Már régen írtam igazán kemény bűnügyi regényről, a legutolsó talán még Jo Nesbø A birodalom című egészen beteg pszichothrillere volt. Vagy öt éve már ugyanis, hogy besokalltam a skandináv krimiktől, a belőlük áradó kilátástalan szorongástól, világlátástól, és még mindig diétázom.

Philippe Sands nagyapjának, Leon Buchholznak Lembergben (ma Lviv, Ukrajna) és környékén élő népes családját kiirtották a holokauszt idején. Sands egyetemi tanárként Lviv városában tartott előadást az emberiség elleni bűncselekmények és a népirtás témájában, amikor kutakodni kezdett, és kiderítette, hogy a két jogi kifejezés több szálon is visszavezethető a nagyapja szülővárosáig.

„A statisztikák alapján az önök közelében ebben a pillanatban is kettő-öt személy gyilkolásra kész. Olyanok, mint én, mint önök.” Rémisztő mondat. De az elsőnél a második még rémisztőbb. „Olyanok, mint én, mint önök.” Hátborzongató világban élünk, és ha az emberi psziché hasadt mélységeit tekintjük, esély sincs a változásra. Illetve van, ha a változást negatív irányban értjük…

A közönség néhány hete vehette kézbe a Műhely folyóirat legújabb – s talán az eddigi legterjedelmesebb – különszámát. Hosszú évek munkája érlelte ki ezt a tánccal foglalkozó kiadványt. Kutatók, írók, költők, képzőművészek gondolatai, érzései szerveződtek egységbe, s ha úgy tetszik, „összművészeti alkotásként” fogalmazzák meg a TÁNC lényegét.

Ed Brubaker és Sean Phillips híres hétrészes sorozatából első körben három jött ki, mégpedig kétféle kiszerelésben, három külön TPB- és egybekötött Omnibus verzióban. Az Alvilág (Vad Virágok Könyvműhely, 2022) kötetenként más főszereplőkkel dolgozik, azonban ugyanazon univerzumban, egy adott nagyváros alvilági köreiben zajlanak az események, azok legfontosabb idő- és térszegleteit körülpásztázva, nem riadva vissza a noir-típusú mélyfúrásoktól sem társadalmi, sem karakterszinten.

A Narkós a beatnemzedék egyik legmeghatározóbb alakjának, William S. Burroughs-nak az első regénye, 1953-ban jelent meg. A nagyrészt önéletrajzi ihletettségű regényben egyes szám első személyben, tabuk nélkül mesél a drogfüggőségéről. Hírhedt regény, számomra mégis mindvégig idegennek hatott. Több okból is.

A második világháború egyik kulcsfontosságú eseménye a Husky támadóhadművelet volt, amelynek során a szövetségesek lerohanták Szicíliát, hogy aztán megkezdhessék az olaszországi hadjáratot. Két hónappal később Olaszország fegyverszünetet kötött a szövetséges hatalmakkal, így Németország elvesztette legfőbb partnerét a háborúban.

Senkit ne tántorítson a klasszikus Conan sorozat magyar kiadásának előrehaladottsága (egészen pontosan a Savage Sword of Conan magazin 33-39. számainak Conan történetei lettek most kötetbe rendezve 1978-79-ből), akár ezzel is kezdődhet az ismerkedés.

Darvasi László 2022 októberében töltötte hatvanadik életévét, ez alkalomból pedig a Magvető Könyvkiadó egy új könyv megjelenésével köszöntötte a magyar kortárs prózaíró mesterét.

A zsidó tanácsok felállítása és működése viták sorát váltotta ki a történészek körében, és mondhatni, hogy azok megítélésében manapság sincs konszenzus. A háborút követő időszakban súlyos vádak érték a zsidó vezetőket külföldön és Magyarországon is az esetleges kollaborációval kapcsolatban.

A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum Esterházy-palotában, március 31-én nyílt kiállítás a 200 évvel ezelőtt született Petőfi Sándor, valamint kortársai előtt tiszteleg. A tárlat a költő emlékének ápolásán túl a nemzeti és a helyi identitás megerősítését is szolgálja, és hozzájárul az egységes magyar irodalom értékeinek felderítéséhez és megőrzéséhez.

A hegyeshalmi származású Reisinger Attila a hetvenes évek óta ír prózát, eddig tizenkilenc kötete jelent meg, amelyek egyéni sorsokon keresztül világítanak rá a huszadik század magyar tragédiáira. Ez év márciusában Herczeg Ferenc-díjat vehetett át. Ennek apropóján beszélgettünk múltidézésről, motivációról, műfajokról és a legújabb kötetről.

Életének 89. évében, 2023. május 1-jén elhunyt Pomogáts Béla Széchenyi-díjas író, irodalomtörténész, irodalomkritikus, a Magyar Írószövetség korábbi elnöke, az irodalomtudományok doktora.

Joanne Kathleen Rowling számtalan díjat zsebelhetett be a világ egyik legsikeresebb könyvéért, a 7 kötetből álló Harry Potter-sorozatért, amely mára történelmet írt – megfilmesítették, és hamarosan a belőle készült sorozatot is láthatjuk majd az HBO műsorán. J. K. Rowling irodalmi munkásságának tiszteletére 2012-ben David Cameron brit miniszterelnök május 2-át nemzetközi Harry Potter-nappá nyilvánította. És, hogy miért ezt a napot választotta? A válasz egyszerű: a könyvben ezen a napon sikerült legyőzni „akit nem nevezünk nevén, Tudjukkit”.

