A tatai rezidencia méretében és művészettörténeti értékében nem a legjelentősebb kastélya az Esterházyaknak, de falai között különleges országos események is zajlottak. Olyan uralkodók jártak itt, mint I. Ferenc, I. Ferenc József császár, II. Vilmos német császár és IV. Károly, az utolsó magyar király. Hadvezérek tartottak itt haditanácsot, a szabadságharc alatt például Görgei Artúr. Magyarország egyik legjelentősebb főnemesi famíliája, a galánthai Esterházy család tekintélyét az 1613-ban bárói rangra emelt (I.) Miklós alapozta meg, akit először nádorrá választottak, majd királyi helytartóvá neveztek ki. Neki adományozták a fraknói várat és a hozzá tartozó uradalmat, innen kapta a „fraknói” előnevet. Később a család elnyerte Sopron vármegye örökös főispáni tisztségét. 1783-ban az uralkodó az Esterházyak elsőszülöttséggel öröklődő hercegi rangját kiterjesztette, azaz ekkortól kezdve a família minden férfi és női tagja használhatta a hercegi címet.

Az Esterházyak története elválaszthatatlan a magyar kastélyépítészet történetétől, ezek közül a legismertebbek a fertődi és a kismartoni kastély. A fraknói grófi ágnak Tatán volt az egyik birtokközpontja, amely 1727-ben került a család tulajdonába: gróf Esterházy (I.) József országbíró ekkor vásárolta meg a tata-gesztesi uradalmat. Először le kellett csapolni a mocsaras vidéket, majd jobbágyokat telepítettek ide. Gróf Esterházy Miklós (10. kép) az egykori királyi vár helyén képzelte el az épületet. Fantasztikus elképzelések születtek, de az építtető korai halála megakadályozta ezek megvalósítását. Az Öreg-tó közepére kiskastélyt akart, ami egy mesterséges szigeten áll, és csak hajóval tudták volna megközelíteni. Fia, a diplomata IV. Ferenc gróf szerényebb terveket rendelt. (A család számos tagja szolgálta a bécsi udvart a diplomáciai testület tagjaként.) A források szerint a kastély egy kisebb régi épület felhasználásával készült, az egykori tiszttartói kúriát bővítették ki. Emiatt nincs elegáns főbejárat, a hátsó udvarra néz a kapu. A kétszintes, két saroktornyos rezidenciához kocsiszín és istállók is tartoztak. A főépülethez kapcsolódtak később a Kiskastély szárnyai. A család lakhelye az emeletes főépület volt, ha vendégek érkeztek, akkor a Kiskastélyban szálltak meg. A kastélyt Fellner Jakab építőmester tervezte, a munkálatok az 1770-es években fejeződtek be a vár szomszédságában.

A kastélyhoz jelentős történelmi események kötődnek. Toronyszobájában írta alá 1809. október 14-én I. Ferenc a békét, amelyet Napóleon Schönbrunnban látott el kézjegyével. Az osztrák császár három hónapon át volt az Esterházy-kastély vendége feleségével, Mária Ludovika királynéval együtt. Így a schönbrunni békét akár tatai békének is lehet nevezni. IV. Károly 1921. október 23-án, a második visszatérési kísérletének kudarca után érkezett Tatára Zita királynéval és Andrássy Gyula gróffal. Itt tartóztatták le, majd innen internálták Tihanyba, végül madeirai száműzetésbe.

A kastély fénykora 1867 után következett, amikor Tata az Osztrák-Magyar Monarchia társasági életének központjává vált. Esterházy Miklós gróf kiváló lovas volt, számos verseny győztese, a Lovas Egylet tagja, a nagy falkavadászatok házigazdája. A főnemesi család saját ménessel is büszkélkedhetett. Lóversenypályák épültek Tatán, a várost a „magyar Newmarket”-ként emlegették az angol mintára szervezett lovassport központja után. A kastély egyes szobáinak falán a lovaséletet ábrázoló festmények láthatók: lóversenyek, versenylovak és falkavadászatok. A 19. század közepétől a lovassportokról és a kulturális életről lett nevezetes a helyszín.

