Miért van szükség arra, hogy időről időre újrameséljük történelmünket? 200 év telt el, megváltozott a nyelv, átalakultak a nézőpontok, a kérdések, az értékek. Az, ami a reformkorban és az 1848-as forradalom idején természetesnek hatott, például, hogy jól megfért egymás mellett a nemzetért és a személyes jogokért vívott harc, ma már kevésbé érthető, nehezen követhető. Petőfi fordulatokkal teli élete jó alkalom bepillantani ebbe a korba. Életét már sokan és régóta kutatják, szinte forrásbőséggel küzd, aki jobban meg akarja ismerni őt.

Éppen ezért lehet érdekes Osztovits Szabolcs Sors, nyiss nekem tért címmel írt könyve, amellyel az volt a célja, hogy legendák nélkül, okiratok, kortársi visszaemlékezések és szakirodalmi munkák alapján rekonstruálja a költő életét és munkásságát. A kötet nem akarja módosítani a nemzettudatban élő Petőfi-képet, sem mítoszépítő, sem mítoszromboló szándéka nincsen. Első része az életének krónikája, a több ezer oldalas, jól ismert vagy már-már elfeledett, de sokszor egymásnak ellentmondó emlékezéseket kiigazítva idézi fel Petőfi Sándor életének eseményeit. Az évekre, hónapokra, napokra lebontott adatok azt mutatják be, hogy a 26 és fél év nemcsak a haza bejárására volt elegendő, hanem az országos ismertség elérésére is. A második rész több mint kétszáz rövid portrét vázol fel azokról a személyekről, akik a költő életében fontos, illetve említésre méltó szerepet játszottak. Családtagok, rokonok, diáktársak, tanárok, múzsák és szerelmek, katonák, színészek, költők, írók, politikusok, könyvkiadók, cenzorok szerepelnek. A kötet harmadik nagy egysége, a Művek elsőként a poéta életében megjelent kötetekre fókuszál, nemcsak a kiadványokat írja le, hanem számba veszi ezek visszhangjait a különböző napilapokban, folyóiratokban, a megjelent recenziókat, a művek körüli sajtóvitákat is. A könyv jól bizonyítja, hogy a rendkívüli mennyiségű adat is lehet szórakoztató, ha jól van tálalva. Petőfi élete – hova ment, mit csinált, kivel találkozott, kinek udvarolt – önmagában is érdekes. A szerző negyven évig volt a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium magyartanára, és sokáig az érettségi feladatokat összeállító munkabizottság elnöke is. Az Osiris Kiadó gondozásában megjelenő kötet a Petőfi-sorozat része, amelyben eddig nem látott módon állnak össze a költő életének mozaikdarabkái.

Berényi Anna Petőfi című kötete nagy költőnk életének regényes feldolgozása. Rögtön feltehető a kérdés: mennyi igaz belőle? A szerző a kötet bemutatóján részletesen beszámolt arról, hogy milyen alapos kutatást végzett, amire azért is szükség volt, mert a forrásbőség zavarával küzdött. Petőfiről tulajdonképpen túl sokat tudunk, alig vannak olyan szakaszok és szereplők az életében, melyeket homály fed. A sok érdekfeszítő tény könnyen kalandos utakra csábíthatta volna a szerzőt, aki nem akarta, hogy a történet veszítsen a feszességéből. Alapvetően két irodalomtörténeti munkára támaszkodott: Kerényi Ferenc nagyon tényszerű művére és Illyés Gyula Petőfi című megkerülhetetlen alkotására. Ezenkívül természetesen Petőfi saját írásai, versei is a segítségére voltak, a korral, a szokásokkal, a történelmi tényekkel kapcsolatos részleteknek mind-mind utánanézett.

