Vári Fábián Lászlót, a kárpátaljai származású, József Attila-, Pro Cultura Hungarica-, Magyar Művészetért-, Bethlen Gábor- és Kossuth-díjas, Balassi Bálint-emlékkarddal kitüntetett prózaírót, költőt, műfordítót, főszerkesztőt és néprajzkutatót Jánosi Zoltán egyetemi tanár, irodalomtörténész, a Magyar Napló Kiadó irodalmi vezetője köszöntötte laudációjával. Az alábbiakban ezt adjuk közre:

Tisztelt Polgármester Úr, Tisztelt Ünneplő Közösség, Győr városa és könyvünnepe!

Arckép a földrengésben címet adtam annak a mikroportrénak, amely e könyvszalon kezdete előtt, a rendezvényről hírt adó lapban előzetesen Vári Fábián László költőt, írót, főszerkesztőt, műfordítót, néprajzkutatót, főiskolai tanárt, presbitert, a Magyar Írószövetség választmányának tagját, a Magyar Írószövetség kárpátaljai írócsoportjának és a Magyar Művészeti Akadémia Szépirodalom Tagozatának vezetőjét tömören bemutatta. A földrengésben álló arc kiemelése nemcsak a Kárpátalján, 1951-ben született alkotónak a jelenlegi orosz-ukrán háború miatt bekövetkezett sorshelyzetére utal, hanem egész életpályájának modelljét is kifejezi. A születésétől fogva örökké földrengésben álló, abban az egyenrangú magyar közösségi létért viaskodó ember és költő alakját. Akinek az állandó létküzdelmekre hívó körülményeit eredendően a születése előtt 31 évvel népére mért trianoni ítélet határozta meg. Életpályáján ezért a határokon kívül rekedt, majd ott született teljes magyarság sorssal való történeti viaskodása és legméltóbb létválasza szólal.

Vári Fábián László sokrétű munkásságának fókuszában kezdettől az irodalom áll. A töredék magyarság szellemi örökségéért már verseket író ungvári egyetemistaként kiálló fiatalember az egyik alapítója a Forrás Stúdió társadalomelemző, a KGB által is megfigyelt írókörének. Megfogalmazója, aláírója és aláírásokat gyűjtője e kör nemzeti elnyomással nyíltan szembeforduló hivatalos beadványának, amelyért a kommunista hatalom – huszonkét évesen – eltávolította az Ungvári Egyetemről, és két évre a szovjet hadseregbe sorozta. A kárpátaljai magyarság kegyetlen hányattatását az 1944-ben a szolyvai halálmenetben elhurcolt 40 ezer magyar, közöttük édesapja után saját sorsában is korán megtapasztaló költőt az elhallgattatásnak ez a kényszere sem törte meg. Elemi jogérzetével szállt szembe – s nemcsak a Kárpátalján, hanem az egypárti irányítású Magyarországon is – a zsarnokság tudat-manipulálásával, irodalom-torzításával, fonák szellemi értékrendjével és a magyarságot kívül-belül porlasztó intézkedéseivel.

A nemzeti szenvedések történeti tudatosítását és az ezekkel szembeni lázadást nemcsak művészként, hanem közéleti emberként és tanárként is folyamatosan tette. Alapító tagja, majd alelnöke a Szovjetunió felbomlásával megalakuló Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek. A megmaradás vagy elpusztulás kérdései közé feszülő nemzeti sorsgondokat nemcsak kéttucatnyi verseskötetében, hanem szociografikus alapzatú regényeiben is megfogalmazta. Ruszin és ukrán műfordításaival a magyarság, a ruszinság és az ukrán nép közötti kulturális közeledésért épített hidakat. A kárpátaljai magyar népköltészet gyűjtőjeként néprajzkutató szerepe is kiemelkedő. Az e diszciplínából tudományos fokozatot szerzett alkotó a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskola tanáraként nemzedékekben gazdagította tovább a magyar irodalom ismeretét és szeretetét.

A világára széleskörűen figyelő felelősség, a nemzeti és az egyetemes emberi jogokért perlő küzdelem irodalmi munkásságának gerincvonalát adja. Verseskötetei közül a Kivont kardok közt (1992), Világtalan csillag (2001), Jég és korbács (2010), Ereimben az idő (2015), Koponyámban gyertya (2020) címeikben is kifejezik az ellenállást, amelyet a nemzeti és személyes szorongatásokkal szemben a költő mintegy fél évszázadon át folytatott s jelenít meg műveiben ma is. E minőségei miatt lett Vári Fábián László a kárpátaljai és az egyetemes magyar szellem kimagaslóan sokoldalú egyénisége, sőt vezéregyénisége – egyetlen emberi arcban.  „Fájdalmában is méltóság van és gondolati erő, erkölcsi bátorság – írta róla Görömbei András. – Sűrű szövésű versbeszéde összetetten világítja meg történelmünk kegyetlen helyzeteit. (…) a legsúlyosabb sorsproblémák kifejezése ellenállásra, önmegőrzésre, önkiteljesítésre hív.” Mindezekkel a művészi és emberi vonásaival – tehető e jellemzéshez hozzá – Vári Fábián László nemcsak a jelenkori magyar irodalomnak, hanem a kisebbségekért kiálló európai polgárjogi küzdelmeknek is meghatározó alakjává nőtt.

Tisztelt Ünnepi Könyvszalon! Az alkotót költői, írói és a kárpátaljai magyarság megtartását és megerősítését segítő közéleti és kulturális munkásságáért és az egyetemes magyar irodalmat gazdagító műveiért 1983 és 2020 között csaknem húsz díjban, közöttük a Pro Cultura Hungarica- (1991), a Bethlen Gábor-, a József Attila-díjakban (2003), a Balassi Bálint-emlékkard kitüntetésekben (2004), majd Kossuth-díjban (2020) részesítették. A Győri Könyvszalon rangos kitüntetésével a költő emberi és művészi küzdelmeinek a szemközti Kárpát-medencei pólusa, Nyugat-Magyarország, a nyugati határszél is kifejezi elismerését és köszönetét az Útban Törökország felé, az Ady alkonya szerzőjének életművéért. Valamennyiünk nevében szeretettel gratulálok e kitüntetéshez!

Az ünnepeltet a városháza dísztermének impozáns falai között műsorral köszöntötték. Elhangzott a költő több verse, írása a Hangraforgó együttes és Jáger András színművész tolmácsolásában. Az ünnepi programot a Rezeda Népzenei Együttes dalcsokrai színesítették.

Fotók: Szabó Béla

Fotógaléria: A XXI. Győri Könyvszalon Alkotói Díja Vári Fábián Lászlónak

Szabó Béla fotói

23 kép