Konok Tamás & Vásárhelyi Tamás: Tér-Mozgás-Játék

Emléktábla koszorúzás és kiállítás az Esterházy-palotában

ter-mozgas-jatek

2023. október 21-én Konok Tamás és munkássága előtt koszorúzással emlékeztek meg a festő- és szobrászművész Árpád úti emléktáblájánál, majd a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum ünnepi programja az Esterházy-palotában folytatódott a Konok Tamás & Vásárhelyi Tamás: Tér-Mozgás-Játék című kiállítás megnyitójával.

A dr. Rechnitzer János professzor által alapított (helyi értelmiségiekből álló) M5 Művészeti Szalon és a Konok–Hetey Művészeti Alapítvány 2022. március 24-én avatott emléktáblát a Konok Tamás festő- és szobrászművésznek ifjú korában otthont adó, Győr, Árpád út 14. alatti ház homlokzatán.

A Rómer Múzeum mostani kiállítása Konok Tamás és Vásárhelyi Tamás biológus 2018-tól zajlott rendhagyó együttműködésének eredményeként jött létre. Konok geometrikus elemekből és finom vonalakból építkező, absztrakt képeiből ötletet merítve Vásárhelyi e struktúrákat a térbe kiterjesztve építette meg fizikai jelenségeken alapuló tárgyait. A képek dinamikájából kiinduló tárgyak párbeszédbe állítják a képzőművészetet a tudománnyal: a kép-tárgy párok egyike segít, hogy másképpen lássuk a másikat – de ezt szinte észrevétlenül, sétálva, oda-odanyúlva, szórakozva, egy-egy látványban elmélyülve.

A termet megtöltő közönséget Székely Zoltán múzeumigazgató köszöntötte, a rendezvény ünnepi hangulatához pedig a Győri Filharmonikus Együttes két kiváló hegedűse, Györe Nóra és Juhász-Molnár Boglárka játéka járult hozzá. A tárlatot Rechnitzer Zsófia (a Torula Művésztér művészeti tanácsadója, a közelmúltban elhunyt dr. Rechnitzer János lánya) nyitotta meg a következőkkel:

Konok Tamást a 2000-es évek elején ismerhettem meg személyesen.

Azóta sem felejtem el azt a pillanatot, amikor beléptem emeleti, tetőtéri műtermébe. A hatalmas terek, az óriási belmagasság és a precízen rendszerezett művek sora békét és erőt sugárzott, egyszerűen lenyűgözött. Konok Tamás pedig egy nagy mesterhez hű, könnyed magabiztossággal invitált minket arra, hogy nézegessünk, válogassunk. Hiszen ezzel a céllal mentünk hozzá: Édesapám gyűjteményének újabb szerzeményeire vadásztunk. Megjegyzem, sikerrrel!

Természetesen a nagy találkozás előtt is rengeteget hallottam a mesterről Édesapámtól. (Ő gyakran így nevezte Konok Tamást, a MESTER.) Apa nagy tisztelője és idővel barátja lett Tamásnak, találkozásaikat követő beszélgetéseik pedig energiával teli, boldog pillanatokról adtak tanúbizonyságot, amelyeket a művészet – és főleg az absztrakt, geometrikus művészet – kölcsönös, mindent átható szeretete járta át.

Konok Tamás művészettörténeti tudása lehengerlő volt: a lakást ékesítő elképesztő nyomatok, (Miro, Klee, Kandinszkij művei, melyeket Párizsban és Zürichben töltött évei alatt gyűjtött össze) az absztrakt művészet izgalmas, játékos univerzumát tárták elénk.

A rend mint építőerő – művészetének egyik fontos mottója – mellett ugyanezt a huncut játékosságot érzem megjelenni Tamás munkáiban is, melyek az elsőre vadul precíz, kiszámolt és kimért geometrikus világ mögött rejlenek.