Egykor itt saját színházuk is volt az Esterházyaknak: a tatai kastélyszínház 1889-ben, Esterházy Miklós József idejében épült. A gróf gondoskodni akart a vendégek esti szórakoztatásáról, ezért a kastély mellé 200 férőhelyes neobarokk és neorokokó színházat építtetett a régi sörházból a Fellner és Helmer színházépítész-párossal. Elhatározta, hogy színházát megfesteti a fiatal Gustav Klimttel, így a bécsi mester elkészítette a tatai Schlosstheater nézőterét ábrázoló festményt. Az eredeti kép sajnos elveszett, fotója azonban fennmaradt. A színházat Esterházy (V.) Ferenc özvegye, Lobkowitz Anna Berta 1913-ban lebontatta, ugyanis féltette zenerajongó fiát ettől a világtól. Ő azonban mégis a művészetet választotta: zeneszerzést tanult New Yorkban, operát szerzett, és szabadtéri színházat hozott létre Tatán.

A felújított kastélyban olyan kiállítást valósítottak meg, amely az egykor itt élő Esterházyak életét mutatja be. Az épület szerkezete nem a megszokott: nincsenek a főépületnek udvart körbeölelő szárnyai U alakban, a főbejáraton át nem egy tágas előtérbe kerülünk, hanem egy folyosóra. A kiállítást érdemes az emeleti szobák megtekintésével kezdeni. Az Esterházy család Európa és a Habsburg Birodalom történetéhez való kapcsolódásával egy interaktív családfa segítségével ismerkedhetünk meg. Az emelet központi tere a neorokokó stílusú díszebédlő, ahol ünnepi alkalmakkor terítettek. A restaurált faburkolaton az Esterházy-ősök képmásait lehet megtekinteni. A galéria első portréja a család tekintélyét megalapozó, grófi címet elnyert Esterházy (I.) Miklós nádoré, míg az utolsó Esterházy (III.) Miklós kamarásé. Az egyik szalonban a diplomáciai pályán érvényesülő Esterházyak történetét ismerhetik meg a látogatók.

A könyvtárszobához 4000 kötet tartozott (11. kép), ezt a grófnői lakosztály termei követik, ahol helyreállították a selyemkárpitot. Elképzelhetjük a grófnő mindennapjait a reggeli fésülködéstől a lefekvésig. Feltártak egy titkos átjárót, amely a földszinti grófi szobát kötötte össze a grófnő hálójával. Ma már nagyon furcsa, de a házaspárok régen nem aludtak egy ágyban, emiatt a grófnő hálószobájába egy rejtett lépcsőn át osont fel a férje a földszinti lakosztályából. A grófnő szobájában látható az a bölcső, amely nemzedékről nemzedékre szállt, az utolsó Tatán nevelkedett grófot is abban ringatták. Különlegességnek, ritkaságnak számít a két modern fürdőszoba, melyeket a 20. század elején alakítottak ki. Csodával határos módon élték túl azokat az évtizedeket, amikor egészségügyi intézményként működött az épület. Az egyik fürdőben rózsaszín ruskicai márványburkolat és mosdókagyló van, ám ennél is gyönyörűbb a kék csempés fürdő. Ez kézzel festett hollandi csempe borítással készült, de a porcelánkád és a lábas mosdó is csoda szép. Az egyik emeleti teremben láthatjuk a kislányok babaházát, mely egyúttal a kastély makettje, a kisfiúk ólomkatonái pedig egy hatalmas terepasztalon az egykori nagy császári hadgyakorlatot mutatják be. Ferenc József és II. Vilmos német császár itt tartottak közös hadgyakorlatot 1897. szeptember 12-15. között, ezalatt a kastélyban szálltak meg.

Számos látnivaló várja az érdeklődőket a földszinten is. Itt kapott helyet a grófi lakosztály (a gróf szobái a grófnői alatt találhatók). A toronyszoba és a mellette lévő helyiség érdekes festése miatt a Sátorszoba nevet kapta, valószínűleg a család oszmánok ellen harcoló nagyjaira emlékeztet (a vezekényi csatában négy Esterházy veszett oda egy napon, a hatalmas túlerővel szemben). Itt nézhetjük meg az egykori tatai kastélyszínház makettjét, majd egy kisfilm segítségével megismerkedhetünk a rezidencia zenei múltjával. Következik a biliárdszoba (22. kép), egy hatalmas 19.századi angol biliárdasztallal, annak minden tartozékával. A lakosztály utolsó terme a grófi írószoba gyönyörű íróasztallal. A kastélyban előkerült egy titkos csapóajtó is, ami a földszinti termek közt nyíló egyik ajtó küszöbe alatt rejtőzik. Veszély idején ide rejthették értékeiket a ház urai. A csapóajtó kulcsát elhelyezték az ajtó mellett, mielőtt parkettával fedték le, és a kulcs hosszú évtizedek után is nyitotta a zárat.

