Petőfi alakjának megidézéséhez születésének 200. évében több alkalom is szolgált. Sokféle megközelítésben találkozhattunk Petőfi Sándor nevével, szellemével az országos megemlékezéshez kapcsolódóan itt Győrben is. Igyekeztünk ezekről hírt adni a Győri Szalon hasábjain, írtunk az alakját, műveit megidéző gyermekrajzkiállításról, felolvasóestről, városi múzeumi tárlatról, a XXI. Győri Könyvszalon kapcsolódó kötetbemutatóiról, zenés estről, online megemlékezésről, iskolai versmondóversenyről, országos kezdeményezésekről, a kis hazánkat körbejáró mozgókiállításról, vagyis a Petőfi-buszról, sőt „petőfis” gyereknapról is. Interjúkat is készítettünk, megszólalt Jánosi Zoltán irodalomtörténész, megkérdeztünk előadóművészeket, hogy szerintük mennyire aktuális ma Petőfi költészete, miről beszélgetnének Petőfivel, milyen személyes emléket őriznek Petőfi költészetével kapcsolatban.

A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér NKA pályázatból megvalósuló, Petőfi Győrben elnevezésű programsorozata méltó módon és sokszínűen adózott nagy költőnk emlékének, kétnapos tudományos konferencia mellett szavalóversenyt és énekeltvers fesztivált tartottak, majd a XXII. Győri Könyvszalonra megjelentették az emlékév termékeként született háromkötetes összegző kiadványt.

Ezek után jogosan gondolhatjuk, hogy igazán alaposan körüljártuk Petőfi alakját. A 2023. november 28-án, a győri könyvtárban tartott záró „szellemidézés” azonban jól érzékeltette, hogy van még miről beszélni. Két évszázad alatt számos jelző, sokféle jellemzés illette a költőt, arra is van bőven példa, hogyan próbálták nevét öncélúan felhasználni, besározni. Milyen tehát az igazi Petőfi? Milyen az igazi arca? Van-e felelőssége a tudománynak? Mi az irodalomtörténész feladata és felelőssége az emlékőrzés kapcsán? Hasonló és rendkívül lényeges kérdésekre kaptunk válaszokat ezen a délelőttön.

Molnár Krisztina irodalomtörténész, tanszékvezető főiskolai tanár, az Irodalmi Magazin főmunkatársa Kultusz és kutatás: Petőfiről korszerűen címmel tartott előadásában hallhattunk többek között arról, hogy milyen kihívást jelent egy emlékév az irodalomtudós számára, milyen szakmai felelősség terheli, milyen ellentmondásokkal találkozott, és mit lehet ezekkel kezdeni. Döbbenetes tény például, hogy bár Petőfi a magyarok nemzeti ikonja, mégis alig olvassuk a verseit. Az aktuális kutatásokról szólva példákon keresztül világított rá azok újszerűségére, esetenként az összképen megváltoztató jelentőségére. Molnár Krisztina, megosztva a hallgatósággal kedvenc Petőfi-versét, rámutatott annak nagyszerűségére. Olvassák a verset, és csodálkozzanak rá arra, hogy nemcsak elmond valamit az időről, hanem jól érzékelteti annak megfoghatatlanságát is:

„Mögöttem a múlt szép kék erdőssége,
Előttem a jövő szép zöld vetése;
Az indig messze, és megsem hagy el,
Ezt el nem érem, bár mindig közel.
Ekkép vándorlok az országúton,
Mely puszta, vadon,
Vándorlok csüggedetten
Az örökkétartó jelenben.”

(Petőfi Sándor: Mögöttem a múlt…)

Az irodalomtörténész bemutatta az Irodalmi Magazint, amely a közérthető ismeretterjesztésen túl a hiteles ismeretek közvetítését, a korszerű ízlésformálást tűzte zászlajára úgy, hogy közben társtudományok és -művészetek bevonását is fő céljának tartja.

Jánosi Zoltán irodalomtörténész, a Magyar Napló főszerkesztője, az MMA Művészetelméleti Tagozatának és Győri Regionális Tagozatának tagja A Petőfi-szemlélet ellentmondásaival szembesítette a hallgatóságot. A rendszerváltozás után lehetőség nyílt, hogy különböző aspektusokból vegyék nagyító alá a hatalmas életművet, rengeteg új közelítési szempont született, de fel kell ismerni, amikor visszaélnek Petőfi nevével, hamis eszmék terjesztésének eszközévé teszik. Az irodalomtörténész már 2023 márciusában, az említett tudományos konferencián is felhívta erre a figyelmet, akkori előadásának a Petőfi visszabeszél meghökkentő címet adta. Több példát említett a profanizálásra, deheroizálásra is. „A vátész, a bárd, a népköltő, a népvezér bélyegek, a Petőfi-ikon alapszavai, a késő Kádár-kor elméletétől örökölten mindenütt az avíttság, a korszerűtlenség jelentéstartalmaival zuhogtak a Petőfi-utódokra … azt próbálván elhitetni a fiatalságban, az egyre ifjabb olvasókban és irodalomértelmezőkben, mintha ez a lírai vonulatunk nem is létezne, vagy ha igen, akkor már csak az új idők perifériáján, a korszerűtlenség hullámverésében” – hangsúlyozta.

Ezt követően Vári Fábián László Kossuth-díjas költő, író, az MMA Irodalmi Tagozatának vezetője Petőfi Sándor ukrán fordításairól, külföldi megszólaltatóiról értekezett. A teljesség igénye nélkül olyan kiváló fordítókról beszélt, mint Jurij Skrobinec költő, műfordító és kutató, aki a nagy magyar poéta egyik legavatottabb ukrán tolmácsolója, Rab Zsuzsa szerint magyarul és költőiül egyaránt tudott. Egyaránt írt verseket dallamos ukrán nyelven és magyarul is, de az előbbi nagyobb jelentőséggel bír. Egyébként több esetben volt tolmácsolója a magyar irodalomnak. Részletezte Tarasz Hrihorovics Sevcsenko ukrán költő, prózaíró, festő, grafikus és humanista tevékenységét is, aki sok más közös vonás mellett kortársa is volt Petőfinek. Érdekes, hogy Beregszászban mindkettőjüknek állítottak szobrot, egymástól alig száz méterre.

A Magyar Napló Kiadó részéről Zsiga Kristóf Petőfi kora és öröksége címmel tartott bemutató előadást.

A „Kelj fel, és járj, Petőfi Sándor!" – Petőfi a 20-21. században című szakmai nap kerekasztal-beszélgetéssel és a Dressing Room megzenésített versekből álló műsorával zárult.

Talán az is kiderült a végére, miért is fontos, hogy Olvassunk Petőfit!

SzaSzi
Fotók: Vas Balázs

Fotógaléria: ''Kelj fel, és járj, Petőfi Sándor!'' – szakmai nap

Vas Balázs fotói

14 kép