Rózsa Dávid A jövő könyvtára és dr. Horváth József Győr könyvtárügye a kezdetektől 2013-ig című, a konferencia első felében elhangzott előadások után Orbánné dr. Horváth Márta nyugalmazott igazgató beszélt a győri Városi Könyvtár történetéről.

Az intézmény az 1952-es egyesítés után 1961-ben indult el újra önállóan, amikor a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtárból kiválva 4 fiókkönyvtár kezdte meg működését Finta Zoltánné igazgatásával. A Sport utcai épület volt az első, ami eleve könyvtárnak épült. Az egyre bővülő hálózat látogatottsága folyamatosan nőtt, az adatok azt mutatják, hogy Győr igazi „olvasó város” lett. 1968-ban Galgóczi Károlyné lett a vezető. Ebben az időszakban zajlott a városi könyvtárak minősítése, amiben Győr lemaradt, mert még nem volt az intézménynek központi épülete. Ezért innentől kezdve elérendő céllá vált ennek létrehozása. Galgóczi Károlyné sikeres minisztériumi pályázatának köszönhetően a Petőfi 150. évfordulója alkalmából 1973-ban megnyílt a Petőfi Emlékkönyvtár 4065 kötettel a Kodály Zoltán úton, a tízemeletes házak aljában. Ez volt az első közművelődési intézmény az újonnan épült lakótelepen. Folyamatosan nőtt az olvasók és a könyvek száma is, 4 év múlva 36 ezer fölé kerültek a kölcsönözhető dokumentumok.

1974 elején nevezték ki Mezei Györgyöt, akinek két célja volt: egyrészt a Központi Könyvtár megépítése, másrészt a szakmai együttműködés kialakítása a német nyelvterület könyvtáraival. Mindkettő teljesült. A Herman Ottó utcai épület tervezése 1976-ban indult el, a tervező Józsa Mária építész volt. A könyvtári funkció mellett kiemelt szerepet kapott a Galéria is, amely többek között a Győrbe költözött neves képzőművészek számára biztosított méltó kiállítóteret. 1981. április másodikán adták át az 1140 nm-es épületet, amely akkoriban egy 14 millió forintos beruházás keretében készülhetett el. A konstrukció a további beépítés lehetőségét is magában foglalta, ami később meg is valósult, amikor elkészült a Gyermekkönyvtár, majd a Klub. Ez utóbbi kapcsán az előadó kiemelte Horváth Ferenc művelődésszervező nevét, aki 27 éven keresztül volt a Klub vezetője, és igyekezett azt változatos programokkal megtölteni. Mezei György 1988-as nyugdíjba vonulása után, 1989 januárjától Orbánné dr. Horváth Márta vette át az intézmény vezetését. A legfőbb célja a szakmai színvonal megőrzése és továbbfejlesztése volt, többek között a kollégák szakmai továbbképzésének támogatásán keresztül. Szintén kiemelt feladatnak tekintette a helyismereti gyűjtemény további bővítését.

1993-ban Kucska Ferenc lett az új igazgató, aki hasonló célkitűzéseket tartott szem előtt. A helyismereti területen végzett munka eredményeképpen megszületett a Győri Életrajzi Lexikon (1999). Ebben az időszakban felgyorsult a technikai fejlődés, például 2001-ben elindult a könyvtár weboldala. A másik lényeges esemény szintén 2001-ben az első Győri Könyvszalon volt, amelyben a könyvtár eleinte társszervezőként működött közre, majd 2007-től a rendezvény főszervezőjévé lépett elő. A Győri Könyvszalon nagy ajándék a győriek számára, hiszen személyesen megismerhetik kedvenc kortárs íróikat a könyvbemutatókon, és a kiadók jóvoltából kedvezményesen vásárolhatják meg a karácsonyfa alá szánt köteteket.

2003-ban dr. Horváth Sándor Domonkos kapta az igazgatói megbízást. A könyvtár ekkor vette fel Galgóczi Erzsébet nevét. Szintén 2003-ban indult el a könyvtár online kulturális magazinja, a Győri Szalon, amely hiteles tájékoztatást nyújt a városi rendezvényekről, emellett pedig némileg szélesebb kitekintést is ad a kultúra témakörében. 2006-ban megkezdődött a számítógépes kölcsönzés, és 2008-ban elkészült a könyvtár saját fejlesztésű weblapja. Összességében elmondható, hogy az intézmény vezetése mind infrastrukturális, mind a felhasználói igények szempontjából megfelelő válaszokat talált a kor kihívásaira.

