Magas rangú küldöttség előtt, 1969. november 24-én, a Bem téren avatták fel ünnepélyes keretek között Győrben azt a II. világháborús lengyel emlékművet, amely a harcokban elesett katonák emléke előtt tiszteleg.

1906. november 23-án jelentős esemény történt Győrben: az ország három kiváló minisztere, gróf Andrássy Gyula, gróf Apponyi Albert és Kossuth Ferenc a képviselőház fogadótermében városdíszpolgári oklevelet vehetett át.

1979. november 18-án avatták fel Varga Imre Sárkányrepülő szobrát Révfaluban, a Széchenyi István Egyetem – az akkori Közlekedési- és Távközlési Műszaki Főiskola – épülete előtti parkban. Győr legújabb köztéri szobra szervesen illeszkedett az akkori főiskola környezetébe, melynek elkészítéséhez a művész az addig megszerzett tapasztalatait ötvözte.

Győrben számos emléktábla idézi az első világháborút, melyek nem regényes kalandokról, hanem véres harcokról, sok-sok elesett áldozatról tudósítanak. A székesegyház déli oldalfalába épített dombormű teátrális jelenete 9731 elesett katonára emlékeztet – a győri 19. gyalogezred túlélői készíttették 1927-ben, az elesett társak tiszteletére.

Gárdonyi Géza győri tartózkodása egy rövid, de annál inkább termékeny időszak volt, a halálát követő években a városban kezdeményezések indultak emlékének megőrzése érdekében. Az egyik ilyen egy olyan emléktábla elkészítése, amely Gárdonyi győri működésének állít emléket.

1960. november 6-án, vasárnap este ünnepélyes keretek között adták át Győr új filmszínházát: a 16 millió forintból épült Rába mozi földszintjén 551, az erkélyen 279, összesen 830 férőhely kapott helyet.

Kovács Margit 1902. november 20-án született Győrben. Édesapja dr. Kovács Sámuel Zoltán gimnáziumi tanár, édesanyja Heller Ilona, egy fiúinternátus vezetője volt. A család Győrben élt, a Vásártér u. 19. szám alatt lakott.

1983. november 3-án, a Bartók Béla út és Szigethy Attila út sarkán, Adyváros „kapujában” felavatták Vígh Tamás Ady négy arca című köztéri alkotását. A városrészt 1967-ben kezdték el építeni, és befejezésekor bronzban is emléket állítottak névadójának, Ady Endrének.

1926. október 31-én a Kisfaludy Irodalmi Kör ünnepélyes keretek között leleplezte a Kisfaludy testvérek, Sándor és Károly emlékére állított táblát. Az avatáson az irodalmi kör fekete márványtáblán, halványsárga márványkő kerettel áldozott a két nagy író emlékének.

Lassan, botra támaszkodva nyit kaput, és vezet lakásból, műhelyből, műteremből álló, évtizedek saját kezű munkájával átépített szabadhegyi otthonába. Mindent tud csinálni, de csak lassan. Rajzol, fest, érmeket készít, rézkarcokat nyomtat, tanítványai vannak, könyvet ír, és ha kell, főz a családra: felesége vezeti a belvárosi galériát, három gyermeke közül az egyik lánya Győrben él.

Az Ásványrárónál, az Árvai-zárásnál található betonhajóról többször cikkezett már a napi sajtó, sőt az országos szaklapok is. Hol a kiemelés lehetőségét firtatták, hol a régészeti feltárásáról számoltak be. 2007. október 29-én a Kisalföld hasábjain arról olvashattunk, hogy Tóth J. Attila kutatóként kezdeményezte az örökségvédelmi hivatalnál a védetté nyilvánítását.

1977. október 27-én és 28-án tartották meg Győrben a IV. Radnóti Költészeti Biennálét és a Dunántúli Költőtalálkozót. Ötven dunántúli költőt hívott meg a városban működő Radnóti Emlékbizottság, továbbá a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Írók Szövetsége.

1990. október 25-én, fél évvel az első szabadon választott kormány hatalomra kerülése után, a taxisok és a fuvarozók egész országra kiterjedő blokádot szerveztek a kormány által kihirdetett drasztikus benzináremelés elleni tiltakozásul – az esetről a Kisalföld is részletesen beszámolt.

1937. október 24-én, vasárnap délelőtt a Győr-révfalui temetőben felavatták az Albert Andor szobrászművész és Cseh János készítette első világháborús hősi emlékművet, amiről a Győri Nemzeti Hírlap részletesen tudósított.

Az I. világháborúból vesztesként kikerült Magyarország népét hatalmas megrázkódtatás érte, mikor a trianoni békeszerződés után elveszítette területeinek jelentős részét. A tragédia által kiváltott tiltakozás jelképe Urmánczy Nándor erdélyi politikus lett, az ő indítványozására hirdették meg 1925-ben az Országzászló mozgalmat.

