A képzelet a psziché tulajdonsága, hogy képeket hozzon létre az elmében. A képeken zajló összes folyamatot képzeletnek nevezzük. A képzelet mint mentális folyamat vizuális-figuratív gondolkodás, amelynek köszönhetően az ember navigálhat, megoldást kereshet a problémákra a gyakorlati tevékenységek közvetlen beavatkozása nélkül. Ez a folyamat nagyon jelentős, különösen olyan esetekben, amikor lehetetlen vagy nehéz elvégezni a szükséges gyakorlati tevékenységet, vagy egyszerűen alkalmatlan. A képzelet funkciója csak az emberre jellemző, és bizonyos jelentőséggel bír az ember sajátos szakmai tevékenységében. Ez a folyamat tükrözi az ember körüli világot magasabb mentális szinten.

A műsort ez alkalommal is Csáky Anna, az alkotóközösség vezetője állította össze, de hirtelen jött betegsége miatt annak lebonyolítására Szigeti Endrét kérte fel.

A műsor első részében a közösség képzőművészei (Molnár György fotósgrafikus, Németh Gizella textilvarró, Várnagy Katalin festő, Vehofsics Erzsébet fotós) egy-egy magával hozott alkotásával mutatkozott be, röviden ismertetve létrejöttük körülményeit, történetét. (Szomorú, hogy Németh Gizella Petőfit ábrázoló textilképét – szintén hirtelen jött betegsége miatt – két másik társunknak kellett bemutatnia.)

Külön kihívást, de egyben lehetőséget is jelentett, hogy ebben az évben József Attila születésnapja mellett Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulóját is ünnepelhetjük. A műsor így négy, egymástól zenével elválasztott blokkra épült:

József Attila tiszteletére

József Attila Kertész leszek c. versét Szigeti Endre adta elő (Bródy János zenéjével), majd a költő Eszmélet c. versét P. Nagy Gabi, Csáky Annának a költőóriásról írt, A Magyar Krisztus (Hommage á József Attila) c. költeményét pedig Gősi Vali adta elő.

Petőfi Sándor tiszteletére

A másik költőóriás Okatootáia c. kevéssé ismert versét Szigeti Endre adta elő saját megzenésítésben.

Ezt követően a költő ismert és szeretett verseit Olasz Valéria, Gősi Ferenc, P. Nagy Gabi és Kozák Ágnes adták elő. Olasz Valéria Petőfi Sándor él c. versét költőtársunk maga prezentálta, majd Ady Endre Harc és halál című megzenésített verse következett Szigeti Endre előadásában.

A vers – ars poeticák

A harmadik rész elsősorban a közösség alkotóinak (Cseke J. Szabolcs, Olasz Valéria, Csáky Anna) költeményeit tartalmazta, de különös aktualitása miatt helyet kapott köztük a Szigeti Endre által előadott Vörösmarty Mihály A vén cigány című költeménye is.

Költőpéldák által ihletetten

Zárásként XX. és XXI. századi költők (Kaiser László, Gősi Vali, Bella István, Saitos Lajos, Cseke J. Szabolcs, Csáky Anna) versei hangzottak el az Antológia tagjainak, Gősi Ferenc, Gősi Vali, Szigeti Endre, Cseke J. Szabolcs tolmácsolásában.

A műsor zárásaként Ady Kétkedő magyar lelkem c. versét Szigeti Endre adta elő saját megzenésítésben.

A könyvtár termét megtöltő közönség nagy tapsokkal fejezte ki tetszését a látott és hallott alkotások eredményeként.

Fotók: Molnár György (a 2. és 8. képnél Nádasdi Szabó Zoltán)

Fotógaléria: A GYAK ünnepi műsora a magyar költészet napja tiszteletére

Molnár György fotói

35 kép