Ritkán látható kódex – a Győri Corvina – tekinthető meg 2025. szeptember 2. és október 5. között a Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ Könyvtárának dísztermében. Az érdeklődők szeptember 15-én délután dr. Zsupán Edina előadásában többet is megtudhatnak a különleges kincsről. A Corvináról és a programról dr. Nemes Gábor intézményvezetőt kérdeztük.

1937. szeptember 9-én, csütörtök délután Győr város törvényhatóságának kisgyűlése Koller Jenő helyettes polgármester elnökletével a várost érintő témákban tartott ülést.

Miről írt a győri sajtó 1916. szeptember 8-án? Csakúgy, mint az 1916-os év szeptemberi napjain, az erdélyi menekültek megjelenése és ellátása foglalkoztatta leginkább a győrieket. Miután ugyanis 1916. augusztus 27-én Románia megtámadta a Magyar Királyságot, tízezrek menekültek el a harcok által érintett, illetve veszélyeztetett területekről. Döntő többségük magyar anyanyelvű és állampolgárságú volt. A hátországban széles körű társadalmi összefogás fogadta az erdélyi menekülteket.

1913. szeptember 5-én, Újvárosban, a Kossuth Lajos utcában megépült az izraelita Menház és Tápintézet a szegény tanulók számára, illetve az idősek gondozására. Dr. Pfeiffer Fülöp orvos, a zsidó hitközség tagjaként, még 1889-ben egy alapítványt hozott létre abból a célból, hogy az épület megépülhessen. Az ingatlanban tápintézetet létesítettek a szegény tanulók számára, akik a zsidó elemi iskola növendékei voltak, valamint menházat az idősek gondozására.

Nincs új a nap alatt, gondolhatnánk a Győri Hírlap 1933. szeptember 3-i cikkét olvasva, amely egy meghökkentőnek tűnő akcióról számol be. Ez szorosan összefügg azzal, hogy a kortársak Győrt csak mint a „kerékpártolvajok eldorádóját” említik. A szerző szerint a helyzet aggasztó, mivel „az utóbbi időben jóformán ritkaságszámba megy az a nap, hogy kerékpárlopási ügyekben ne tennének feljelentéseket a rendőrségen”.

2017. augusztus 31-én Magyarország első köztéri geometrikus üvegszobrát avatták fel Győrben, az adyvárosi Kuopio parkban.

Az államalapítás ünnepe alkalmából magas színvonalú szakmai munkájáért Magyar Ezüst Érdemkeresztet vehetett át Kokas Éva, a Generációk Művelődési Házának igazgatója.

1983. augusztus 25-27. között került megrendezésre Győrben a Magyar Könyvtárosok Egyesületének XV. Vándorgyűlése, több mint hétszáz résztvevővel. Az országos rendezvény fő témája A könyvtár és olvasója volt.

A Győri Gázművek első – és Magyarországon is az első – nagyteljesítményű gömbtartályát 1952. augusztus 20-án avatták fel Győrött. A konstrukció megépítésétől a rendszeres gázhiány megoldását várták.

Az Osztrák‒Magyar Monarchia szétesése után a történelmi Magyar Királyság idegen hadseregek megszállása alá került. 1919 augusztusára az ország területének nagy részét elfoglalták a román királyi csapatok.

1943. augusztus 14-én iktatták be Győr vármegye és Győr város új főispánját, nagykászonyi Kászonyi Richárdot. A misét Kelemen Krizosztom bencés főapát celebrálta, a kormány képviseletében dr. Radocsay László igazságügyi miniszter és Antal István nemzetvédelmi miniszter vett részt az ünnepségen.

Évtizedek rutinjával teszi fel a gumit a kiegyensúlyozó gépre, a centrírozás után a kint felemelt gépkocsin a helyére kerül a kerék, emelőről leeresztve, csavarok meghúzva a biztonságot szolgáló nyomatékkulccsal. Jöhet a következő defektes gumi.

1946. augusztus 12-én kihantolták és Budapestre vitték az Abda határában, 1944. november 9-én kivégzett magyar költő, Radnóti Miklós holttestét, hogy harmadik, immár végleges temetésére a fővárosi Kerepesi temetőben (Fiumei úti Nemzeti Sírkert) kerüljön sor.

2025 nyarán immár hatodik alkalommal találkoztak művészek a Ravazdi Művésztelep alkalmából. Az ötletadó-szervezők Borbély Károly festőművész és Borbély Máté szobrászművész, apa és fia. A Sokorói-dombság csodás völgyében fekvő település évtizedek óta otthona a Borbély családnak.

A második világháború alatt Győrt 1944. augusztus 9-én már harmadik alkalommal érte bombatámadás. A bombázás 11 óra 7 perckor kezdődött, és 16 perccel később ért véget. A romboló bombákat körülbelül 75 Boeing típusú bombázó dobta le a városra.