A regény egyik érdekessége, hogy a hozzá kapcsolódó honlapon az érdeklődők fejezetenként megnézhetik, milyen forrásokra épített, illetve egy-egy forrással bemutatja, mi a valós alapja a regényben írtaknak. A tények közti hézagokat nyilván az írói fantázia töltötte ki. A munka másik érdekessége abból a kérdésből fakad, hogy vajon milyen ember is volt Petőfi. Leginkább szeszélyes és szélsőséges karaktere rajzolódik ki a róla szóló írásokból. A szerző úgy érezte, szüksége van még egy mankóra, hogy az egyes jeleneteknél biztos legyen Petőfi érzelmeinek, szándékainak, tetteinek helyes megítélésében, elképzelésében. Bár saját bevallása szerint korábban idegenkedett a személyiségelemzések leegyszerűsítő leírásaitól, ezúttal mégis segítségért folyamodott, mégpedig a világszerte ismert John Plumptonhoz. Plumpton módszere más, mert minden egyes embernek egyéni személyiségrajzot kínál, az evolúciósan kifejlődött alapvető emberi magatartásmintákra fókuszál. Az általa kifejlesztett kérdőív felhasználásával, amely nem véleményekre, hanem kizárólag tényekre kérdez rá, sikerült egy stabil mankót találni a regény megírásához, Petőfi személyiségének biztosabb megismeréséhez.

A könyvbemutató kapcsán bárkiben az a kép alakulhatott ki, hogy Richter Gedeon és Kossuth Zsuzsanna regényes életrajza után Berényi Anna egy igazán hiteles, rendkívül informatív, a regény izgalmával rendelkező, szórakoztató kötettel lepte meg az olvasóközönséget. Hogy ez éppen az évfordulóra készült el, az külön érdem. Emlékeznek a jól ismert Petőfiről készült dagerrotípiára? A regény olvasása kapcsán azt gondolhatjuk, hogy Berényi Anna nemcsak kiszínezi, hanem valósággal életre is kelti azt.

Tovább árnyalhatja a költőóriásról kialakult képet, ha felkeressük országjáró útja során a Petőfi 200 – mozgó múzeumbuszt. Ha azt gondolnánk, hogy ez csak iskolásoknak való, igazán tévedünk. Ottjártamkor például egy nagypapa magyarázott a régi dolgokról az unokájának, hogy jobban megérthesse, Petőfi korában még sok dolog másként volt, kicsit más szemmel kell nézni azokat az időket. Egy szülőpár Petőfiről szóló beszélgetésébe pedig egy kislány kapcsolódott be kérdéseivel, igyekeztek korának megfelelő szintű válasszal szolgálni. Szóval mindenkinek érdekes lehet a Petőfi Irodalmi Múzeum 2022-ben az emlékév kapcsán indított guruló tárlata. Az Arany-busz (Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából járta az országot) sikerén felbuzdulva a PIM munkatársai ismét „nagyot alkottak”, amely leginkább a költő életének az újfajta megközelítésében áll. Címe, Átröpűlök hosszában hazámon (Petőfi Dalaim c. verséből való) jól kifejezi a szinte állandóan mozgásban lévő költő lényegét, akinek nemcsak fizikailag, hanem alkotói énjében is az állandó úton levés – a „hazai” táj, az emberek, a társadalom megismerése, megalkotása – volt a legfontosabb.

A buszba belépve képeken és szövegeken keresztül a már ünnepelt költővel találkozik a látogató, aki a valóságban is megtett útjain keresztül idézi fel életútjának, múltjának egyes állomásait, és fejtegeti jövőjének titkát, terveit a kiállítás bejárása során. Leginkább az alkotói magatartást befolyásoló döntések, helyzetek, kapcsolatok mentén ismerik meg a látogatók. Például: Mi az a cél, amiért megküzdenél bármilyen nehézséggel?, Van olyan barátod, akinél otthon érzed magad?, és más örök érvényű kérdések, amelyek minket is megszólítanak. 10 emblematikus tárgy, hozzá kapcsolt ismert versek, keresztutak, kapcsolatok – mindezt a falban elrejtett hanganyagok, képek és szövegek segítségével fedezhetjük fel. Rácsodálkozhatunk például, mennyi helyen járt az országban, vagy mennyi helyen őrzi emlékét iskola, hol találhatók emlékházai.

Hogy milyen lenne Petőfi, ha ma élne? Erre is kapunk választ, ha figyelmesen olvasunk! (Segítek: képgaléria 15. kép!)

SzaSzi
Fotók: Óbert Klára (1. kép), Vas Balázs (2-3. kép), Szabó Béla (Petőfi-busz 1-9. kép), Szabó Szilvia (Petőfi-busz 10-17. kép)

Fotógaléria: Petőfi 200 – múzeumbusz

Szabó Béla és SzaSzi fotói

17 kép