A Ménfőcsanaki Fiókkönyvtárban 2018 óta immár 9. alkalom került sor felolvasóestre: legutóbb Gárdonyi Géza műveit elevenítettük fel, korábban pedig Arany János, Ady Endre, Devecseri Gábor, Fekete István, Galgóczi Erzsébet, Radnóti Miklós és Wass Albert szerepelt az összejöveteleken.

Magyarország egyik legismertebb írója, Szabó Magda sokoldalú tehetségét számos műfajban bizonyította. Pályáját költőként kezdte, később regényeivel vált híressé, majd színpadi művei is sikert arattak, műfordításokat, tanulmányokat közölt. A felolvasóestre – éppen az írónő halálának 15. évfordulóján – legnépszerűbb műveiből válogattunk néhány gyöngyszemet. Áttekintettük életének legfontosabb eseményeit, legnépszerűbb műveit, átölelve a teljes életművet gyermekkorától idős éveiig.

Az írónő sokakat vonzott a Bezerédj-kastélyba, lelkes olvasóink közül néhányan már a kezdetek óta részt vesznek ezeken az alkalmakon. Ha a felolvasók és az érdeklődők életkorát nézzük, akkor a legfiatalabb két középiskolástól a közel 90 évesig több korosztály képviseltette magát. Ezúttal 12 lelkes könyvtári olvasó, Németh Péterné Gizike, Varga Anna, Németh Kálmánné Zsóka, Bakai Tamásné Zita, Járfásné Ilike, Lupták Ernő, Fodorné Kecskés Gizella, Dobay-Nagy Annamária, Stanka Renáta, Körmendyné Lakatos Mária, Szávai Júlia és Bogdányi Boróka olvastak fel részleteket az írónő műveiből, melyeket közösen választottunk ki.

Szabó Magda alakja sokszínű, izgalmas, életét naplószerűen követhetjük végig műveiben. 1917. október 5-én született Debrecenben, Szabó Elek és Jablonczay Lenke házasságának gyümölcseként jött a világra. „Két tündér gyermeke voltam” – vallotta. Már 3 éves korára megtanult írni. Nem szeretett zongorázni, viszont állandóan olvasott és írt. Szülei sokat meséltek neki gyermekkorában. „Anyám holtáig mesélt: nagyobb hozományt, mint a mesemondó képességét, nem adhatott anya a gyermekének, mint én Tőle örököltem. … Ha anyámról szólok, mindig meghatódom és elszomorodom, mert mindent, amit tudok, az ő tehetségéből örököltem, mindent neki kellett volna megkapnia, amivel az élet engem megajándékozott.” Anyja tanítónő volt, Magda a második házasságából született, apja városi tanácsosként tevékenykedett. Előbbi az érzelmeket, utóbbi pedig a latin nyelv, a keresztény mitológia és az antik világ iránti szeretetet oltotta belé. Egyikük sem kényszerítette rá az akaratát, anyja arra nevelte, ami mindig átsegítette a nehézségeken, bármi is történt: „A szél is megfordul! Kicsit mindig lehetsz szomorú. De bízzál az életben! Nem ok nélkül kaptad.”

Érettségi vizsgáját szülővárosában, a Dóczy Gimnáziumban tette le. 17 évesen nyelvtanulás céljából Bécsbe utazott, ottani élményeiről a Magdaléna című művében írt. 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latin-magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. Először szülővárosában, majd Hódmezővásárhelyen tanított. 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. Közben házasságot kötött Szobotka Tibor íróval, akivel 35 éven át élt együtt. Emlékeit Megmaradt Szobotkának (1983) című könyvében írta meg. 1949-től a kényszerű hallgatás időszaka következett. Amikor megkapta a Baumgarten-díjat, még aznap visszavonták tőle, sőt származása miatt kirúgták az állásából, és feketelistára került. Egy évtizeden át nem publikálhatott, az ekkor alkotott műveit csak később adták ki, ekkor tért át a regényírásra. Az 1958-as Freskó és a következő évben megjelent Az őz című regényei hozták meg számára az országos ismertséget. Az első nagyobb sikerek után felhagyott a tanári hivatással, szabadúszó író lett. Élete ettől kezdve sikertörténet, ma alkotó írónőink az első helyen nevezik meg példaként, sokak első olvasmányélménye is hozzá köthető.

