A rengeteg látnivaló között akad bőven felfedeznivaló! Említhetném akár a lovak és a vadászat, akár a balatoni vitorlássport iránti rajongást, de sok mást is. Egy biztos, ez a hely egy remek időutazásra csábít!

Homlokzat a bejárat felől

A tündérkastély

Gróf Nádasdy Lipót szerezte a Bakony lábánál, Székesfehérvárhoz közel eső, a Balaton vonzáskörében lévő uradalmat. Vas vármegyéből ide helyezte át birtokai központját az 1859-től Nádasdladánynak hívott településre. A kastély fénykora ifjabb Nádasdy Ferenc és gróf Zichy Ilona házasságával kezdődött. Az ország legbefolyásosabb családjaiból származó fiatalok között őszinte szerelem lobbant, közösen láttak neki megtervezni a birtokon álló kis barokk kúria átépítését. A lángoló érzelmekhez akkoriban leginkább a romantikus stílus passzolt, valószínűleg a Pesten is dolgozó kassai műépítész, Linzbauer István és a székesfehérvári építész, Hübner Nándor is így gondolta. Ennek jegyében láttak neki egy kényelmes, modern családi fészek megtervezésének. A munkálatok 1873-ban kezdődtek, tíz év múlva fejeződtek be. Linzbauer korai halála miatt 1880-ban Hauszmann Alajos irodája vette át a kastély enteriőrjének kiépítését, valamint a kápolna befejezését. Eredményeként született meg a nemcsak Magyarországon, hanem az egész Kárpát-medencében is egyedülálló, historizáló, 14-15. századi angol Tudor-kort idéző tündérkastély. Meglepő stílusválasztás! Lehet, hogy a családi legendárium szolgál alapul, amely szerint a Nádasdyak Angliából származnak? Ezt az elképzelést a XVIII. századi jezsuita történetíró, Pray György igyekezett elterjeszteni. Sokkal valószínűbb azonban, hogy egyszerűen ez felelt meg a fiatalok romantikus érzelmeinek, akik a régi kúriát sem bontatták le, arra építtettek rá, ezzel egy egységes kinézetű, az angol gótika jegyeit hordozó, ám igen mozgalmas épületegyüttes jött létre, magas, keskeny ablakokkal, lépcsőzetes tetővel, csipkés tornyokkal, kiemelkedő oromzattal.

Családi fotók a férfi dolgozószoba asztalán

Romantika helyett tragédia

A kastély a fiatalok közös álma volt, ezért ha kellett, a kor szokásaival is szembementek, például közös hálószobát terveztettek maguknak, mégpedig dupla hitvesi ággyal. Négy gyermekük született, a családi boldogságot azonban megtörte az alig féléves Anna halála 1872 márciusában. Közben elkészültek a kastély újjáépítésének tervei, az alapkőletételnek is együtt örülhettek, de aztán bekövetkezett a tragédia. A bécsi kolerajárvány alatt Ilona is megbetegedett, és 1873-ban, 24 éves korában megdöbbentő hirtelenséggel távozott a földi világból. A 31 évesen özvegyen maradt gróf mégis, egyedül is nekivágott a nagy építkezésnek. Mérhetetlen fájdalmán vajmi keveset enyhített a rengeteg munka és az, hogy a kultúrának, a közügyeknek és természetesen a gyermekeinek szentelte minden figyelmét. A kedves helyét többé senki nem foglalhatta el, sőt a grófi otthon minden szeglete úgy rendeztetett be, mintha a ház asszonya még élne, így vált a Nádasdy-kastély az örök szerelem jelképévé. A sebzett lelkű férfi még a Vatikánba is elment pápai engedélyért, hogy a falubeli templom főoltárán Szent Ilonaként megörökíttethesse halott hitvese vonásait a család házi festője, Valentiny János által.
A Nemzeti Kastélyprogram keretében megújuló kastély ma is igyekszik ebből a végtelenül őszinte érzésből átadni valamit a látogatóknak, és őrzi a szerelmesek emlékét, kezdve a bejáratnál található szökőkutat körülvevő, szív alakú virágágyásoktól az imádott hitvest (a rá emlékező szalon közvetlenül a férfi dolgozószoba mellett található) ábrázoló két Barabás Miklós-festményig, amelyek a földszinti dolgozószobában láthatók, és a rengeteg női jelenlétet sugárzó régi holmit.

A földszinti nagy szalonban korabeli újságok (másolat) lapozásra csábítanak

Korának minden kényelme, modernsége

A kovácsoltvas csillárok, faragott fabútorok, festett üvegablakok egykori híres mesterek keze munkáit dicsérik. Az akkori szokások szerint pontosan elkülönültek a földszinti fogadóterek, az emeleti családi szobák (hálószoba, gyerek- és nevelőnői szoba), valamint a kiszolgáló személyzet alagsori birodalma. Az épület berendezése viszont a kor színvonalán is igen modernnek számított: volt gáz-, majd villanyvilágítás (1910-től), vízvezeték- és csatorna-, illetve beszélőcső-hálózat (a telefon elődje, amit ma is kipróbálhatnak a látogatók a nevelőnő szobájában), a hagyományos kályhák mellett pedig légfűtéses kandallók. A vizet egyébként két helyen is gyűjtötték a kerti víztoronyban és a kastély óratornyában. Az egyik legérdekesebb – részben ma is látható – a föld alatti szállító alagút, amelyen keresztül síneken, kis kocsikban juttatták az ételt (vagy éppen a mosnivalót, sőt a fűtéshez használt tőzeget is) a kastélyba a különálló épületként működő konyhából. A korszak műszaki vívmányai mind-mind az ott lakók kényelmét szolgálták.

