1911. január 26-án Meller Ignác tiszteletére bankettet rendeztek a győri Lloyd épületében. Az ünnepség apropója nem kisebb dolog volt, mint hogy az ismert gyártulajdonos királyi kitüntetésben részesült: Ferenc József kereskedelmi tanácsossá nevezte ki.

2026. január 22-én került sor a Városháza Dísztermében a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata által, A magyar kultúra napja alkalmából szervezett ünnepségre. Hagyományosan ezen a napon adják át a Győr Művészetéért- és a Győr Közművelődéséért Díjakat. Az ünnepélyes rendezvényen az elismerések átadását az Újvárosi Művelődési Ház harmonikusan és színvonalasan megszerkesztett műsora övezte.

1895. január 23-án tűz ütött ki Győrben, a Neubauer és Fia Kálvária utcai gyárának fafeldolgozó üzemében. A tűz éjjel 11 órakor keletkezett a gyaluműhelyben. A rossz nyelvek szerint az éjjeli őr pipázott a gyár udvarán, és az általa eldobott gyufa okozta a tüzet – bár ezt sohasem sikerült bizonyítani.

1941. január 21-én XII. Pius pápa báró Apor Vilmos gyulai apátplébánost győri megyéspüspökké nevezte ki.

1899. január 17-én arról számolt be a Győri Hírlap, hogy a város nagyra becsült polgára, Angyal Armand népdala pályanyertes zenemű lett.

1924. január 15-én, Győrben, a mai Árpád út 20. számú házban megnyílt a Csillag Szanatórium, dr. Csillag József vezetésével.

A tavalyi évben Győr−Moson−Sopron vármegye közgyűlése sok évtizedes munkájának elsimeréséül augusztus 20-án Dr. Petz Aladár-díjjal jutalmazta Nagyné Soós Katalin védőnő tevékenységét. Vele beszélgettünk erről a csodálatos szakmáról, különleges tapasztalatokról, messzire visszanyúló életpályájáról.

Az antant nagyhatalmai az első világháborút követően az Osztrák–Magyar Monarchia felbontásáról döntöttek, és Magyarország kétharmadának felosztásáról a szomszédos államok között. Azonban egy háború csak úgy érhet véget hivatalosan, ha a hadviselő felek aláírják a békeszerződést.

Az első győri kórház megalapítása dr. Mulartz János Henrik nevéhez fűződik: az ő kezdeményezésére és anyagi támogatásával épült meg 1765−66-ban Újvárosban, a Kossuth utca 13. szám alatt a mai megyei kórház jogelődje, a Szentháromság Ispotály.

Zechmeister Károly kir. tanácsos, Győr város polgármestere 1906. év végével kérte nyugdíjazását. Erről a Győri Hírlap, 1906. szeptember 30-i száma részletesen tudósított. Ugyanezen újság év elején, a január 27-i számában méltatta köztisztviselői pályájának huszonötödik évfordulóján.

1969. december 30-án, Győrben, a Baross út 23. szám (akkor Lenin út) alatt megnyitották az újjáépített Hungária éttermet (a képen).

Győr műemlékek terén hazánk harmadik leggazdagabb városa, több száz védett építménnyel. A belváros egyik ikonikus műemléképülete a Király utca 4. (régen Alkotmány utca) szám alatt található Napóleon-ház.

A Győri Újság 1910. december 24-i számában megjelent Karácsony hete című írás az akkori karácsonyi készülődésről és az utcák hangulatáról számol be. Az egész újságban pedig olvasható, hogy milyen ajándékokat lehetett különböző üzletekből beszerezni.

1966. december 24-én arról olvashattunk a Kisalföld napilapban, hogy új vendéglátói vállalattal gazdagodott Győr városa: a Bartók Béla úton megnyílt a Kristály étterem. Hivatalosan december 23-án, de ténylegesen szilveszterkor nyitott a négymillió forintért épült vendéglő.

Győr város tanácsa 1894. december 18-i ülésén a tűztorony lebontásának kérdésével foglalkozott. A tanács ekkor még csak a lebontási pályázat felől döntött, megállapítva beadásának határidejét, amely 1895. január 14. déli 12 óra volt. Meghatározták, hogy a nyertes pályázó köteles a munkát 8 nap alatt megkezdeni és 2 hónap alatt befejezni.

Hazánkban a 19. század közepétől a kávéházak jelentették a vendéglátás új szegmensét: a monarchia felbomlásáig a polgári társas élet egyik legkedveltebb színtereivé nőtték ki magukat. Az európai kávéházak hamisítatlan nagyvárosi intézményekké váltak, ahol az írás, a hírek, a sajtó és a szellemi frissesség az emberi együttlét teljesen új formáit alapozták meg.

