Indulásként az est moderátora, Fehér Gábor bevezetőjét hallhattuk, amelyből megtudtuk, hogy az előadás a győri könyvtár „Fontos vagy” programsorozatának záró előadása. Ezt követően a nagyérdeműnek bemutatta a beszélgetés előadóját. L. Stipkovits Erika klinikai- és mentálhigiéniai szakpszichológus, pedagógia szakos bölcsész, pszichoterapeuta, integratív hipnoterapeuta, a Személyiségfejlesztő Akadémia alapító-igazgatója. Soha nem akarta elhitetni, hogy csodareceptje van a problémák megoldásához, ennél jobban tiszteli az emberi lelket, amelyről elmondása alapján – bár már sokat tapasztalt és még többet tanult – nem tud mindent. Az utóbbi években páciensei, tanítványai fejlesztik, a legtöbbet három unokájától tanul. Több évtizedes tapasztalattal rendelkezik pszichés és személyiségzavarok, családi, párkapcsolati és életvezetési problémák feltárásában és kezelésében. Tanít, rendszeresen publikál, és országszerte tart előadásokat, eddig 8 nagy sikerű könyve jelent meg.

A csütörtöki előadás témája a a stressz köré épült fel, amely a Békából királyfi! – A stresszkezelés hatékony módszerei, a flow, a mindfulness címet kapta. És hogy miért pont ezt a címet választotta a szakpszichológus? Ha megtanultuk kezelni a stresszt, tükörbe nézve mi magunk is láthatjuk, hogy a folyamat során mennyit változtunk, azaz a békából hogyan válunk kiráyfivá – magyarázta Erika.

Az életünk során rengeteg stresszhelyzetben találjuk magunkat, a stresszorok körbevesznek bennünket. De mi az a stressz és mi is az a stresszor? A stresszor egy esemény vagy egy helyzet, amely előidézi a stressz folyamatának beindulását. A stressz pedig az egyén reakciója olyan helyzetekben, amikor nem vagy nehezen tud a körülményekhez alkalmazkodni, és megnő a kortizolszint a vérében ‒ kezdte előadását L. Stipkovits Erika. Két fajtáját különböztetjük meg: az eustresszt és a distresszt. Az eustressz – más néven a pozitív, jótékony stressz – motiváló hatású, teljesítményünket fokozza, azonban csak rövid távon. A distressz (káros stressz) a külső stresszorokra adott káros stresszreakciója szervezetünknek. Ez a tartósan fennálló stressz egészségkárosodáshoz is vezethet. A szervezet ellenálló képességét gyengíti, ugyanis negatív érzelmek széles skáláját foglalja magában. Ezeken felül rengeteg kártékony hatása van. Mint megtudtuk, 10 fejfájásból 9-ért a stressz felelős. De ide tartozik a feledékenység, a mindennapos hibázások, a pánikbetegség, a fülzúgás, a szemrángás, a szorongások, a pszichoszomatikus betegségek, a magas vérnyomás, a fogcsikorgatás, a reflux, az emésztési zavarok, és még sorolhatnánk. A pszichoterapeuta elmondása szerint a stresszre különböző módokon reagálunk, nem egyformán kezeljük azokat. Stresszkezelő képességünk nagymértékben függ a személyiségünktől is. Gyakran előfordul az, hogy az egyén distressz szintje magas, ennek ellenére ő nem érzi magát stresszesnek, miközben a tünetek felét produkálja.

Az előadás során a szakpszichológus több gyakorlati példán keresztül is érzékeltette a stressz hatásait és reakcióinkat az adott szituációkban. A közönség így igazán át tudta érezni az adott helyzeteket.