Az itt látható tárlat pont ennek a játékosságnak állít tanúbizonyságot. Konok Tamás festményeit Vásárhelyi Tamás játékai, makettjei egészítik ki, így keltve életre Konok geometrikus formákból építkező munkáit, melyek így a két dimenzió világából átlépnek a térbe, a harmadik dimenzióba.

A két Tamás 2018-ban találkozott először. A Vasarely Múzeum kötötte össze egymással a két gondolkodót, amikor Vásárhelyi Tamás a múzeumban kiállított Konok grafikákhoz készített izgalmas, fizikai törvényszerűségeken alapuló tárgyakat. Vásárhelyi Tamás 1985 óta készít olyan eszközöket, melyek a tudományos jelenségek megértését, megtapasztalását segítik, azonban a képzőművészet bevonása ekkor, a Konokkal való találkozásakor kezdődött.

Közös kísérletezésük ezután két évig tartott. Állandó találkozók és beszélgetések, művek válogatása és a hozzá készülő tárgyak fejlesztése jellemezte ezt az időszakot. (Ahogy Konok Marianna mesélte, Vásárhelyi Tamás minden héten beállított egy nagy szatyor makettel, és aztán ezeken dolgoztak együtt.)

A projektből született első közös kiállításuk a Deák 17 Galériában valósult meg 2018-ban. Ezen, nagy szerencsére, még Konok Tamás is jelen tudott lenni. Ezt követte Konok (sajnos már csak posztumusz) Ludwig múzeumbeli retrospektív tárlata – mely a covid időszak alatt nem nyithatott meg. Később volt még egy-egy kiállítás Szegeden, Debrecenben és Pécsen.

Most pedig itt vagyunk Győrben, Konok Tamás gyermekkorának színhelyén. Nagy öröm számomra, hogy ezt az anyagot itt mutatják be. Ennek több oka is van.

Ez a kiállítás szerintem egy olyan kísérlet, mely a gyakran száraznak, nehezen értelmezhetőnek tartott konstruktív, geometrikus művészetet hivatott mobilizálni, közelebb hozni a közönséghez két remek gondolkodó közös munkája által. Ritka az ilyen együttállás és ritka az is, hogy egy képzőművész ennyire integránsan gondolkodjon, és saját művészetét képes legyen más szemszögből is szemlélni. Erre csak nagy mesterek képesek.

Nem meglepő hát, hogy ennek a nagy mesternek állít emléket az a tábla is, melyet a kiállítás megnyitója előtt együtt megkoszorúztunk Konok Tamás Árpád úti szülőházánál. (A 2022-ben állított táblát az M5 Művészeti Szalon és a Konok–Hetey Művészeti Alapítvány gondozza.)

Édesapám nagy győri lokálpatriótaként Konok Tamás szintén győri voltát nagyon magasra értékelte. Ahogy ő mondta, a közös gyökerek a legfontosabbak. Nem meglepő hát, hogy szívügyének tekintette az emléktáblát, és azt, hogy Konok Tamás nagyságát városának polgártársai ezzel is éltessék. Azt gondolom, ez így helyes, és remélem, hogy hamarosan egy másik – és ha nem haragszanak, hogy ezt mondom –, a szívemnek még fontosabb tábla avatásával tiszteleghetünk egy lelkében mindig győrinek, a város professzorának, műgyűjtőjének, az én Édesapámnak, dr. Rechnitzer Jánosnak emléke előtt is.

Most viszont tisztelegjünk e két remek gondolkodó munkája előtt, és ez által a művészet és a tudomány, két olyan princípium előtt, amit Édesapám mindennél többre értékelt.

Ő most mindenkit arra buzdítana, hogy gyerünk, menjünk játszani! Így én is ezt teszem.

Fotóimon igyekeztem megmutatni az események hangulatát, a kiállítás résztvevőinek igyekezetét, melyben ki is próbálták a nagy számban felállított mozgó, mozgatható, furfangos szerkezeteket.

A kiállítás 2023. december 30-ig tekinthető meg, keddtől vasárnapig, 10 és 18 óra között.

Molnár György
a GYAK és a Győri Fotóklub Egyesület tagja

2023.10.30