Gyermek- és ifjúsági művei közül kiemeltünk néhányat a felolvasóesten. A Tündér Lala az egyik legjobb ifjúsági regénye: Lala különleges, emberszívvel született tündér, aki inkább a halandók életét választja, hogy megmenthesse szeretett édesanyját egy boldogtalan házasságtól, és népét egy zsarnoktól. A varázslatosan szép meseregény gyermeknek, felnőttnek is maradandó élmény. A Mondják meg Zsófikának kis hősnője elindul, hogy megtalálja apja utolsó üzenetét, a hiányzó fél mondatot. Apa ugyanis üzenni akart neki valamit a halála előtt, de ugyan mit? Zsófi nyomozás közben kitűnőre vizsgázik emberségből, igazi barátokra talál a felnőttek között. A regény arról is mesél, milyennek látja a felnőtt a gyermeket és a gyermek a felnőttet. Aztán részletek hangzottak el az Álarcosbálból is.

Az Abigél a magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusa, melyben Vitay Georginát és egy szigorú leányintézet életét is megismerhetjük. Izgalmas és tanulságos történet barátságról, a felnőtté válás nehézségeiről, ahol megjelenik egy naiv diáklegenda is. A regényből 1978-ban film készült, melynek forgatókönyvét is Szabó Magda írta. Gina apja tábornok, az ellenállás egyik vezetője, ezért úgy dönt, hogy a Matulába, az ország távoli, legelzártabb intézményébe íratja elkényeztetett lányát. Georgina minden kapcsolata megszakad a külvilággal, apjával is csak hetenként egyszer beszélhet telefonon. Az intézetben egyenruhát kell hordania, szigorú órarend szerint élnek. Nem csoda, hogy nehezen illeszkedik be az új környezetbe. Egy kőszoborhoz fűződik az iskola legnagyobb legendája, melyet Abigélnek neveznek a lányok, ő mindenkinek segít, aki hozzá fordul. 1978-ban Zsurzs Éva rendezésében adaptálták filmre egy 4 részes tévésorozatban.

Drámai eseményeknek, szerelmi botrányoknak is köszönhető, hogy a 20. század legendás írónője lett. Családjának sorsa, múltja regénybe illő, ezért nem csoda, hogy több művéhez önéletrajzi elemeket használt. „Ha meghalok, magammal viszem minden titkomat, és nem lesz irodalomtörténész, aki meg tudja fejteni, mikor, ki voltam, melyik figurám, vagy mi volt valóban igaz ebben vagy abban az ábrázolásban” – mondta. Az Ókút, a Régimódi történet, a Für Elise mind saját vagy szülei életéről szólnak, melyekből nemcsak a gyermekkori hatásokról kaphatunk képet, hanem egyben kordokumentumok is. Szabadnak nevelték, hogy legyen saját akarata, véleménye, döntése. „Regényes” családi drámákat tárt a világ elé. Az Ókútban azt a csodálatos légkört mutatja be, melyben felnőtt a szülői házban, a Régimódi történetben pedig megírta szülei, nagyszülei, dédszülei életének fordulatokkal teli történetét. A családregényben a Jablonczay família több nemzedékének krónikáját olvashatjuk. A könyv egy régimódi világot idéz fel: anyja halála után úgy érezte, sok titkot kell még megtudnia, így aztán rokonok elbeszéléseiből, naplókból, fényképekből és emlékeiből rakosgatta össze a múlt darabkáit. Rekviem és mementó is egyszerre, melyből Bereményi Géza készített filmet.

