Az erdélyi alkotó a világ számos országában szerzett már elismertséget és hírnevet csodás fafaragásaival, szobraival, melyek készítését autodidakta módon tanulta meg. Jelen tárlaton az elmúlt huszonöt évben készült több mint félszáz, hársfából készült, natúr, pácolt és festett faszobor, dombormű, stáció, valamint Mária, az apostolok, illetve Árpád-házi szentek faragott szobrai láthatók.

„Demeter József elhozta nekünk a már célba érkezett szentek igaz művészettel megfaragott panteonját” – mondta köszöntőjében dr. Reisner Ferenc általános püspöki helynök, a Brenner János Hittudományi Főiskola rektora. A tárlatot Fazakas Z. Márton csornai premontrei apát nyitotta meg a következő, az én szívemet is megérintő szavakkal:

„A fafaragás olyan, mint a teremtés… Olyan teremtő ereje van – Vallja mai kiállításunk alkotója. Március 25. van, Gyümölcsoltó? Nem gyümölcsfaoltó, természetesen, de – a fát nemesebbé tevő cselekedet – tulajdonképpen a fa által a gyümölcsöt is nemesebbé teszi. Valamit teremt. A mai nap üzenete (Gyümölcsoltó Boldogasszony)! – sebet ejt a fán, de mégis nemesebbé teszi a gyümölcsoltó kés!

Az embert ősidők óta körülveszi a természet, így a fa is, és ősidők óta ki akarja fejezni a szépség és a szent iránti vágyát, és egyben alkotói hajlamát is, tulajdonképpen a fa nemesítése zajlik a csemetekertben, a gyümölcsösben, de a fafaragó műhelyben és a műhelypadon is. Amióta a művészet mint az ember szépérzékének a kifejezője jelenik meg emberi történelmünkben és életünkben, legalábbis a művészet klasszikus – és az általam is vallott – értelmében, a hit, az élet, az imádság egységét kell, hogy megjelenítse!

Túl kell, hogy mutasson az újdonságon, a talmin, a köznapin, a profánon, mert ha nem, akkor nem éri el a célját, igaz, meghökkenteni akkor is tud, de nemesebbé tenni, szépet oltani az ember szívébe nem! Láthatóvá kell tennie a Láthatatlant – tükröznie kell a Szépséget és láttatnia a Jóságot!

Ahogy Mécs László premontrei költő fogalmaz, „vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a Föld”. A Mi Földünk, Erdély sokunk számára, különösen az anyaországiak számára „vadóc” hely, ahol valamiféle ősiség még megtalálható, ami másutt nem. A vadócság összes tulajdonságával, de a megszelídülés és nemesedés lehetőségével is!

Jelen kiállítás is Demeter József keze nyomán megszelídült Erdély, mely tartalmazza a székely ember zordonságát, de Isten előtti meghajlását is. A vad hársfába faragott szelídség látszik e művekben. Az ember nemesítési vágya bontakozik ki, azok példáján keresztül, akik életében ez valósággá vált!

Kedves Jelenlévők!

Bár nem tisztem, de engedjék meg, hogy személyes köszönetemet fejezzem ki, mint székely ember a székelynek, az alkotónak, mert az ötvenedik évem küszöbén egy nagyon kedves emléket hozott bennem felszínre! Azt is mondhatnám, hogy megérintett…

Gyerekkorom meghatározó élményei a temetői látogatások voltak, sokszor jártuk a temetőt, gyerekként nem értettem a miértet, de talán épp ezért szerettem odajárni. A családunk keresztfái mellett egy nagy terebélyes, amolyan ős almafa nőtt, tele odúkkal, melyekben hol harkály, hol seregély lakott, sok ilyen almafa volt a temetőben, de nagyanyám erről a fáról úgy beszélt, hogy a Mi Almafánk. Egy alkalommal egy elég nagy ágat letört egy vihar, és ráesett a sírjainkra. Édesapám kijött a szekérrel, és hazavittük. Addig süllögtem a feldarabolásánál, hogy egy darabot eltettem belőle. Mikor ballagó gimnazista lettem, e fadarab adta a ballagó tarisznyám kopjafáját, amit magam faragtam és azóta is őrzök, az életem részévé vált, az őseim porából nőtt almafaág. Talán nemesedett is.

Igaz, az almafákat kivágták a lövétei felszegi temetőből, de van egy darab fa, amelyet soha senki nem tud kivágni, amely összeköt, alázatra int, de fel is emel, amely nem ér semmit, de mindenem benne van, amely kijelöli a helyemet ebben a világban, végigkísér ezen a földön!

A héten a Golgota keresztjére nézünk, de kilenc hónap múlva egy kis betlehemi fa jászol emel fel földhözragadtságunkból.

Köszönjük a fát Istennek és a sebek kötözését a művésznek!”

A továbbiakban megszólalt maga Demeter József is, majd Bognár Krisztina énekművész hangjában gyönyörködhettek a szerencsés jelenlévők.

A kiállítás – nagypéntek kivételével – május 20-ig látogatható, minden nap 10 és 18 óra között a Triangulum Galériában (Győr, Gutenberg tér 2.).

Molnár György művészetbarát
a GYAK és a Győri Fotóklub Egyesület tagja

Fotógaléria: Fába vésett szentek – Demeter József fafaragó-szobrász tárlata a Triangulum Galériában

Molnár György fotói

36 kép