1990. március 11-én tartották a Győr-szabadhegyi Református Egyházközség épülő új templomának alapkőletételi istentiszteletét.

1910. március 5-én, a győri vármegyeházán búcsúztatták el Zombori Lippay Géza főispánt, aki 1906 óta töltötte be ezt a vármegyei tisztséget.

1928. március 4-én megalakult a győri és győrmegyei mentőegyesület, amelyről a Dunántúli Hírlap részletesen is tudósított.

70 évvel ezelőtt, 1956. február 28-án hunyt el dr. Riesz Frigyes matematikus, tanár, akinek nagy szerepe volt az absztrakt terek fogalmának kialakításában, illetve a modern matematika funkcionálanalízisnek nevezett új ágának megalapításában.

A Jeles pedagógusok sorozat 14. kötete tavaly jelent meg, melyben két ménfőcsanaki kötődésű személy is szerepel: 2026. február 12-én, a Bezerédj-kastélyban Sulyok Vince költő, író, műfordító, könyvtáros és művelődéstörténész életét, munkásságát Sulyok Attiláné Erika ismertette az érdeklődőkkel, Németh Elek pedagógust pedig a lánya, Czibikné Németh Márta mutatta be.

Farkas Miska halálával 1890. február 24-én a magyar cigányzenét nagy gyász érte. A prímás az 1850-es és 1860-as években a magyar cigánymuzsikusok legünnepeltebb alakja volt.

1918. február 22-én szomorú hírt olvashattunk a Győri Ujság hasábjain: az előző napon, február 21-én temették el gróf Khuen-Héderváry Károlyt, Győr vármegye főispánját, a Magyar Királyság korábbi miniszterelnökét.

A győri Szentháromság Közkórház történetének kezdete 1748. február 25-ig nyúlik vissza, amikor Győr Város Tanácsa egy ispotály létesítésének ügyét tárgyalta. A város szegényei által benyújtott kérelmet a tanács méltányosnak és teljesítendőnek találta, és úgy határozott, hogy annak megvalósítására azt az 1000 forintot fogják felhasználni, amely Mittenzwey Mihály Gergely hagyatékából származik, a város rendelkezésére hagyta örökül.

A Győri Hírlap rövid hírben közölte olvasóival, hogy Bálint Mihálynak, a „város bőkezű mecénásának” 1906. február 17-én, szombaton adják át a díszpolgárságról kiállított oklevelet.

A Győri Hírlap 1907. február 16-i számában olvashattunk arról, hogy a győri városi építő bizottság utolsó megtartott ülésén, Wennes Jenő polgármester előterjesztésére, egyhangú határozattal javasolja, hogy a közgyűlés Batthyány Lajos (1806–1849) születésének 100 éves évfordulója alkalmából, az akkori Szedres teret az első független magyar kormány miniszterelnökéről, gróf Batthyány Lajos térnek nevezze el.

1906. február 14-én arról adott értesítést a Győri Hírlap, hogy Ruschek Antal királyi kitüntetésben részesült: Ferenc József a Boldogságos Szűz Máriáról nevezett királyházi címzetes apátságot adományozta a győri esperes-plébánosnak. A tiszteletbeli egyházi cím a korábbi monostorok emlékét és a kitüntetett pap érdemeit jelképezi.

1905. február 11-én szörnyű hír járta be a győri napi sajtót: előző este kigyulladt a Royal szálló, amelyet csak közel egy nap után sikerült eloltani – az épület sajnos hatalmas károkat szenvedett.

A Győri Hírlap adott hírt arról, hogy 1910. február 7-én megtörtént Győrben a Back-család tulajdonában lévő gőzmalmok fúziója, a cégek pedig részvénytársasággá alakultak.

A Győri Hírlap 1920. február 6-i számában adta hírül, hogy Kopcsányi Hlatky-Schlichter Lajos építész, országgyűlési képviselő hosszú súlyos betegség után, február 5-én, délelőtt 8 órakor elhunyt.

1883. december 1-jén Ferenc József, Magyarország uralkodója gróf Batthyány Lajost nevezte ki Győr vármegye és város főispánjává, aki Khuen-Héderváry Károlyt követte e közigazgatási poszton.