1937. december 12-én az Evangélikus Ifjúsági Egyesület emlékművet avatott Ráth Mátyás evangélikus lelkész, az első magyar hírlap, a Magyar Hírmondó szerkesztőjének tiszteletére Győrben, a Kossuth utca elején.

2017. december 10-én felavatták Szent László fából készült szobrát a ménfőcsanaki Szent Kereszt Plébánia előtti parkban, ezzel a polgárőrök évek óta dédelgetett álma vált valóra.

2015. december 7-én Győrben, az Aradi vértanúk útja 6. szám alatti házra, Jászai Mari egykori lakhelyére emléktáblát helyeztetett el a város önkormányzata: Somogyi Tivadar alpolgármester és Forgács Péter, a Győri Nemzeti Színház igazgatója leplezték le, és meg is koszorúzták.

Győr történelmi belvárosában a legfontosabb templomon kívüli temetkezőhely a Káptalandombon volt, amely a székesegyház mellett, a torony és a déli kapu előtti területen helyezkedett el, és amelyet a XVIII. század végére teljesen felszámoltak.

1925 óta minden év december 1-én ünnepeljük a magyar rádiózás napját ‒ hazánkban ekkor indult el folyamatosan a rádióadás. Ehhez kapcsolódóan emlékezzünk meg a Győrben született Winter Ernő vegyészmérnökről, feltalálóról, aki tudományos munkásságának nagyban köszönhető, hogy Magyarországon virágzó rádiócsőgyártás jött létre.

A Gyárvárosban található kiskúti liget a győriek kedvelt kirándulóhelye volt, amelyet 1892-ben Petz Ármin budapesti műkertész tervei alapján ültettek be. A ligetben található Szűz Mária-kép ünnepélyes felszentelését 1938. november 27-én, vasárnap délután tartották. A zarándoktemplomban található Mária-kép legendája 1928-ban született.

Közel fél évszázad a futásban – ritka gazdag pályafutást mondhat magáénak Földingné Nagy Judit. Sok szép eredménnyel, rekordokkal, lemondást, kitartást és áldozatokat követelő edzésmunkával. A győzelmek, helyezések mellett – az ő szavaival – ritka megtiszteltetésben volt része novemberben: sport kategóriában elnyerte Szmrecsányi Boldizsár Kossuth-díjas szobrászművész bronz „Égre törő íjász” alkotását, azaz a vármegyei Príma-díjat.

Magas rangú küldöttség előtt, 1969. november 24-én, a Bem téren avatták fel ünnepélyes keretek között Győrben azt a II. világháborús lengyel emlékművet, amely a harcokban elesett katonák emléke előtt tiszteleg.

1906. november 23-án jelentős esemény történt Győrben: az ország három kiváló minisztere, gróf Andrássy Gyula, gróf Apponyi Albert és Kossuth Ferenc a képviselőház fogadótermében városdíszpolgári oklevelet vehetett át.

1979. november 18-án avatták fel Varga Imre Sárkányrepülő szobrát Révfaluban, a Széchenyi István Egyetem – az akkori Közlekedési- és Távközlési Műszaki Főiskola – épülete előtti parkban. Győr legújabb köztéri szobra szervesen illeszkedett az akkori főiskola környezetébe, melynek elkészítéséhez a művész az addig megszerzett tapasztalatait ötvözte.

Győrben számos emléktábla idézi az első világháborút, melyek nem regényes kalandokról, hanem véres harcokról, sok-sok elesett áldozatról tudósítanak. A székesegyház déli oldalfalába épített dombormű teátrális jelenete 9731 elesett katonára emlékeztet – a győri 19. gyalogezred túlélői készíttették 1927-ben, az elesett társak tiszteletére.

Gárdonyi Géza győri tartózkodása egy rövid, de annál inkább termékeny időszak volt, a halálát követő években a városban kezdeményezések indultak emlékének megőrzése érdekében. Az egyik ilyen egy olyan emléktábla elkészítése, amely Gárdonyi győri működésének állít emléket.

1960. november 6-án, vasárnap este ünnepélyes keretek között adták át Győr új filmszínházát: a 16 millió forintból épült Rába mozi földszintjén 551, az erkélyen 279, összesen 830 férőhely kapott helyet.

Kovács Margit 1902. november 20-án született Győrben. Édesapja dr. Kovács Sámuel Zoltán gimnáziumi tanár, édesanyja Heller Ilona, egy fiúinternátus vezetője volt. A család Győrben élt, a Vásártér u. 19. szám alatt lakott.