30. ''Hegyalján innen, Sokorón túl'' népmesemondó verseny Ménfőcsanakon

Sulyok Attiláné írása

hegyaljan-innen-mesemondo-verseny

Április 14-én immár 30. alkalommal rendezte meg a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Ménfőcsanaki Fiókkönyvtára, valamint a Bezerédj-kastély Művelődési Ház a „Hegyalján innen, Sokorón túl” elnevezésű népmesemondó versenyt Ménfőcsanakon, a Bezerédj-kastélyban. A megmérettetésen ezúttal is a győri és a Győr környéki iskolák legjobb mesemondói mérték össze tudásukat 1-6. osztályos korig.

Három évtized hosszú idő, a mesemondó verseny mégsem veszített népszerűségéből. Korábban Szalai Béláné Tusi, majd Nagy Emilné Marika szervezték a megmérettetést, de hálás köszönettel tartozunk mindazoknak, akik a 30 év alatt részt vettek akár zsűritagként, versenyzőként vagy felkészítőként. Az első, 1992 áprilisában tartott rendezvényről ezt írta a Hegyalja című folyóriat: A csoda, amire úgy áhítunk, a mesében valósággá válik. Csoda volt az a nap a Bezerédj-kastélyban, a sötét felhők mögül még a nap is kisütött, amikor a mesemondó versenyre megjelentek a gyerekek – 77-en, mint a mesében. Bizonyítja, hogy jól gondolkodtunk, mikor ezt a mesemondó versenyt meghirdettük. Sikeres volt a majd 10 órán át tartó maratoni verseny. A zsűri, Kóka Rozália elnökletével odaadó figyelemmel elemezte a gyerekek produkcióját. Győrből 17 iskola jelentkezett, és 25 település küldte el versenyzőit. Elismerés illeti az intézmény minden dolgozóját, aki részt vett a munkában. Példás szervezettséggel és kedvességgel végezte munkáját könyvtáros, pedagógus, népművelő, igazgató, technikai dolgozó. Fél 7-kor 100-an várták az eredményhirdetést!

Az idei versenyt megtisztelték jelenlétükkel önkormányzati képviselőink, dr. Laczkovits-Takács Tímea és Szabó Jenő. Először a Marcal Néptáncegyüttes petőfis táncosai közül ketten nyírségi táncot adtak elő, majd utána az önkormányzati képviselők köszöntötték a kedves vendégeket, majd Máj Szabolcsné, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér igazgatóhelyettese megnyitotta az idei népmesemondó versenyt. Én egy kis meglepetéssel is készültem: átnéztem néhány év fényképeit, válogatást készítettem belőlük, kicsit nosztalgiáztunk.

A zsűri elnöke Horváth Ferenc nyugalmazott művelődésszervező volt, tagjai pedig Varga Zoltánné tanító és Polczer Adél könyvtáros. Idén sajnos a zsűri állandó, oszlopos tagja, Budai Ilona Kossuth-díjas népdalénekes – bár nagyon szeretett volna, de – nem tudott eljönni. A versenyre ezúttal 29-en jelentkeztek: összesen 18 különböző, győri (Arany, Apor, Gárdonyi, Gyakorló, Gyárvárosi, Ménfőcsanaki Általános Iskola) és Győr környéki iskolából érkeztek a diákok, 13 településről (Abda, Enese, Écs, Győr, Gyömöre, Győrszemere, Győrújbarát, Kóny, Koroncó, Rábacsécsény, Sokorópátka és Tényő). Ezúttal is három kategóriát állítottunk fel: 1-2. osztályos, 3-4. osztályos és 5-6. osztályos tanulóknak, akik korosztályonként emelkedő sorrendben haladva kerültek sorra.

A tehetséges gyermekek előadásában Arany László, Benedek Elek, Budai Ilona, Sebestyén Ádám és Timaffy László által gyűjtött népmeséket hallhattunk. A verseny végén megköszöntük a felkészítő pedagógusok és a szülők munkáját is, különös tekintettel azokra, akik már évek óta szívügyüknek tekintik ezt a versenyt. „A mesemondás tudománya adottság, amit a pedagógusok fejleszthetnek igazi értékké” ‒ mondta egyszer régen Kóka Rozália, a zsűri egykori elnöke.

Ezen a nagy múltú versenyen sok szép mesét hallhattunk, csodálatos élménnyel lettünk gazdagabbak. A zsűrinek természetesen ezúttal sem akadt könnyű dolga, mert nagyon ügyesek voltak a gyerekek. Horváth Ferenc értékelte a versenyzőket, és átadta a jól megérdemelt díjakat. Minden kis mesemondót megjutalmaztunk, mindenki kapott ajándékot: a gyönyörű okleveleken, emléklapokon kívül könyveket, tollat, noteszt, kulcstartót. (Az ajándékok egy része a győri önkormányzattól érkezett dr. Laczkovits-Takács Tímeának köszönhetően, másik része pedig az Intersnacktől, a Chiótól). A különleges, 30. évforduló alkalmából továbbá átnyújtottam néhány leg-ajándékot is.

A népmese olyan kincs, mely nemcsak szellemi tápláléka, hanem „tanítómestere” lehet a kisdiákoknak. A jövőben is szeretnénk megtartani ezt a szép hagyományt. Sok szeretettel várunk mindenkit!

Sulyok Attiláné
Fotók: Polczer Árpád (1-14. kép), Sulyok Attiláné (15-43. kép)

2023.04.19