Erika az est során még elmondta, hogy a stresszből 3 helyen léphetünk ki. Az első, amikor a gondolatot átírjuk. Ilyenkor az adott helyzetben a jót kell meglátnunk. A második az érzések szintje, amikor azokat úgy fogalmazzuk meg, hogy a másikat ne bántsuk meg. A harmadik pedig a testi érzések szintje, amikor fizikai mozgással vezetjük le a stresszt. Az előadás során L. Stipkovits Erika különböző túlélőcsomagokat ismertetett a hallgatókkal, amelyek kivétel nélkül megoldási alternatívákat kínálnak a stressz kezelésére. Ezek igazán széles skálán mozognak, többek között ilyen például a gondolkodásunk megváltoztatása, indulataink kontrollálása, a sportolás, a jógázás, a meditálás, az érzelmeink kommunikálása vagy társas kapcsolataink szinten tartása. Kihangsúlyozta, hogy az első lépés az, amikor nem elfutunk a probléma vagy a stresszhelyzet megoldása ellen, hanem megküzdünk a nehézséggel, felvesszük a kesztyűt annak tudatában, hogy nem tudjuk, mi lesz a dolog kimenetele. A problémamegoldásra két oldalról közelítve mutatott rá: létezik az érzelemközpontú megküzdés (amikor például sírással vezetjük le a stresszt) és a problémamegoldó megküzdés (amikor az adott helyzetbe nem lovaljuk bele magunkat, mert rájövünk, hogy nem érdemes). A megoldásban fontos szerepet játszik annak felismerése, hogy a negatív érzelmeink mire vezethetők vissza. Mint mondta, a legtöbb negatív érzésünk gyerekkorunkra datálódik, amikor az ott megszerzett negatív tapasztalások jönnek elő felnőtt korunkban egy hasonló szituációban. (Erről korábban már beszámoltunk: Vágyi Petra klinikai szakpszichológus Sémáink fogságában című előadása kapcsán.)

Flow – az áramlatélmény

A szakpszichológus ismertette a flow jelenségét is az est folyamán. A flow egy áramlatélmény, az elme működésének olyan állapota, amely során az ember teljesen elmerül abban, amit éppen csinál. A pszichoterapeuta elmondta, mindenkinek szüksége lenne naponta legalább egy óra flow tevékenységre, amelyben pozitívan tud töltekezni. A flow-nak számtalan jótékony hatása van, hiszen annak ellenére hogy az adott helyzetbe sok energiát nem fektetünk, mégis fejlődünk általa, ugyanis a kortizolszintünk (stresszszint) csökken, a szerotinszintünk pedig nő, amely a boldogságérzetért és az elégedettség érzésért felelős.

Mindfullnes – a tudatos jelenlét hajtása

Egy másik fontos kérdést is feszegetett az előadás. Hogyan tudunk a jelenben élni? Gondolta volna, hogy az ember élete 47%-a során nem a jelenben él, hanem a múlton vagy a jövőn rágódik? Meg kell tanulnunk a tudatos jelenlétre, „az itt és mostra” koncentrálni, és észrevenni az élet apró örömeit. Az előadó ezt szintén gyakorlati példákon keresztül mutatta be, a közönséget is bevonva. És hogy ez miért fontos? A tudatos jelenlét gyakorlása során agyunk azon központjai erősödnek, amelyek a pozitív érzésekért felelősek, ugyanakkor egyúttal csökken az agresszió- és a félelemközpontunk szerepe. Ezek következményeként pedig gondolkodásunk reálisabbá tud változni, amely a stresszhelyzetekre kihatással van, így másként fogunk reagálni.

Végül a szakpszichológus egykori tanítója, Mérei Ferenc szavaival zárta prezentációját, amely során a hallgatóság még feltehette kérdéseit. „Nem kell minden helyzetből nyertesen kikerülni. Aki ezt a kényszert el tudja engedni belsőleg, az nagyon szabad lesz. Az élet hosszú, bele kell, hogy férjenek veszteségek, összeomlások és újrakezdések is.” Ez a legfőbb üzenet. És hát így lesz a békából királyfi.

A tanulságot leszűrhetjük: nem a stresszel van baj, hanem azzal, amikor az adott helyzetet nem megfelelően kezeljük, nem próbálunk meg beleállni és küzdeni ellene, hogy másként is lehetne. Hiszen mint megtudtuk, az egészséges stresszre szükségünk van a flow állapot eléréséhez. Hölgyeim és uraim, mindenki vegye elő a problémamegoldó képességét, számoljunk el 10-ig, vegyünk nagy levegőt! Higgyék el, van kiút a stresszből, csak akarni kell, és megtalálni mindenkinek a megfelelő módszert hozzá.

A program a TOP-6.9.2-16-GY1-2018-00001 „A helyi identitás és kohézió erősítése Győr városában” című projekt keretében valósult meg.

LSzimonetta
Fotók: Vas Balázs

Fotógaléria: L. Stipkovits Erika a győri Ünnepi Könyvhéten

Vas Balázs fotói

12 kép