak a helyi közösségek múltjának feltárásában. Említette a nemrégiben megtalált I. világháborús időkapszulát, amit a székesegyház felújítása során találtak. Ennek kapcsán a főoltár mögött elhelyeztek egy időkapszulát a jövő történészeinek és levéltárosainak. Az ilyen érdekességek megtalálása mindig öröm, hasonlóan a levéltárosok munkájához, ami jelentős szerepet játszik a múltunk megismerésében, ezáltal a helyi közösségek összetartozás érzésének erősítésében, még akkor is, ha a történeti tudás töredékes, és csak nehezen állítható össze az apró részletekből. Szemerei János azzal a gondolattal kezdte beszédét, hogy azért látunk messzebb, mert az elődök vállán állunk. Köszönetet mondott a levéltárosok segítőkészségéért, amivel a kutatók munkáját előmozdítják. Kiemelte az összefogást, amivel a 2017-ben a reformáció 500. évfordulója kapcsán a levéltárak segítették az évforduló méltó megünneplését.

A köszöntők után dr. Horváth József, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér nyugalmazott igazgatóhelyettesének elnökletével megkezdődött a konferencia. Elsőként Áldozó István, Győr-Moson-Sopron Vármegye Győri Levéltárának főlevéltárosa emlékezett meg a trianoni békediktátum következtében csonkán maradt Győr és Moson vármegyék egyesítéséről, ami száz éve történt. A megyék összevonására már a dualizmus korában is sor került, és az I. világháború előtt is születtek tervek, de ezek akkor nem valósultak meg. A diktátum után a vármegyék területe és lakosságszáma is csökkent, ezért több tervezet született az összevonásra. Az előadásban a különböző korabeli politikai pártok, politikusok elképzeléseiről és a folyamatokban játszott szerepükről is beszélt az előadó, Giesswein Sándor természettudós, tanár és ellenzéki képviselő gondolataival ütköztetve. 1923-ban végül megszavazták Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye létrejöttét, de amint a neve is mutatja, az összevonást ideiglenesre tervezték. 1924 január végéig haladékot adtak az egyesítésre, és a közgyűlés után nem volt koccintás, sem fogadás az esemény megünneplésére.

Hegedüs Zoltán, Győr-Moson-Sopron Vármegye Győri Levéltára főlevéltárosa Moson vármegye a „kalapos király” idejében címmel tartott előadást, amelyből megtudhattuk, hogyan működött a vármegyerendszer a rendi időszakban, miért érezte szükségét II. József megváltoztatni a korábbi gyakorlatot. Az átalakítás a költséghatékonyság jegyében történt, a kisebb megyéket összevonták, és ennek következtében kevesebb emberrel sokkal több ügyet kellett intézni, ráadásul német nyelven, így nem volt sikeres. Az 1790-es szétválást és tisztújítást több helyen hálaadó misével ünnepelték, és üdvözölték a régi rend visszatértét. Dominkovits Péter Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltár-igazgató Tisztújítások a Mária Terézia kori Sopron vármegyében című előadásában kiemelte Sopron különleges helyzetét, hiszen a jelentős hatalommal bíró herceg Esterházy család számottevő befolyással volt a Sopron vármegyei tisztviselők összetételére, amit számos példával illusztrált. Szót ejtett a kinevezések menetéről és a tisztviselők iskolázottságáról, ami jórészt a soproni jezsuita iskolának köszönhetően meglehetősen magas volt, s közülük sokan ezt a kinevezést ugródeszkaként használták országos tisztségek eléréséhez. Az előadó a későbbiekben tervezi egy adattár összeállítását.

A három előadást követően dr. Nemesné dr. Matus Zsanett, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatóhelyettese mutatta be a levéltárakban addig megjelent négy kiadványt. Az első két kötet Győr Megyei Jogú Város Levéltára gondozásában látott napvilágot. A Győri Tanulmányok 44. számában a 16. századtól egészen a 20. század közepéig találhatunk tanulmányokat és forrásközléseket hat szerző tollából. A Győri céhes kiváltságlevelek a 16-18. századból II. kötete a 2021-ben indított új sorozat második darabja, amelyben a náluk őrzött céhkiváltságokat mutatják be, ezúttal a győri had mészárosainak, a győri gombkötőknek, a győri és komáromi had kötélverőinek céhprivilégiumait, valamint a győri had lakatos és puskaműves legényeinek és inasainak rendtartását tanulmányozhatjuk a hódoltság korából Kiss Borbála és Bagi Zoltán Péter szerkesztésében. Az Arrabona évkönyv 61. kötetét csak említette, mert a bemutatója a 22. Győri Könyvszalonon lesz majd 2023. november 10-én 16 órától (a levéltári kiadványokról is lesz beszélgetés ugyanitt 15 órától), részletesen beszélt viszont a Dominkovits Péter tiszteletére készült tanulmánykötetről, amelyben az ünnepelt kutatásaival egyező 6 nagyobb tematikai egységben 57 szerző tanulmánya kapott helyet.

