Kétharmad részt akciókkal teleszórt krimikről van szó, melyekben ne is keressük a kozmikus tér és időtávokat, űroperett- és fantasyszegény kiadványokkal indítunk a Fumax téli kínálatából, de a végére azért olyat is kapunk.

Sir Winston Churchill vitathatatlanul a XX. század egyik ikonikus figurája, rendszerint a legnagyobb hatású politikusok közé sorolják, és méltán. Hatása óriási, mind Nagy-Britanniára, mind egész Európára nézve, de természetesen megítélése vitatott.

A nyolcadik nővér kapcsán megfogalmazott kritikám az volt, hogy Robert Dugoni szinte semmit nem írt a háttérben zajló machinációkról, a piszkos alkukról és a tisztességtelen politikai lépésekről, és megválaszolatlanul hagyott egy sor fontos kérdést.

Amerika fenékig kábítószer. Porral, droggal, váliumkeringővel. Meg persze az álmok, apró stiklik és nagy (le)húzások földje. E kettő – a kábszer és a pénz – mozgat mindent, a két koordináta közé eső territórium csontig lefedi az egész (romlott) országegyüttest.

Legutóbb ott hagytuk abba, hogy az új magyar képregényeket bemutató cikksorozat második részében tematikusabb blokk vár ránk: történelmi tárgyú és a múlt tényeit felhasználó / kiforgató sci-fi és mitológiai fantasy nyalánkságok.

Pontosan egy évvel a magyar forradalom nevezetes napja előtt, 1847. március 15-én (hétfőn) jelent meg Pesten a magyar irodalom egyik korszakos műve, a Petőfi összes költeményei egy kötetben. A könyv élére a közismert – egyben máig megosztó értékelésű – 6 soros költemény, a Szabadság, szerelem! került.

Új díjat alapított a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány, az életműdíjat évente egy kárpát-medencei szerzőnek ítélik oda. Az 5 ezer euróval járó Méhes György Életműdíjat az író születésnapjához, május 14-hez igazítva adják át – olvasható az alapítvány közleményében.

Edgar Allan Poe a krimi- és detektívirodalom atyja. Ez nem szubjektív minősítés, hanem kiérdemelt cím. Már egészen fiatalon elhatározta, hogy írni fog, és kizárólag írásból akart megélni. 13 éves korára már egy egész kötetnyi verse volt. Költői próbálkozásai után a próza irányába fordult.

A Magyar Írószövetség, a Magyar Napló Kiadó, az MTVA és a Thália Színház összefogásával új programsorozat népszerűsíti a magyar nyelvű novellairodalom legfrisseb alkotásait, megszólítva az irodalom-, színház- és filmkedvelő közönséget.

A titkok felemésztenek és elszigetelnek a világtól – Az utolsó járat egyik kulcsmondata nemcsak fájdalmasan igaz, de azt is előrevetíti, hogy ebben a regényben felszínre törve megváltoztatják a főhősök sorsát.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a Móra Kiadó hagyományaihoz híven, a Budapest Főváros Önkormányzata támogatásával 2023-ban ismét meghirdeti a Janikovszky Éva Meseíró Pályázatát március 1. és április 12. között.

Amelyik krimirajongónak be kell mutatni Lawrence Block nevét, az talán nem is igazi krimirajongó. Az 1938 júniusában született (bizony, már 84 éves) amerikai szerzőt a többség leginkább talán két, New Yorkban játszódó regényszériájáról, a gyógyuló alkoholista Matthew Scudder-ről és a tolvaj úriember Bernie Rhodenbarr-ról szóló sorozatokról ismeri.

Kertész Edina könyve olyan, mint egy mese, valójában mégis igaz történeten alapul. A főszereplő, Bálint György szorgalmas és becsületes ember, akit egy sor igazságtalanság ért az életben, de végül minden jóra fordult.

A Langolo.hu számba vette a legújabb magyar képregényeket, amelyek nemcsak érdemesek a tárgyalásra-megtekintésre, de színvonaluknál fogva remek erővel bírnak a műfaj további népszerűsítéséhez is.

Rofusz Kinga Otthon című alkotása nyerte a Bolognai Gyerekkönyvásár CrossMedia díját, Litkei Julianna pedig bekerült a világ legjobb illusztrátorai közé – közölte a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ).

Batman nemcsak különböző mozgóképi kiszerelésekben, de képregényes formájában is a DC egyik legfontosabb húzócíme világszerte, ám nincs ebben semmi meglepő, az egyik legjobban kitalált és mátrixszerűen kiterjedő univerzummal bíró ultragyönyör, azaz geek-paradicsom.