A kiállításon interaktív eszközöket és hatalmas kivetítőket is elhelyeztek. Emellett feltűnt, hogy a tablókon, a gyermekek szemmagasságában külön nekik írt szöveg olvasható. A kiállításhoz kapcsolódó foglalkoztató feladatlapot is lehet kapni, melyben a gróf kedvenc vadászkutyája, Vitéz kalauzolja a kis látogatókat a kastélyban. A diákok pedig múzeumpedagógiai foglalkozásokon bővíthetik ismereteiket. A földszinti nagyszalonban (rendezvénytér) filmek várják a kastély és a család története iránt érdeklődőket.

A kastélykápolnában az eredeti, 200 éves oltárszekrény áll. Az épület igazi értékét az adja, hogy sok részlete maradt fenn egykori állapotában. Számos olyan festmény látható, amely valamikor a kastélyban függött, és a világ különböző pontjairól került elő. A szobákban, ahol csak lehetett, az eredeti enteriőröket állították vissza, korabeli fényképek alapján. A restaurátorok és berendezők segítségére szolgált az a fotósorozat, melyet Kallós Oszkár készített: 1930-ban fotózta le a szobákat. Abban a szalonban, ahol reménytelennek tűnt az eredeti berendezés helyreállítása, a falon az ő felvétele mutatja, milyen volt régen.

A család a II. világháborúig lakta a kastélyt, a későbbi pusztításnak azonban áldozatul estek a berendezések, valamint bombatalálat is érte. Ha maradt még valami a kifosztott épületben, az elveszett az államosításkor, akkor kényszerült átadni utolsó tulajdonosa is. Egy leszármazott jóvoltából aztán mintegy 60 műtárgy került vissza Tatára. A háború után először a Népjóléti Minisztérium székelt az épületben, majd a Lipótmezei Elme- és Ideggyógyintézet működött itt, ezután pedig a Tatai Járási Kórház idegosztálya költözött a falai közé, egészen 1995-ig. A két és fél évszázados Esterházy-kastély a tó partján sétálóknak a hátát mutatja, ezért nem volt olyan feltűnő. A másik oldaláról sokáig nem láthatta senki, csak aki bejutott a pszichiátriai intézet udvarára.

Ezután néhány évig üresen állt az épület, pusztult kívül-belül. Végül 2016-ban kezdődött a kastély valódi értékeinek felújítása, mely során számos különlegességet találtak. Többek között előkerült egy asztalossegéd parketta alá került kézjegye, kéményseprők névjegyei az 1800-as évekből, és találtak egy hőlégbefúvásos kazánt is, amit 110 éve befalaztak. Ma megtekinthető egy üvegfalon át ez a 19. századból származó kazán, mely az emeleti légfűtő rendszert működtette, ezt animációs kisfilm mutatja be.

A tatai kastély felújítására és fejlesztésére a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretein belül került sor. Az építészeti munkákat a Magyar Építész Iroda végezte Szentkuti Viktor vezetésével. A főépület és a Kiskastély déli szárnyának felújítása és a belső udvar helyreállítása 2020 májusában készült el. Amit lehetett, gondos restaurálással megmentettek, pótoltak. Szerencsére az egykori enteriőrből sok megmaradt, illetve rekonstruálták. A hatalmas beruházás másfél milliárd forint európai uniós és 824 millió forint hazai forrásból valósult meg. A műemlék helyreállításán kívül sikerült egy Európában is egyedülálló épületet létrehozni. A felújítás a kutatások javaslatait követte, ez alapján lett a homlokzat a barokk kori állapot szerint fehér, a külső nyílászárók pedig tölgy színűek. A kastélyban 200 négyzetméternyi területen maradt meg az eredeti táblás és rombusz alakú parketta a kórházi linóleum burkolatnak köszönhetően, melyet sikerült az eredeti állapotában helyreállítani. A munkálatokat megnehezítették az előbukkanó források a fogadótér termeiben.

A kastély két földszinti terme közösségi eseményeknek is otthont nyújt. Multifunkcionális komplexummá vált, amely rendezvény- és konferenciaközpontnak, sőt még esküvői helyszínnek is ideális. Interaktív bemutatótér és kávézó is kialakításra került. Napjainkra népszerű látnivaló lett tehát a tatai Esterházy-kastély, melyet tapasztaltunk, hiszen sok ember volt rá kíváncsi azon a napon is, amikor ott jártunk. Érdemes megtekinteni, ha arra járunk!

Sulyok Attiláné

Fotógaléria: A tatai Esterházy-kastély

Sulyok Attiláné fotói

23 kép

 

Forrás: tataikastely.hu, orszagut.com, epiteszforum.hu, index.hu

Az első két kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép.