Lebó Ferenc szarvasi származású, 1983-ban a házassága hozta Győrbe, közel a Felvidékhez, ahonnan családját 1947-ben kitelepítették – utóbbira az Érsekújvár melletti Udvardon egy általa alkotott szoborpark és emlékmű emlékeztet. Min munkálkodik mostanában? – kérdeztük a 64 évesen is fiatalos képzőművészt.

Érmek kidolgozásán, és vannak szoborterveim. Azonkívül a gazda gondozza a kertjét, s ez azt jelenti, hogy a Bécsi kapu téren lévő Múzeumházban van egy, a munkásságom keresztmetszetét adó állandó kamarakiállításom. A ház kulturális funkciókkal bír, kicsit Győr története, egy-egy jellemző mozzanatának ábrázolásával. A második emeleti kiállítóteremben kaptak helyet a régió művészeinek alkotásai. Mindehhez tartozik egy hangulatos földszinti kávézó, amely segítség a létesítmény fenntartásához is.

Terveket mondott, hallhatnánk ezekről valamit?

Egy nagyobb jelentőségű elképzelés foglalkoztat, amely befolyással bírna a város kultúrájára. Van két nemzeti kegyhelyünk Szentkút és Máriapócs mellett, a harmadiknak Győrnek kellene lennie. A Káptalandomb történelmi helyének kialakításán sokat dolgoztunk, a bazilika pedig háromszoros búcsújáró hely a Könnyező Szűzanya, a Szent László herma és Boldog Apor Vilmos emléke révén. Jelenleg a Nemzeti Kegyhely minősítés előkészítésén fáradozom, persze, mellette a szakmai munkáim, azaz az érmek és a szobrászat is foglakoztat.

Milyennek látja a képzőművészetet, mit mondhat a ma emberének?

A művészet arra való, hogy az emberi életet szebbé, életünk egyes szakaszait átéltebbé tegye, tudjon újat és maradandót nyújtani. A művészeti alkotások napi huszonnégy órás szolgálatban szólnak hozzánk, mindig mindenkinek valami újat. A művész és a befogadó-látogató tulajdonképpen közösen képezik az alkotást, korábbi élményeik alapján.

Van-e kivételezett a Lebó Ferenc által művelt ágazatok között?

Számomra ugyanazt jelentik, mint a gyerekek a szülő számára, hogyan is lehetne közülük választani? Az érmészet például bárhol és bármikor alkalmazható intim műfaj. Egy tenyérben elférő alkotás többről árulkodhat, mint egy monumentális köztéri szobor. A szobrászat jelentősége abban rejlik, hogy bármikor találkozhat a művész és a szemlélődő, mivel ezek nemcsak díszítik a tereket, hanem méltó emlékeket állítanak történelmi vagy kulturális személyeknek, nevezetességeknek. A kisplasztikákban azt becsülöm, hogy ugyan nem mindegyikük válik közkinccsé, viszont akár kiállítási díjként, vagy tárgyként szolgálhatják a közösségeket.

Melyik Lebó-alkotásokkal találkozhat Győrben az avatatlan látogató?

A Káptalandombon a hozzánk lehajló Mindenki Krisztusával, vele a négy idézettel, a Püspökvár tornya előtt Apor Vilmos szobrával, a bazilika szentélye mögött Szent László alakjával. A városban találhatók közül különösen kedves számomra a Győr visszafoglalására emlékeztető Győr kereszt a Vaskakassal, valamint a Győr logó betűi a Városháza előtt. Talán Marcalváros újabb részének lakói is észrevették a Macskás kislány című kompozíciót, előtte egy gyermekeknek szóló ugróiskolával.

A kisebb méretű művei közül melyikeket tartja kiemelésre érdemesnek?

Még a pályám kezdetéről, 1988-ból a Szent István emlékpénzt, amely később a világ legszebb történelmi emlékpénze díjat kapta az Egyesült Államokban. Büszke vagyok a Babilóniai háborúk című, három darabból álló sorozatra, ez a British Museumban is megtalálható. Emlékérmeim minden lehetséges témával foglalkoznak a történelemtől a zeneművészetig, de nem idegen számomra a sport területe sem: én készítettem az ETO századik évfordulójára az érmeket, és úgy érzem, a gazdasági élet élenjáró szereplőinek évente adott Presztízs-díj alkotásomat is kiemelhetem. De nagyon szeretem a Győri Könyvszalon alkotói díjának kisplasztikáját is.

A külföldre készült művek is közel állnak a személyiségéhez?

Van egy millecentenáriumi emlékművem a brazíliai Sao Paulóban, amelyet a Magyar nép terén avattak 1996-ban. Megtisztelő feladat volt, miként a Tokióban, a Berkes Kálmán által jól ismert Musashino Zeneakadémia udvarán lévő Liszt Ferenc mellszobrom. A római Szent Péter-bazilika magyar kápolnájában a szentek között ott egy Apor-domborművem. Közelebbre érkezve, emlékezetes munkám a bukaresti első világháborús katonai emlékmű. A Felvidéki Somorján Mátyás király, Dunaszerdahelyen Szladits Károly jogtudós és a világháborús emlékmű, Perbetén Szent István szobra fűződik a nevemhez.

Idehaza sem csak Győr ad helyet alkotásainak...

Kecelen három szobrom áll, Nagyatádon, Csurgón, Mosonmagyaróváron két szent királyunk alakját örökítettem meg. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen Pázmány Péter, a Semmelweis Egyetemen Kossuth Zsuzsa domborműve is az életművemhez tartozik. De amúgy a teljes életművemet szándékom szerint egyszer majd Győr városának ajánlom.

Mohay Gábor

Fotógaléria: Lebó Ferenc és néhány alkotása

7 kép