Zenés barangolás az irodalomban: Tabuk a költészetben

Rendhagyó irodalomóra a Baksa Kálmán Gimnáziumban

tabuk-a-kolteszetben-baksa-kalman-gimi

Nem szokványos témát választottak a TOP-6.9.2-16-GY1-2018-00001 A helyi identitás és kohézió Győr városában projekt keretében megvalósuló program előadói: Turczi István író, költő, Molnár György zenész, előadóművész és Elek Ányos színész-játékmester rendhagyó irodalomórán találkozott a Baksa Kálmán Gimnázium 11. osztályos diákjaival 2022. május 10-én.

A népes hallgatósággal számos, tabukat feszegető, továbbgondolásra érdemes verset, éneket, témát osztottak meg; sok, a tananyagból ismert költőt mutattak be kevésbé ismert oldalukról, egy-két irodalmi pletykával fűszerezve – mindezt kitűnő, oldott hangulatban. Előkerültek a „ládafiából” a görög klasszikusok, pl. Szapphó, vagy a régi irodalomból Janus Pannonius, szó esett a márciusi ifjakról is, illetve a 20. század nagyjairól: Babitsról, Faludy Györgyről. Hogy a közönség „vevő” volt az elhangzottakra, az is bizonyítja, hogy az előadók noszogatására az egyik diák verset is olvasott fel, ráadásul a saját gondolatait osztotta meg a közösséggel. A prózai részt pedig kortárs költők megzenésített versei tagolták, színesítették. A zenés irodalmi programot a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér szervezésében tekinthették meg a gimnázium tanulói.

A műsor közreműködői voltak: Turczi István József Attila-díjas, Babérkoszorú-díjas és Prima Primissima díjas költő, író, műfordító, szerkesztő, a Parnasszus költészeti folyóirat és kiadó alapító főszerkesztője; Molnár György zenész, az Eszterlánc mesezenekar egykori tagja, zeneszerzője, gitárosa és énekese, számos kortárs költő verseinek, gyerekverseinek megzenésítője és előadója; a játékmester szerepét pedig Elek Ányos színházzal, improvizációs színházzal, kommunikációval, gyerekekkel foglalkozó szakember, a Pesti Magyar Színiakadémia mesterségtanára töltötte be.

Turczi István az Erotikon című művéről: „Költő arról, hogy miért ír erotikus verseket, nem beszélhet. Illetve beszélhet, ám aligha mond bármit is. A szöveg mondja el, amiről ő nem tud beszélni. Minden feltett kép, lezárt gondolat, felfakasztott érzésféle (bármilyen versformába gyömöszöljük) végső soron egy-egy idegvégződés. Inkább lélek-, mint verstan. A szépség önmagában létező kegyelmi pillanat, nem szorul magyarázatra, kifejtésre. Egyediségének kulcsa a titokban rejlik, azaz saját magában. Az elérhetetlen titok megszólításának módszere a vágy. A vágy pedig a testben válik kézzelfogható fluidummá. És a test tudja a magáét. Ezért is írok erotikus verseket.

Fotók: F. Sipos Bea

2022.05.12