Ünnepélyes hangulatban leplezték le Rieger Tibor Nagymama című alkotását 2017. október 17-én Győrben, a Pálffy Miklós utca 8. szám alatt. A szobrászművész a háttérben álló anyák és nagymamák számára szeretett volna méltó emlékművet állítani, akik nagyon sokszor viszik előre a világot láthatatlanul.

1933. október 13-án Felsőeőri Nagy Pál főispán dr. Bay Ferencet a győri Városi Közkönyvtár és Levéltár vezetőjének nevezte ki, miután elődje, Sefcsik Ferenc nyugállományba vonult.

1927. október 11-én ünnepelte dr. Petz Lajos orvosi pályafutásának 50 éves jubileumát. Ez alkalomból Győr város legrégebbi kultúregyesülete a Győri Ének- és Zeneegylet az éves közgyűlésén szép szavakkal méltatta Petz Lajost, az egylet elnökét.

1927. október 8-án egy gyengébb erősségű földrengés volt érezhető Győrben, amelyről az országos sajtó is beszámolt, lévén a földmozgás többek között kiterjedt Sopronra és Bécsre is. A helyi rázkódásról a Győri Hírlap részletes leírást közölt.

A Duna és a Rába összefolyásánál kialakult térségen áll egy lenyűgöző vasbeton emlékmű, melyet a Rábaszabályozó Társulat állított gróf Cziráky Béla emlékének tiszteletére 1913-ban.

Színes, sokrétű és tartalmas programokat kínál szép számú látogatójának Győrben az Újvárosi Művelődési Ház, valamint vele egységben a hasonló rendeltetésű pinnyédi létesítmény, kiegészülve a Kossuth utcai Közösségi és Kiállítótérrel. Radicsné Csőre Andrea tizenharmadik éve igazgatója a komplex munkát igénylő intézménynek, 2022-ben megkapta a Győr Közművelődéséért Díjat.

2016. szeptember 30-án, a Baross út elején felavatták Baross Gábor egész alakos szobrát. Dr. Somogyi Tivadar alpolgármester beszédében kifejtette, hogy a szobor felállításának aktualitását a vasminiszter halálának 125. évfordulója adta.

Maszlay István, a Győri Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze a közelmúltban aranydiplomát vehetett át abból az alkalomból, hogy ötven éve végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. A közkedvelt győri művésszel folytatott beszélgetésünk kicsivel nagyobb idősíkról szólt, mint öt évtizedről…

1915. szeptember 28-án jeles eseményről számolt be a napi sajtó: az Eötvös-parkban leleplezték azt az emlékművet, melyet Karácson Imre tiszteletére alkottak meg.

Miről írt a Dunántúli Hírlap éppen száz évvel ezelőtt? 1925. szeptember 24-én a győri Rába-gyárban szervezett sztrájk került a lap címoldalára. Fontos tisztázni, hogy nem a későbbi évtizedek folyamán ismertté vált és máig az egyik legnevesebb üzemről, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárról esett szó a beszámolóban.

1944. szeptember 17-én indult el a szerbiai Bor város környékéről 3500 magyar munkaszolgálatos. Köztük Radnóti Miklós magyar költő. Élete november 9-én, 850 kilométer gyalogmenet után, Abda határában ért véget gyilkos golyónak köszönhetően, 21 társával együtt.

1930. szeptember 22-én helyezték el Gárdonyi Géza bronz mellszobrát a győri Batthyány parkban. Zászlós István győri születésű, többszörösen pályadíjat nyert szobrászművész alkotását először 1927-ben, az íróról elnevezett iskola előtt állították fel, majd innen került át a mai Batthyány térre. A mellszobor és alapzata is a szobrászművész alkotása, az alapzat előlapján, két pálmaág felett, az író neve olvasható.

Az augusztus 20-i nemzeti ünnepünk alkalmából Hancz Gábor újságíró, a Széchenyi István Egyetem Kommunikációért és Sajtókapcsolatokért Felelős Igazgatóságának vezetője, Győrsövényház község alpolgármestere Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesült. Több mint három évtizedes kommunikációs és negyedszázadot meghaladó közéleti tevékenysége bőséges alapot szolgáltatott a beszélgetésre.

„Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az 1848. március 15-éhez fűződő események emlékére emelte Győr sz. kir. város közönsége. 1902.” – E sorokat olvashatjuk a Honvéd ligetben, az 1848-as emlékművön, mely a szabadságharc hőseiről és áldozatairól való méltó megemlékezést jelképezi.

Éberth Géza 1878. október 17-én született a napjainkban Brassó városához tartozó Derestye községben. Tanulmányait Tatán, a Piarista Gimnáziumban kezdte (1887–1891), majd Budapesten, a II. kerületi Kir. Egyetemi Katolikus Főgimnázium és Ferencz József nevelő intézet diákja lett (1891–1894).