1911. január 26-án Meller Ignác tiszteletére bankettet rendeztek a győri Lloyd épületében. Az ünnepség apropója nem kisebb dolog volt, mint hogy az ismert gyártulajdonos királyi kitüntetésben részesült: Ferenc József kereskedelmi tanácsossá nevezte ki.

2026. január 22-én került sor a Városháza Dísztermében a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata által, A magyar kultúra napja alkalmából szervezett ünnepségre. Hagyományosan ezen a napon adják át a Győr Művészetéért- és a Győr Közművelődéséért Díjakat. Az ünnepélyes rendezvényen az elismerések átadását az Újvárosi Művelődési Ház harmonikusan és színvonalasan megszerkesztett műsora övezte.

1895. január 23-án tűz ütött ki Győrben, a Neubauer és Fia Kálvária utcai gyárának fafeldolgozó üzemében. A tűz éjjel 11 órakor keletkezett a gyaluműhelyben. A rossz nyelvek szerint az éjjeli őr pipázott a gyár udvarán, és az általa eldobott gyufa okozta a tüzet – bár ezt sohasem sikerült bizonyítani.

1941. január 21-én XII. Pius pápa báró Apor Vilmos gyulai apátplébánost győri megyéspüspökké nevezte ki.

1899. január 17-én arról számolt be a Győri Hírlap, hogy a város nagyra becsült polgára, Angyal Armand népdala pályanyertes zenemű lett.

1924. január 15-én, Győrben, a mai Árpád út 20. számú házban megnyílt a Csillag Szanatórium, dr. Csillag József vezetésével.

A tavalyi évben Győr−Moson−Sopron vármegye közgyűlése sok évtizedes munkájának elsimeréséül augusztus 20-án Dr. Petz Aladár-díjjal jutalmazta Nagyné Soós Katalin védőnő tevékenységét. Vele beszélgettünk erről a csodálatos szakmáról, különleges tapasztalatokról, messzire visszanyúló életpályájáról.

Az antant nagyhatalmai az első világháborút követően az Osztrák–Magyar Monarchia felbontásáról döntöttek, és Magyarország kétharmadának felosztásáról a szomszédos államok között. Azonban egy háború csak úgy érhet véget hivatalosan, ha a hadviselő felek aláírják a békeszerződést.

Az első győri kórház megalapítása dr. Mulartz János Henrik nevéhez fűződik: az ő kezdeményezésére és anyagi támogatásával épült meg 1765−66-ban Újvárosban, a Kossuth utca 13. szám alatt a mai megyei kórház jogelődje, a Szentháromság Ispotály.

Zechmeister Károly kir. tanácsos, Győr város polgármestere 1906. év végével kérte nyugdíjazását. Erről a Győri Hírlap, 1906. szeptember 30-i száma részletesen tudósított. Ugyanezen újság év elején, a január 27-i számában méltatta köztisztviselői pályájának huszonötödik évfordulóján.

1969. december 30-án, Győrben, a Baross út 23. szám (akkor Lenin út) alatt megnyitották az újjáépített Hungária éttermet (a képen).

Győr műemlékek terén hazánk harmadik leggazdagabb városa, több száz védett építménnyel. A belváros egyik ikonikus műemléképülete a Király utca 4. (régen Alkotmány utca) szám alatt található Napóleon-ház.

A Győri Újság 1910. december 24-i számában megjelent Karácsony hete című írás az akkori karácsonyi készülődésről és az utcák hangulatáról számol be. Az egész újságban pedig olvasható, hogy milyen ajándékokat lehetett különböző üzletekből beszerezni.

1966. december 24-én arról olvashattunk a Kisalföld napilapban, hogy új vendéglátói vállalattal gazdagodott Győr városa: a Bartók Béla úton megnyílt a Kristály étterem. Hivatalosan december 23-án, de ténylegesen szilveszterkor nyitott a négymillió forintért épült vendéglő.

Győr város tanácsa 1894. december 18-i ülésén a tűztorony lebontásának kérdésével foglalkozott. A tanács ekkor még csak a lebontási pályázat felől döntött, megállapítva beadásának határidejét, amely 1895. január 14. déli 12 óra volt. Meghatározták, hogy a nyertes pályázó köteles a munkát 8 nap alatt megkezdeni és 2 hónap alatt befejezni.