A Görgey Kör Délután 2. évada keretében rendhagyó beszélgetést hallhattak az érdeklődők az Apátúr-ház dísztermében 2025. június 13-án, 17 órától. Kedves Gyula és Bagi Zoltán Péter Győr 1848‒1849-es szerepét járták körül, amelynek kivonatát ezúttal közreadjuk.

1908. augusztus 4-én, este háromnegyed nyolckor a szigeti Rábca-híd megindult. A város úgy döntött, hogy az árvízveszély csökkentése érdekében visszavezetik a Rábcát korábbi medrébe, ezért a híd új helyre költözött, Pinnyéden a Szarvas utca végére.

1910. augusztus 2-án riasztást kapott a győri tűzoltóság, a lángok a Back-malom raktárhelyiségében csaptak fel. A soha nem látott méretű, hatalmas tűzvészt hivatásos lánglovagok és önkéntesek fékezték meg.

Kétszeresen nevezetes csütörtökről számolt be a napi sajtó az 1968. augusztus 1-jei események kapcsán, amikor megkezdődött Adyváros alapjainak lerakása. A Kisalföld korabeli híradása nem szűkölködött a dicsérő jelzőkkel.

Különösen értékes pályafutást ismert el a győri Széchenyi István Egyetem: 2025. július 29-én zafír emlékdiplomát adott át Lacó Károlynénak, aki 80 évvel ezelőtt, 1945-ben szerezte meg tanítói oklevelét. A 99 éves Ica néni ma is lenyűgöző szellemi frissességnek örülhet.

1936 júliusának utolsó napjaiban az olimpiai láng Magyarországon is keresztülhaladó útja foglalkoztatta a hazai hírlapokat. A lángot 28-án és 29-én vitték végig az országon: Horgosnál „lépett be”, majd másnap Ausztria felé folytatta útját a berlini olimpia helyszínére.

1956. július 28-án, egy szombat délelőtti napon, ünnepi keretek között Révfaluban leleplezték a szigetközi árvízi emlékművet, melyet az 1954-es nagy árvíz elleni védekezésében és helyreállításban résztvevők tiszteletére állíttattak.

A nyári nagy meleg korábban is rendre megviselte a győrieket, akik viszont a város folyóinak köszönhetően viszonylag könnyedén tudtak hódolni a fürdőzés örömének. Ám 1929 nyarán a hőség hatására már a Dunán kijelölt fürdőhely vize is kevésnek bizonyult! Az úszni vágyók ezért Győr vezetéséhez fordultak…

Az 1968. évi 16. törvényerejű rendelet kimondta, hogy Győrben a művelődésügyi miniszter közvetlen felügyelete alatt működő Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolát kell létesíteni, amelynek alapkőletételére 1971. július 23-án került sor.

A Győri Ügyvédi Kamara a közelmúltban ünnepelte fennállásának 150. évfordulóját. A jeles jubileum mindenképpen alkalmat adott arra, hogy az érdekvédelmi szervezet múltjáról és jelenéről szót váltsunk dr. Posta Attilával, aki 2022 novembere óta elnöke a megyei kamarának.

1936. július 21-én Győrbe érkeztek a korszak legjobb és legnevesebb magyar úszói. Lengyel Árpád, Abay Nemes Oszkár, Gróf Ödön és Csik Ferenc az augusztus 1-jén kezdődő berlini olimpiára történő felkészülés jegyében utolsó tíznapos „tréningjüket” tartották a városban.

2011. július 4-én Németországban, a család otthonául szolgáló bajorországi Pöckingben elhunyt Habsburg Ottó. Végrendeletében úgy rendelkezett, hogy a szívét a testétől külön, Szent Márton hegyén helyezzék örök nyugalomra.

A Kónya-díjat 10 éve alapította édesapjával együtt ifj. Kónya Lajos, aki Győr belvárosában dolgozik szerény, de értékes titkokat őrző műhelyében. Az elismerést 2025-ben július 5-én, szombaton adta át a Széchenyi István Egyetem vonóhangszeres hallgatói közül kiválasztott „Év tanulójának”. Ennek apropóján beszélgettünk vele a díj és az alapító család történetéről, a hegedűkészítés rejtelmeiről.

1935. július 14-én, vasárnap nyitott meg a győri közönség várva várt kultúrháza a (mai) Árpád út és Czuczor Gergely utca sarkán. A városban a magyar színházi kultúra már a 18. században elkezdett kibontakozni.

2011. július 10-én, 3 órakor áldotta meg dr. Galavits József városplébános dr. Lányi János (1902‒1968) plébános emléktábláját a Káptalandombon, a belvárosi plébánia bejárata mellett. Az emléktábla Lebó Ferenc (1960) szobrász művészi munkája, melyen Lányi János kanonok arcmása is látható.