A következő előadó, dr. Horváth Sándor Domonkos, az intézmény jelenlegi igazgatója a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér történetéről beszélt. Elmondta, hogy 2013 egy olyan időpont volt, amikor újra találkoztak a győri könyvtárügy szereplői egy „új folyómederben”, ez volt a megyei hatókörű városi könyvtár funkció. Az új intézmény hordozza az elődök örökségét, amelyet az 1985 óta a városi könyvtárban dolgozó dr. Horváth Sándor Domonkos nagyon fontosnak tart. Felidézett néhány kapcsolódási pontot a régi és az új intézmények között, majd kiemelte a Gyermekkönyvtár és az egyre bővülő közművelődési tevékenység fontosságát. A Milkovics‒Zámory gyűjtemény kusza jogutódlási kérdések miatti vándorlása is mutatja, mennyire szövevényes a győri könyvtár története, de az idő múlásával fokozatosan minden letisztul és a helyére kerül.

A városi és a megyei könyvtár összevonására a 2012-es törvénymódosítás után, 2013-ban került sor. Nagyon sok félelem előzte meg az intézkedést, de a fenntartó úgy döntött, hogy az egész rendszer működhet tovább, így fájdalommentesen valósulhatott meg a két intézmény összeolvadása. Rengeteg megoldandó feladat állt a vezetés előtt, a különböző szervezeti kultúrák harmonizálása és félreértések tisztázása mellett többek között komoly kihívást jelentettek az épületek állapota miatt felmerülő problémák.
A 2013-as összevonás szerencsésen egybeesett azzal, hogy az Audi Hungária Zrt. iparűzési adója a moratórium lejártával elkezdett befolyni a város kasszájába. Ennek is köszönhető, hogy el tudtak indulni a fejlesztések. Első lépésben a Ménfőcsanaki Fiókkönyvtár modernizációja valósult meg 2014-ben, majd 2016-ban elkészült a Sportmúzeum a Herman Ottó utcában a Rómer Múzeum munkatársainak közreműködésével. Ugyanebben az évben sikerült kialakítani a Kisfaludy Károly Könyvtár 2. emeletén az ünnepi konferenciának is méltó helyszínt nyújtó Rendezvénytermet, amely lehetővé tette a rendszeres és nagyobb szabású közművelődési programokat.

2017-ben került sor a földszinti fogadótér átalakítására és felújítására, amellyel párhuzamosan megszületett a Lokálpatrióta könyvesbolt a Győr Projekt Kft. együttműködésével. A következő évben az olvasószolgálat újulhatott meg. A cél a szerethető terek kialakítása volt, így készült el egy agora jellegű, rendhagyó irodalomórák megtartására is alkalmas tér. Szintén a Baross úti épületben került kialakításra a gyermekrészleg, a Mokka Egyesület tagjainak kivitelezésében. Ezután következett a Herman Ottó utcai épület felújítása. Ennek komoly pályázati előzményei voltak, közvetlen a megvalósítás előtt álló, a közösségi jelleg megerősítését szolgáló tervekkel. Bár ez a konstrukció nem valósulhatott meg, a Központi Könyvtár olvasószolgálatát sikerült felújítani. A fejlesztések ki tudtak terjedni a kistelepülésekre is, ahol 70 szolgáltató hely szépülhetett meg az olvasók örömére. Végül 2022-ben a Herman Ottó utcai épület energetikai felújítására elkészült terv kapott zöld utat. Komoly napelempark létesült, amely napos időben kitermeli a könyvtár áramfogyasztásának körülbelül 95 százalékát. Nagyon régi álom volt már a Gyermekkönyvtár felújítása is, amelyre végül idén kerülhetett sor, az átadás a közelmúltban, 2023. július 6-án történt meg.

Dr. Horváth Sándor Domonkos említést tett a pandémia, majd az energiaválság időszakáról is, amiből nagyon sok tanulság született, és néhány továbbvihető új szolgáltatás is, például a rendezvények online közvetítése és a Könyvfutár. Felhívta a figyelmet a legújabb szolgáltatásra is, a vidéki buszpályaudvaron található Könyvkölcsönző automatára, majd kiemelte a könyvtár színvonalas kiadványait, köztük a Győri Képeskönyvet és a 11 kötetes Városrész monográfia sorozatot. 

Végezetül a 125 éves győri könyvtár megünneplése az egykori igazgatók köszöntésével zárult.

Szabados Éva
Fotók: Vas Balázs

A 125 éves a győri könyvtár cikksorozatának részei itt találhatók felsorolva.