Emlékmű a Székely himnusznak Győrben

Szoboravatáson jártunk... – SzaSzi tudósítása

szekely-himnusz-szobor-avatas57

Ünnepélyes keretek között avatták fel a Székely himnusz-emlékművet 2022. szeptember 6-án, kedden a győri Simor János püspök téren. Az apropót az adta, hogy 2021-ben volt a mű keletkezésének centenáriuma, az idén bekerült a Magyar Értéktárba, kiemelt nemzeti érték lett, és ez a nap a zeneszerző halálának századik évfordulója.

Lebó Ferenc Munkácsy-díjas szobrász nyolctonnás kőtömbön álló, több mint kétméteres alkotását dr. Dézsi Csaba András polgármester és Szeles Szabolcs alpolgármester leplezték le jelképesen. A Székely himnuszt Csaba királyfi, a székely nemzet atyja, védelmezője testesíti meg. Alakján számos, a magyar mondakörből ismerős motívum jelenik meg: jobb kezén egy turulmadár ül, bal keze az életfás-palmettás díszítésű kardján nyugszik, övén csodaszarvasos veretek láthatók, tarsolylemezén az életfa. Mellkasát lemezes bőrvért fedi, közepén az Emese álma legenda elevenedik meg a nagyszentmiklósi kincs ábrázolása alapján. A kőtömb elejébe vésték a Csaba királyfi feliratot székely rovásírással és latin betűkkel (magyarul), oldalán pedig a Székely himnusz első versszaka olvasható: 

Ki tudja merre, merre visz a végzet,
Göröngyös úton, sötét éjjelen.
Vezesd még egyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi, csillag ösvényen.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla,
Népek harcának zajló tengerén.
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk.

szekely-himnusz-szobor-avatas21

Avatóbeszédében dr. Dézsi Csaba András felidézte a himnusz születésének és elterjedésének történetét. Szövegét Csanády György (1895-1952), zenéjét Mihalik Kálmán (1896-1922) szerezte száz évvel ezelőtt. Eredetileg nem himnuszt írtak a székelyeknek, hanem egy Budapesten előadott misztériumjáték betétdalát Bujdosó ének címmel, amely 1940-ig meg sem jelent nyomtatásban. Később mégis az összetartozás kifejezőjévé vált a határainkon túl élő magyarság körében, éppen ezért 1989-ig Romániában és Magyarországon is a tiltott dalok listáján szerepelt. Terjedését a hatóságok mégsem tudták megakadályozni. Napjainkra közismert és közkedvelt ének lett, és bár a magyaroknak csak egy himnusza van, 2009-től elismerten is Székelyföld hivatalos himnusza lett.

A városvezető utalt saját, apai ágú erdélyi származására, majd felidézte a múlt évi polgármesteri viziteket, amelyek alkalmával a gyönyörű, platánfákkal övezett tér fejlesztésének gondolata is felmerült. Ez a szándék találkozott a Győri Erdélyi Kör óhajával és a szponzori támogatásokkal. Az emlékmű a Waberer’s – Szemerey Logisztikai Kft. és a Takarékbank Zrt. jóvoltából készülhetett el, akiknek vezetőit a helyszínen Győr tiszteletbeli tagjává fogadták. Legyünk büszkék múltunkra, történelmünkre, hagyományainkra! – hangsúlyozta a polgármester.

Szabó Levente, a Takarékbank Zrt. elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy a magyar tulajdonú bank számára fontos, hogy felkaroljanak egy ilyen kezdeményezést, amely a magyarság összefonódását jelképezi.

A műsor részeként elhangzó Székely himnusz Boda Bernadett előadásában csendült fel, amelybe a jelenlévők közül is sokan bekapcsolódtak. Ez követően Pintye Tamás, a Győri Erdélyi Kör elnöke fejezte ki köszönetüket és fogalmazta meg ünnepi gondolatait. 

Az avatás műsorral zárult, amelyben Bakos-Kiss Gábor, a Győri Nemzeti Színház igazgatója által összeállított, Csaba királyfi legendáját feldolgozó jelenetet adtak elő Bende Ildikó színművész, Hegedűs Béla hegedűs és a Rábca Néptáncegyüttes táncosainak közreműködésével.

Az esemény előtt méltóbb helyre került a Millenniumi emlékkereszt is, amelyet a Szent Rókus és Sebestyén-templom elé állítottak fel, és dr. Lukácsi Zoltán helyi plébános szentelt újra.

SzaSzi
Fotók: Vas Balázs

2022.09.07