A második szekcióban dr. Dénesi Tamás, a Pannonhalmi Főapátsági Levéltár igazgatója 17-18. századi bencés testamentumokat mutatott be, melyeket a rendbe belépők a fogadalomtételüket megelőzően készítettek a rend szabályzata szerint. A dokumentumokból sokat megtudhatunk a szerzetesek társadalmi és családi kapcsolatairól, vagyoni helyzetéről. Némely esetben néhány személyes tárgyról is említést tesznek, illetve arról, hogy milyen egyházi intézményeket vagy egyéb szervezeteket támogattak, ezáltal hátterükről és ízlésükről is képet alkothatunk. Ezt követően Oláh Róbert, a Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ levéltárosa ismertette kutatásait Zichy Ferenc győri püspök római kapcsolatairól. Az egyházfi maga is Rómában tanult, de ezt követően csak megbízottai, a Poloni család tagjain keresztül értesült az ottani eseményekről, és általuk próbálta érdekeit érvényesíteni. A levelezés egy része fennmaradt a levéltárban, és nemcsak a Polonik válaszai, hanem fogalmazványok Zichy püspök leveleiből, ezek alapján is képet kaphatunk a levelezés menetéről – a későbbiekben tervezik ezek kiadását is. A szekció zárásaként Darnai Zsolt, a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum történésze mutatta be Veneny Lajos növénynemesítéssel kapcsolatos munkásságát. A múzeumban őrzött iratanyag segítségével vázolta Veneny életútját és a tavaszbúzák nemesítésével kapcsolatos kutatásait, kísérleteit, valamint ezzel összefüggő magyarországi tevékenységét, ami számos új kutatási lehetőséget vetett fel.

Az utolsó szekcióban Kiss Borbála, Győr Megyei Jogú Város Levéltár levéltárosa akadályoztatottsága miatt Bagi Zoltán Péter levéltár-igazgató olvasta fel a győri borbély céh 16-18. századi történetéhez kapcsolódó kutatásainak eredményét. Az előadás elején összefoglalta a középkori és kora újkori orvoslásra vonatkozó ismereteket, részletezte a borbélyok feladatait és eszközeit az írott források és képi ábrázolások segítségével, majd a győri céhvel kapcsolatos szabályzatokat elemezte, néhány ismert győri borbély személyét és a velük kapcsolatos történéseket is bemutatva. Az igazgató ezt követően megtartotta a saját Gárdonyi Géza Egri Csillagok című művének fikciós és valóságos elemeit bemutató előadását, amit a levezető elnöknek, dr. Horváth Józsefnek ajánlott. Az előadás elején röviden összefoglalta a mű keletkezését, és kitért későbbi feldolgozásaira, majd elemezte a történelmi tényeken alapuló leírásokat, és próbálta azok forrásait is feltárni. Ezt követték a cáfolatok: Jumurdzsák személyéről például nem rendelkezünk adatokkal, Török Bálint kiszabadítására sem történt a regényben leírtakhoz hasonló kísérlet, Bornemissza Gergelynek viszont bár két felesége is volt, egyiket sem Czeczey Évának hívták, sőt azt sem lehet tudni, Czeczey Péternek volt-e ilyen nevű lánya. Baloghné bosszúja és Czeczey Éva beöltözése ugyan valós eseményeken alapulhat, de nem ezekhez a személyekhez köthető.

A jubileumi rendezvény a korábbi évekhez hasonlóan sikeresen zárult. Az érdeklődők megismerhették a térségben működő közgyűjtemények legfrissebb kutatási eredményeit, tovább gyarapítva történelmi ismereteiket.

Bartha Annamária

Fotógaléria: XXV. Győri és XI. Kisalföldi Levéltári Nap

Bartha Annamária fotói

10 kép