Azzal az üzenettel érkezett hozzám ez a könyv, hogy ezt biztosan nem fogom közhelyesnek és unalmasnak nevezni. Úgy voltam vele, hogy egy zsúfolt könyvesboltban valószínűleg elsiklom felette, de ha nem is, nem ezzel a könyvvel indultam volna a pénztár felé. Az ajánló magabiztossága azonban kíváncsivá tett: üsse kő, várom, hogy meglepjen egy krimi!

A Móra Kiadó 2023-ban a nyolc éven felüli olvasókat kápráztatja el folyamatosan frissülő újdonságlistájával. A decemberben bemutatkozott Jamie, a focicsoda után januárban érkezett a Botcsinálta boszi Kotkot kisasszony Boszorkányakadémiájáról, és máris itt az új könyvcsemege-sorozat: az Izzy-könyvek.

Az Arvo Pärt észt zeneszerzőről jegyzett magyar nyelvű Wikipédia szócikk felütése: „Az egyházi zeneszerzés legkiemelkedőbb ma élő képviselője”. Nem feltétlenül akarok vitába szállni ezzel a definitív állítással, de azért némileg mégis.

Két sikerkönyve után a geopolitikával foglalkozó brit újságíró és külügyi szakértő, Tim Marshall harmadjára is kísérletet tesz arra, hogy bebizonyítsa, a földrajznak sokkal nagyobb szerepe van a világpolitika alakításában, mint azt gondolnánk.

Zenéről nem szoktam írni. Na jó, ma sem fog megtörténni ténylegesen, ugyanakkor a Blondie valahogy mindig érdekelt, így mikor megláttam, hogy magyarul is megjelent Debbie Harry emlékirata, meg kellett vennem.

Az Európai Unió Irodalmi Díjára (EUPL) jelölték Ag Apolloni koszovói albán író Piroska: mese felnőtteknek (Kësulëkuqja, përrallë për të rritur) című regényét, amelyet Debrecenben írt a Magyar Írórezidencia Program ösztöndíjasaként – közölte a Petőfi Kulturális Ügynökség.

Bármilyen hihetetlen, de a híres emberek is voltak gyerekek, így Petőfi Sándor is, aki éppen 200 évvel ezelőtt született. Igaz, sokáig Petrovics Sándornak hívták, és akkor még ő sem tudta, hogy egyszer nagy költő lesz, aki részt vesz az 1848-as forradalomban és a szabadságharcban.

A Győri Antológia Irodalmi és Művészeti Alkotó Közösség (GYAK) 2023. április 12-én tartotta immár hagyományosnak számító költészetnapi, ünnepi zenés rendezvényét Ha elindul útján a képzelet címmel a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának rendezvénytermében.

Werner Herzog 1997-ben Shigeaki Saegusa zeneszerző felkérésére Tokióban megrendezte a Csúsingura című operát. A munkafolyamat alatt egy este a híres zeneszerző azzal érkezett meg a vacsorára, hogy a japán császár magánkihallgatáson akarja fogadni Herzogot.

Neil Gaiman talán nem is számított Joe Quesada főszerkesztőtől befutó felkérésre az ezredforduló környékén egy nagyjából szabadon választott Marvel sztorira; ez a messze nem mindenkinek kijáró szabad kéz nyilván a Sandman sikerének számlájára írható, ami persze tehertételnek sem utolsó elvárás a nagy ember részéről: Gaiman reményeik szerint injekcióz majd némi friss vért szokatlanabb és bátrabb látásmódjával a jól bejáratott és ugyan kényelmesre taposott, de épp ezért néha már egyhangúvá pengetett energiavonalak közé.

Sorozatunk harmadik részében Hamvas Béla szavai nyomán haladva kutatjuk, miért is lehet számunkra kincset érő, gyógyító, sőt akár életmentő a poézis – mindezt április 11. apropóján.

Ma egy boszorkányról fogok mesélni. Magyar boszorkány, mert bizony ilyenek is vannak. Ritkán találkozni velük, csak tiszta, holdvilágos éjszakákon pillantani meg őket, vastag dunyhák között, könyvek lapjain.

Az Ezüstfény a 2020 decemberében elhunyt John le Carré posztumusz regénye. Nem ez a szerző legjobb könyve, de a rajongók ugyanúgy szeretni fogják, mint a többit. Le Carré a maga utánozhatatlan stílusában mesél a titkosszolgálatok belső működéséről, és mutatja meg, hogyan ütközik az ember Szolgálat iránti lojalitása a saját lelkiismeretével.

A történetek mindig fontos részét képezték az emberek életének. Legyen szó rajzokról, festményekről, dalokról vagy versekről, több ezer bizonyíték létezik arra, hogy az emberiség már évezredekkel ezelőtt is fontosnak tartotta, hogy megörökítse a világ hétköznapi dolgait, aktuális csodáit vagy problémáit, és lehetőleg egy olyan formába öntse ezeket, amelyeket utólag könnyűszerrel mások elé tárhat tanulság vagy elrettentés gyanánt.

Jane Goodall főemlőskutató, környezetvédő május 9-én mutatja be Magyaroszágon A remény könyve című új kötetét, és előadást is tart az ELTE Lágymányosi Campusán.

Bevett idea a krimiirodalom frontján (és valószínűleg néha-néha a valóság romboló táptalaján is), hogy a gyilkosságok elkövetését egyfajta, idealizáltnak tűnő koreográfiával körítik, a művészi megszerkesztettség szintjére emelik. Mármint persze csupán – az „egészséges” hozzáállás keretein belül – a kivitelezés, esetleg a motiváció tekintetében. Nem az erkölcsi elfogadás-elfogadottság síkján.