Helyi vonatkozás is bekerült az összeállításba: Galgóczi Erzsébet Szabó Magdával egyszerre kapott Kossuth-díjat 1978-ban. Amikor 2003-ban a győri Városi Könyvtárat róla nevezték el, akkor Szabó Magda mondott méltató beszédet „írótársáról”. Galgóczi Károlyné Gabi néni hívta fel rá a figyelmet, hogy leveleztek egymással, és közös kép is készült róluk a Kossuth-díj átadása után. Így került Galgóczi Erzsébet is a felolvasóestre.

Szabó Magda műveit sok országban kiadták, számos nyelvre fordítva írásait. Ő a valaha legtöbbet fordított magyar író, a világ az utóbbi időben fedezte fel. Lélekábrázoló írásaiban sokat foglalkozott a női sorsokkal, az emberi kapcsolatokkal. Az ajtó című regényét 42 nyelvre fordították le. Alapmű, amelyben Szeredás Emerenc, a különc és erkölcsös asszony házvezetőnek áll az írónőhöz. Kettejük különleges kapcsolata határozza meg a regényt, valamiféle anya-lánya szeretet szövődik közte és a bejárónő között. Emerenc megnyitja előtte lelke ajtaját. Így megismerhetjük egy magára maradt nő tragikus, fordulatos sorsát. Szabó István forgatott belőle filmet, amely 2015-ben felkerült a The New York Times sikerlistájára.

A Mézescsók Cerberusnak című kötetben rokonai, szerettei alakját idézi meg azzal, hogy régi, önéletrajzi ihletésű történeteket elevenít fel. Családi titkokra derül fény, gyönyörű nyelvezettel ragadja magával az olvasót – ez a többi művére is érvényes. Egyik legnagyobb sikerű regénye a Für Elise. Amikor először megjelent – százezer példányban – lelkes fogadtatásban részesült. A 85. évét betöltő írónő úgy érezte, elkerülhetetlen, hogy szembenézzen a múló idővel. Most már ő maradt egyetlen tanúja az övéivel megesett történéseknek, így feladata, hogy lejegyezze a családi krónikát. Szabaddá vált ahhoz, hogy elkezdje életrajzi regénye megírását. A Für Elise címe Beethovent idézi, és gyönyörűen elmeséli a világ és családjának történetét Trianon és a 2. világháború között. Az első rész főszereplője Cili, akit az apa befogadott a családjukba „testvérkének”. Ezt mondatja vele a mester: „Gondolj rám, ha egyszer nem leszek! Sokszor.”

Életműve máig tartogat meglepetéseket. Az Üzenet odaátra egy színes válogatás a könyv alakban még soha meg nem jelent novelláiból, írásaiból. Szeretteitől gyönyörű írásokban búcsúzik. Elköszön édesanyjától, akinek egyetlen könyve sem jelent meg, ám meséivel elvarázsolta lánya gyermekkorát. Útjai során megerősödött benne, hogy ő idetartozik: „Csak erre az egyetlen pontjára a világnak, hogy magyar vagyok, hogy sose szeretnék, szerettem volna más lenni.”

Szabó Magda 90 évesen, 2007. november 19-én, olvasás közben hunyta le örökre a szemét kerepesi otthonában. „Csak azok halnak meg, akik egész életükben nem csináltak semmit. Aki tett valamit, nem magáért, hanem másokért, mindenkiért, az megmarad” – mondta egykor. Szabó Magdának sikerült halhatatlanná válnia. Rendkívül gazdag életművet hagyott ránk, regényei, színművei, novellái és versei ma is a legnépszerűbb olvasmányok közé tartoznak.

A felolvasóest üzenete: mindig van mit felfedezni egy író életművében! Legközelebb Petőfi Sándor költészetéből szemezgetünk majd a Ménfőcsanaki Fiókkönyvtárban.

Sulyok Attiláné

Fotógaléria: Szabó Magda felolvasóest a Ménfőcsanaki Fiókkönyvtárban

29 kép

 

Forrás: Szabó Magda a cikkben említett művei, szabomagda.lap.hu, gaboolvas.blogspot.com, citatum.hu, carrie.hu, mora.hu, szinhaz.online