Kellemes hangulatú az újjáépített télikert, akár kártyázni is lehet

Pompás termek és terek

A földszint teljesen felújított reprezentatív termei közül kettőt szoktak kiemelten emlegetni: az Ősök csarnokát és a könyvtárat. Több tekintetben is rendkívüli az Ősök csarnoka, amelynek egész alakos portréi előbb egy befalazott rejtekhelyen, majd többségében a Magyar Nemzeti Múzeumban menekültek meg a történelem viharai elől, hogy ma ismét régi helyükön hirdessék a Nádasdyak nagyságát. A kastélyt építtető pár – Benczúr Gyula alkotásai – egy hatalmas márványkandalló két oldalán láthatjuk. Az eltűnteket, amelyeket fotókról nagyítottak, és a hiányzókat – amelyek a Nemzeti Múzeum állandó kiállításán szerepelnek – fekete-fehér másolatok helyettesítik, különös hangulatot kölcsönözve a helynek. A teret mégis két hatalmas kovácsoltvas csillár uralja, amelyek csak azért menekülhettek meg, mert nem fértek ki az ajtón, szemben a könyvtár és a szalon hasonló darabjaival, amelyek eltűntek. A ma eredeti állapotában látható csarnok vörösfenyő-burkolata Thék Endre asztalosműhelyében készült, akárcsak a könyvtárszobáé.

Az egykor több mint 25 ezer kötetet számláló gyűjtemény érdekessége, hogy valódi könyvtárként működött, bárki a faluból, aki tudott olvasni, kölcsönözhette a köteteket. Ezek jó része szintén más-más helyekről került vissza, például kb. ezerötszáz Nádasdy-pecséttel ellátott a Széchényi Könyvtárból, illetve a keszthelyi kastély Helikon Könyvtárából.

A megújult könyvtárszoba

Szót kell ejteni a külső terekről is, hiszen igazi különlegességnek számított egykor a birtokot övező angolpark mesterséges tóval, szigettel, vízeséssel, az említett víztoronnyal. Ezenfelül pálmakerttel és fácánkeltetővel is rendelkezett. Őszintén szólva ide még elkelne néhány millió a régi dicsfény megközelítéséhez, különösen miután a tárlat anyagából kiderül, hogy a gróf és családja sportszenvedélyét úszómedence, füves és salakos teniszpálya szolgálta, a tavon csónakázni lehetett, az istállóban pompás paripák, a kocsiszínben sokféle jármű várta gazdáit. Tudta, hogy később a gróf fiai, Ferenc és Pál autóversenyeket is rendeztek itt, vagy hogy Nádasdy Ferenc a Balaton-kultusz egyik megteremtőjeként több vitorlás hajó tulajdonosa is volt? És azt, hogy Ferenc gróf volt a hazai vadászkultúra egyik megteremtője, a Vadászati Védegylet elnöke, és az 1896-os Millenniumi kiállítás vadászati tárlatának fő szervezője?

Látogatók az Ősök csarnokában

Interaktív időutazás

A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében megvalósuló „újjáélesztés” sikerét akkor értjük meg igazán, amikor szembesülünk a történelmi valósággal, a lepusztított épületről, a gombásodás által tönkrement könyvtárszobáról stb. készült fotókkal. A helyreállításban megmutatkozó szakértelem példaértékű. Számos fotó és leírás segítségével sikerült visszaadni a pompából éppen annyit, amennyi már lenyűgözi a látogatót. A falakat borító élénk színű, dekoratív tapétáról az idegenvezető elmondja, hogy hasonmás, de sikerült felkutatni az Angliában még ma is működő gyártócéget, és az eredetit nagyon jól megközelítő minőséggel, színekkel pótolni azt. A bútorok között is számos reprodukció van, de akit nem zavar, hogy ezek nem eredetiek, és képes elengedni magát, helyet foglalni a korhű fotelekben, elfogyasztani egy italt az egykori ebédlőben, ami most kávézó, elmerülve a csodás Nádasdy-címeres cserépkályha vagy a falakat díszítő, a gróf vadászszenvedélyére utaló festmények, emlékek látványában, vagy csak csendesen szemlélődni a télikertben, amit szintén újjáépítettek, mert az utolsó tulajdonosa a rossz állapotok miatt lebontatta… szóval, aki képes mindezeket élvezni, valódi időutazásban lesz része, mert úgy érezhetjük, hogy legalább néhány órára a főúri család vendégei lehetünk. Ezt persze lehet fokozni, mert senki nem szól ránk, ha egy pakli kártyával leülünk a nagy szalonban, vagy a kölykök a gyerekszobában a századfordulós játékok (másolatok) között jól érzik magukat. Állítólag a billiárdasztal pinpongasztallá alakítható. A kamaszokat talán a digitális tájékoztató eszközök érdeklik jobban, amelyekből szintén kikerekedik az örök szerelem kastélyának szívhez szóló története.

SzaSzi
Fotók: Szabó Szilvia(1-48. kép) és Berente Erika (49-76. kép)

Fotógaléria: Az örök szerelem kastélya Nádasdladányba

76 kép

 

Forrás: nadasdladanyikastely.hu, nkvp.hu, nof.hu, magyarepitok.hu, orszagut.com

A sorozat korrábbi cikkei:
1. rész: Az „ördöglovas” kastélya Bajnán