„A múltunk nem megsárgult papírokon és elszíneződött tintával írt sorokban van, hanem bennünk: a bőrünk alatt, a zsigereinkben” ‒ vallja Fábián Janka, akit az irodalom és a történelem iránti rajongása mára az egyik legnépszerűbb magyar romantikus regényírónővé tett.

Nem tudom felidézni, hogy miért választottam magamnak A 13-as tározót. Élénk zöld, meleg időszakos természeti tájkép a borítója, a hátán pedig egy apró szöveg, amelyből kiderül, hogy az eltűnt lány neve Rebecca Shaw, 13 éves, és amikor utoljára látták, fehér kapucnis felsőt, tengerészkék steppelt mellényt, fekete farmernadrágot és vászoncipőt viselt; 152 centiméter és sötétszőke haja a válláig ér.

Jozef Karika első regényével, A hasadékkal azonnali szimpátiát ébresztett bennem. Lelkesen fogadtam új történetét, a kíváncsiság és a csalódástól való félelem egyszerre uralkodott az érzelmeim közt. Maga a könyv valahogy ideálisra sikerült: a vastagsága és formátuma tartalmat ígér, a borítója újra meg újra magára vonja a figyelmet. A novemberi vastag ködös időben hasonló kép fogadott, amikor kinéztem az ablakon, ezért úgy éreztem, hogy olvasmányomra találtam.

A Kormányos László által írt Kegyelet és diplomácia című történeti mű I. Szent László királytól II. Ulászlóig kíséri végig az uralkodók Váradhoz fűződő viszonyát, kapcsolatait.

Matt Ruff 88 név című regényéből sok mindent meg lehet tudni az online szerepjátékok háttérvilágáról, érzelmi mozgatórugóiról. Nem tudományos-ismeretterjesztő könyvnek szánta a szerző, bár ehhez képest elég sok a szakszó, illetve az angol betűszó.

A képregényes a hagyományos értelemben vett irodalmi felhozatallal összevetve arányaiban bizonyosan gyakrabban, sőt lelkesebben száll alá a világ és az ember sötéten tátongó kútjaiba, hogy onnan felhozza és közszemlére tegye a vállalhatatlant, a rútat, a gonoszt, a morálját vesztett népesség lélektanát és természetrajzát, mégpedig tetszetős tablókba foglalva.

125 évvel ezelőtt, 1898. február 10-én látta meg a napvilágot Augsburgban Eugen Berthold Friedrich Brecht, azaz Bertolt Brecht német drámaíró, költő, rendező, a 20. századi színház egyik megújítója.

Loschitz Ferenc, a győrszentiváni Molnár Vid Bertalan Művelődési Központ igazgatója nemrégiben, A magyar kultúra napja alkalmából Győr Közművelődéséért Díjban részesült munkája elismeréseként. Amellett, hogy intézményvezető, versíró ember is, aki az irodalom szeretetét több formában igyekszik átadni, éltetni a szűkebb és tágabb környezetében.

Több mint 70 éve része a magyar családok életének a Móra Könyvkiadó. Szinte minden polcon ott sorakoznak azok a klasszikus gyerekkönyvek, amelyeket máig örömmel forgat nagyszülő, szülő és gyerek.

Még csak az első harangszó cibálja a hajnalt, amikor te már útra kelsz. A novemberi szelet kívül rekesztendő vastagabb köpenyben, ámde vékonyabb reményekkel. A szerviták rendházában pislákol már a gyertyaláng, ahogyan elhaladsz az ablakuk alatt, a fények ébresztően űznek tova, el az Arany szolga kocsmaépülete mellett, hogy lásd, ahogyan a minaret farkasszemet néz a nosocomium kórházának fenyegető ismeretlenjével.

Rendszerint történelemmel foglalkozom, de nem az (egyébként indokolatlanul*) mitikus orosz páncélosról lesz ma szó, hanem egy sci-firől(?), bár a műfaji besorolás az Aurora Rising esetében nem is olyan egyszerű.

Ha eddig nem szeretted Val Kilmert, akkor csak olvasd el az Én vagyok az emberedet! Egy biztos, felnézel majd rá, mert tanult a hibáiból, és most már bölcsen tanít minket is.

Valahol a 20. század elején kezdett elterjedni az a tendencia, miszerint a gyermek már nem számít bűntelen és ártatlan, de átalakítható lénynek, csupán a bűnkép hiánya az, amely lényeges különbséggel elválasztja őt a felnőtti világtól.

Különszámmal jelentkezik 35 év szünet után a Tintin képregénymagazin – jelentette be a Le Lombard kiadó a franciaországi Angouleme Nemzetközi Képregényfesztiválon. „A Tintin újság visszatér!” ‒ írták közleményükben, amely azt is jelezte, hogy szeptember 8-án jelenik meg az új kiadvány.