A Magvető Kiadó gondozásában jelent meg 2024 áprilisában Magyary Ágnes József Attila-díjas író, tanár legújabb kötete Az örök székely címmel, amelyben ezúttal is jólesően tetten érhető az a fantasztikus fordulatokban gazdag, mágikus realista világ, amely a szerző sajátja.

Közel két és fél évtizednyi olvasói múlt után bátran elmondhatom, hogy leggyakrabban cím alapján választok olvasnivalót. A Bellevue mellett azonban lazán elsétáltam volna – nem mondott semmit, nem ragadta meg a figyelmemet, és nem is keltette fel az érdeklődésemet a címe.

Dózsa György mindenhol ott van. A lakhelyemtől két saroknyira mint utcanév, és az Újpesti TE ma is szimplán „Dózsa” a legtöbb veterán sportkedvelőnek. Ady óta mindannyian Dózsa György unokái vagyunk, és persze találkozhatunk Székely Dózsa Györggyel szobrok, emléktáblák formájában országszerte.

Dante, Petrarca és Boccaccio az olasz irodalomtörténet három óriása, akik egymás példaképei voltak. Francesco Petrarca 1304. július 20-án született Arezzóban. Miután édesapját száműzték Firenzéből, a család előbb Arezzóba, aztán Incisába, majd az apa szülővárosába, Pisába költözött.

2024. szeptember 26. és 29. között rendezi meg a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) a 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált, amely – a kortárs francia irodalom kiemelkedő vendégeskedése mellett – csaknem 150 kiállítóval várja látogatóit a Millenáris parkban.

A New Hampshire-i Adams egy nem túl izgalmas, tipikus amerikai kisváros, ahol mindenki ismer mindenkit, és semmi nem marad túl hosszú ideig titokban, ami nyilván az előzőekből következik. Olivia McAfee is tisztában van ezzel, de egyelőre úgy dönt, hogy nem igazán törődik az ilyesmivel.

Sándor Iván Tiltott terület című, 2023-ban, a Magvető Kiadónál megjelent kisregényének cselekménye nagyon egyszerűen összefoglalható: egy fiktív tóparti település fiktív nyaralójának, a Napfény Panziónak 2-es, 3-as és 4-es szobájában három alkotó ember dolgozik.

Lackfi János legújabb regénye egy baljós hangulatú jelenettel indul: a szürke, ködös, esős délutánban futóedző kapucnis fiú, aki ökölvívó mozdulatokkal spanolja és melegíti magát, jól ismert mozis klisére játszik rá. Nekem már itt bekapcsolt a kettős izgalom…

A Magyar Napló Kiadó égisze alatt jelent meg 2022-ben a közgazdász és költő Báger Gusztáv 21. magyar nyelvű verseskötete Mint még soha címmel, amely négy ciklusba rendezve sorol egyéni hangvételű költeményeket, melyek ezúttal is mély és kiforrott életbölcsességről tesznek tanúbizonyságot.

2024. július 1-jén elhunyt Ismail Kadare albán regényíró. A világhírű művész, akit hosszú ideje emlegettek az irodalmi Nobel-díj várományosai között, 88 évesen hunyt el Tiranában hirtelen szívmegállás következtében – közölte kiadójának szerkesztője, Bujar Hudhri.

Felettébb örömteli, hogy a Gabo Kiadó különböző DC képregénykötetek kiadását vállalta be, ráadásul nem elsősorban a népszerű és klasszikus szuperhősökkel mennek egy kört, sokkal inkább a sci-fis, noiros, sötétebb tónusú DC Black Label címekkel próbálkoznak.

Az Alvilági becsület a kétszeres Pulitzer-díjas (2017 és 2020) és Nemzeti Könyvdíjas, 55 éves amerikai Colson Whitehead kilencedik regénye, a Harlemi kavarás folytatása, a hírek szerint immár trilógiává bővült Ray Carney-sorozat második kötete.

A Magvető Kiadó égisze alatt jelent meg 2023-ban, a 94. Ünnepi Könyvhétre Milbacher Róbert legutóbbi regénye, amely egy mára nyomtalanul eltűnt szlavóniai telepes falu krónikája, ahol egyben az elbeszélő itt született nagyanyjának küzdelmes élettörténetét is megörökíti.

Ma is szereti Győrt, de a zajától elvonulva a városhoz közel, a szigetközi főútvonal és a Duna közötti csendes fészekben éli hétköznapjait. A környékbeliek közül kevesen tudják, hogy a mai magyar költészet egyik jelentős alakja, a József Attila-díjas Villányi László él és alkot virágok és madarak között…

A Herczeg Ferenc regényeinek és drámáinak világa című kötetet a szerző, Takaró Mihály író, irodalomtörténész mutatta be Budapesten, hiánypótlónak nevezte, valamint emlékeztetett arra, hogy 2024-től Herczeg Ferenc író, színműíró, újságíró kötelező érettségi tétel lett.

