A Szerelmes, istenes, okosos Háy-kódex májusban jelent meg a szerző kilencedik lírai munkájaként. Különlegességét már a címe is jelzi, de keletkezéstörténete is meglehetősen egyedi, formai megoldása pedig teljes egészében eltér az író-költő eddigi verselős alkotásaitól.

A Háy-kódex megnevezés első ránézésre is valami nagyon régire és értékesre utal, s bármennyire modern is az alkotó, ez esetben valóban erről van szó. Tiszteletadás ez a mű azon régi magyar szerzők előtt, akiknek a neve nem maradt fent az irodalmi kánonban, hiszen Balassi Bálint (1554-1594) és Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) között éltek-alkottak. Őrizték a költészet lángját azokban az időkben, amikor még nem létezett a mai értelemben vett irodalmi élet Magyarországon (erre csak a 19. sz. második felében kerül sor), s manapság már csak a Régi magyar költők tára c. könyvsorozatban, vagy az internet eldugott zugaiban lehet olvasni őket.

A modern ember számára nem túl élvezetes szövegek ezek – mesélte Háy János ‒, de megmutatnak egy olyan világot, amikor még létezett valamiféle komplexitás (bár már rogyadozóban), ami a jelenkorból hiányzik. A témájuk nem sokban különbözik a mai költők tartalmaitól (szerelem, gondolatiság, hit), de nyelvezetük meglehetősen régies. Úgy gondolta, hogy érdekes lenne valamiféle életet lehelni ezekbe az írásokba. Nem egyszerűen átültetni a mai világba, nem modernizálni, nem reflektálni rá, hanem csak inspirációt meríteni belőlük, még akkor is, ha a művek nagy része szakrális jellegű, hiszen magyar nyelvű irodalom csak ezen a területen létezett. De fordítások is szép számban szerepelnek a könyvsorozatban.

Ahogy lapozgatta a köteteket a mi jól ismert szerzőnk, olyan szövegeket keresett, amelyek valamilyen módon megmozgatják a fantáziáját, az érzelmi világát vagy az intellektusát – amelyekkel tud bánni. Sokszor nagyon elrugaszkodott az eredetitől, előfordult, hogy csak egy részletet, egy képet ragadott ki belőle, de volt, hogy csak kisebb változtatásokat hajtott végre rajtuk. Ez utóbbi történt az első jegyzett magyar költőnő, Rákóczi Erzsébet (1654-1707) versével is.

Az egész munkára jellemző, hogy minden ízében mai, könnyen és teljes egészében befogadható az olvasó számára, mégis átlengi az egészet valamiféle régiesség, ami érdekes patinát biztosít neki. Ezt erősíti a hagyományos verselés is, hiszen Háyra a kötetlenebb versformák a jellemzőek, itt viszont visszatért a jól ismert rímes, kötöttebb, verslábas, ritmusos módszerekhez. Jól látható ez a könyvbemutatón elhangzott versekben is, mint például a Hát te ki vagy? címűben:

„Hát te ki vagy? János vagy?
Vagy János nem vagy, csak egy pap,
kinek kezében ott a csap?
Netán János vagy, aki pap?
Aki kupát kap vagy kupán csap,
kupát is kap, kupán is csap,
mert ez olyan kupás nap...” (részlet)

Egyszerű, hagyományos, egyértelmű (vagy legalábbis annak látszó) költemények ezek, könnyen érthetők és értelmezhetők, melyek a régi iskola metódusait követik, ezáltal ismerősnek hatnak és szerethetőek. Mégis átlengi őket valamiféle „háyjánosos” feeling, ami az ő egyedi humorának és kreativitásának köszönhető.

A kötet összeállításánál azt a szerkezet követte, amely egy költő teljes életművének rendezésekor szokásos: legyen benne szerelemes, bölcseleti és istenes vers is. Ezenkívül útmutatót is kínál a könyv olvasásához:

„A kötetben szereplő versek sorrendje megegyezik a 2022-ben felfedezett Háy-kódexben található sorrenddel. A versek kapcsolhatók régi költőkhöz, kiknek az életműve, s a neve is jószerével ismeretlen a szélesebb olvasóközönség előtt. A kötet végén a művek címét és fellelhetőségét közöljük, valamint a szerzők listáját és rövid életrajzát. A versek alatt, az oldalszám mellett a régi versek szerzőinek nevei futnak, mintegy emlékeztetőül, hogy valaha léteztek, és valaha ők voltak, akik tettek azért, hogy eleven maradjon a magyar nyelvű költészet.” (részlet)

Farkas Mónika kérdéseire válaszolva az író elmondta, hogy nem lesz folytatása ennek a munkának, mert úgy érzi, teljes egészében körbejárta a témát, és ő csak addig szokott foglalkozni egy dologgal, amíg teljes egészében benne van a szíve. Az eddigi visszajelzések és kritikák pozitívak.

Szó esett a Mamikám c. művének színpadra viteléről, a tavaly év végi indiai útjáról, s megtudtuk azt is, hogy jelenleg egy Boldog, boldogtalan címre keresztelt regényen dolgozik, mely egy anarchista mű lesz abban az értelemben, hogy nincs benne igazi főszereplő, és nincs igazi fő cselekményszála sem, ellenben van benne sok-sok boldog és boldogtalan…

tmoni
Fotók: Vas Balázs

Fotógaléria: Háy János könyvbemutatója a győri Ünnepi Könyvhéten

Vas Balázs fotói

15 kép