Vannak azok a szerzők, akiknél előre merek inni a medve bőrére, és teljes bizonyossággal tudom, hogy az új regénye csakis jó lehet. Tovább fokozva: vannak szerzők, akik regényei számomra erősen évszakfüggők. Jón Kalman Stefánsson esetében ez a két halmaz metszi egymást.

Már a Tizenhárom című Steve Cavanagh-kötetet is egészen remeknek tartottam, a sorozat utólag kiadott első részét (48 óra) pedig felvettem a tavalyi év legjobb könyveinek listájára. Azonban az idén olvasott második és harmadik Eddie Flynn-regény felülmúlja ezeket is!

1944-ben a második világháborús őrület Radnóti Miklós költő életébe került Abda határában, 2024-ben ennek a 80 éves évfordulójára emlékezünk. A közelmúltban Budapesten, a Fiumei Úti Sírkertben irodalmi emlékműsorral tisztelgett előtte Tóth Péter Lóránt versvándor.

John Banville a kortárs ír irodalom egyik legnagyobb alakja. Írt már regényt, novellát, forgatókönyvet és adaptált drámát. Az irodalomkritikusok Marcel Proust örökösének tartják. Benjamin Black néven több krimit is publikált, a Hó viszont a saját neve alatt jelent meg.

A mai fiatalok nem olvasnak, egész nap a telefonjukat nyomkodják, csak a képernyőt bűvölik… Ugye ismerős ez a kritika? De vajon mennyire igaz? Vannak-e kivételek a tendencia alól? Érdemes a kérdés mélyére hatolni, hogy megérthessük a változóban lévő szokásokat és persze a fiatalokat.

Dan Jonesszal mint íróval kissé hadilábon állok, mert magyarul is megjelent, populárisnak mondható történelmi köteteibe (A templomosok, A keresztesek... stb.) beleforgatva nem találtam azokat elég szakmainak ahhoz, hogy érdemes legyen megvenni őket.

A magyarság őstörténetének hajdani regéi töredékekben maradtak csak fent az idők során. Bán Mór, a Hunyadi című történelmi regénysorozat szerzője nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy a töredékek alapján az Ezer rege könyve nagyszabású, többkötetes gyűjteményben írja újra ezeket a regéket.

A holokauszt témáját nagyon sokan feldolgozták, megírták már – regények, memoárok örökítik meg a szomorú történelmi eseményeket. Közülük azonban talán a legismertebb Anne Frank naplója. A zsidó származású német lány – aki nem érhette meg a felnőttkort – 95 évvel ezelőtt, 1929. június 12-én született.

Gyakran elhangzó kritika, hogy „a mai fiatalok nem olvasnak, egész nap a telefonjukat nyomkodják, a képernyőt bűvölik”. A megértőbbek a változó világban látják az okokat, a türelmetlenebbek a régi módszereket erőltetik, de sokan szeretnék megérteni a lezajló folyamatokat, változó olvasási szokásokat.

Az évente megrendezett Ünnepi Könyvhetek indulását nem az első könyves rendezvénytől, hanem az ötlet megfogalmazásától számíthatjuk: a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének 1927. június 5-én Miskolcon megrendezett közgyűlésén Supka Géza (1883‒1956) javasolta.

„Lehet, hogy az emlékezetnek ezek a kísértő szigetei vagyok én? Olyanok, mint az álmaim: enyémek és mégsem, belőlem fakadnak, mégis idegenek, pedig csak hozzám tartoznak, senki máshoz. Amíg el nem mesélem, le nem írom őket, nem léteznek.”

Megjelent Kertész Imre Lét és írás. Feljegyzések 1959-1973 című kötete. A Sorstalanság című regény keletkezéstörténetét árnyaló mű a korábbi forrásoknál mélyrehatóbb képet ad arról, hogy milyen irodalmi, filozófiai és történeti műveket olvasott a Nobel-díjas író.

Varga Viola és Nemes Anita Barangoló című sorozata Magyarország különböző tájaira kalauzolja az olvasót: a füzetekben az izgalmas helyszínek részletgazdag, művészi illusztrációkon tárulnak elénk. A sorozat legújabb része, a Barangoló a Balaton-felvidéken május végén jelent meg a Móra Kiadónál.

Amikor az ember a kezébe vesz egy antológiát, óhatatlanul kérdések özöne indul el legbelül. Hogyan és mitől működnek a történetek? Mit árul el egy novella rólunk és a világról? Elmerüljünk-e a történetekben vagy éppen ellenkezőleg, ellenálljunk nekik? És mindezen túl, hogyan áll össze egy ilyen kötet?

A Himnusz Noah Hawley hatodik regénye. A Covid19-világjárvány idején kezdte írni, és angolul 2022 első napjaiban jelent meg. A pandémia által kiváltott általános szorongás mindenképp meghatározta a történet hangulatát, de az csak az egyik összetevője a koktélnak.