Addig azonban még hosszú út vezetett. Az 1904-ben, Győri Vagongyár ETO néven létrejött labdarúgócsapat edzései kezdetben a kórházréten folytak, amely a Szentháromság Közkórház és a Zöldfa utca közötti füves területet jelentette, rossz időben pedig a felső kereskedelmi iskola tornatermében zajlottak. Ez azonban hamarosan szűknek bizonyult, így a Vagongyár melletti füves Városréten kaptak helyet, de a vállalat vezetése később a szeszgyár mögötti területet jelölte ki számukra, ahová megfelelő méretű kapukat is felszereltek. 1908-ban már volt fedett tribün is.

ETO sporttelep, győri népiskolák sport- és tornaünnepsége, 1942. május 17. (a címlapképen szintén)

A futball meghonosítása Győrben az egyesülethez kötődik, olyan sikerek születtek, mint az 1910-ben és 1913-ban nyert vidéki bajnoki cím. Az 1930-as években a vagongyár és a város közreműködésének köszönhetően a kor legmodernebb sportközpontját alakították ki. 1935-ban az ETO új sportpálya létesítése céljából az akkori pálya mellett új terület átengedését kérte a várostól és azt, hogy ennek a területnek földegyengetési munkáit a város ínségmunkaként végeztesse el. A város át is engedte a területet, először azzal a megkötéssel, hogy szükség esetén bármikori visszaveheti. Végül határozott időre, 60 évre kapták meg a kért földet, és amennyiben visszaveszik, akkor kárpótolják az ETO-t az ott eszközölt beruházásokért, és megfelelő új területet bocsátanak rendelkezésre. A pályaépítési munkálatok jól haladtak, júliusban az egyengetési, planírozási munkák a végéhez közeledtek, és rövidesen megkezdték a tribün és a kerítés építését is.

Szeptemberben már állt a 115 méter hosszú betonkerítés, amely 65 méter széles futballpályát, hat méter széles futópályát, tenisz pályákat és levente gyakorlóteret fogott körül. Ezek közül a futballpálya, amelynek kitűnő talaja speciális agyag- és salakkeverék, már játékra teljesen alkalmas volt, a többi még építés alatt állt. Az utolsó simításokat végezték a sporttelep impozánsan kiképzett bejáróinál, és ugyancsak serényen dolgoztak az ülőhelyek elkészítésén is, amelyeket a vasúti kocsik kényelmes padjainak mintájára terveztek. Ezek az ülőhelyek 1200 néző részére készültek, 3600 néző fért el az emelkedőszerűen kiépített állóhelyeken, amelyet később be is fedtek. Az ezer főt befogadó, negyven méter hosszú vastribün később készült el.

Vasas ETO sporttelep, úttörők megyei négytusa bajnoksága, 1964

A földmunkák 12 ezer pengőbe kerültek, ezt a város állta, minden mást az egyesület saját erejéből épített. Az OTT is ígért segítséget, de az nem érkezett meg. Szeptember 22-én megnyitották a sporttelepet, de az ünnepélyes megnyitót tavaszra halasztották, amelyet végül 1936. május 21-én rendeztek meg nagyjából háromezer-ötszáz néző és a sportvilág jeles képviselői jelenlétében. A program délelőtti a Cziráky téri uszodában kezdődött a birkózással és a vízilabda mérkőzésekkel. Délután a sporttelepen folytatódtak az ünnepségek: az ETO második csapata játszott serlegmérkőzést a bajnok Hubertusszal, amelyet nagy meglepetésre meg is nyert 2:1 (1:1) arányban. A mérkőzés után az iparos cserkészzenekar vezetésével felvonultak az ETO társadalmi- és sportszakosztályai, majd az Egyetértés Dalkör a Himnuszt énekelte el. A megnyitóbeszédek után került sorra a nap főeseménye, az Újpest‒ETO mérkőzés, melyet 9:0 (3:0) arányban az újpestiek nyertek.

Az új pálya egyben egy új korszak kezdetet is jelentette a focistáknak, ugyanis az 1936/37-es évadban sikerült bekerülniük a Nemzeti Bajnokság I. osztályába. Akkoriban 14 csapat küzdött a bajnoki címért, amelyet az MTK-Hungária nyert meg egy pont előnnyel, ez volt a tizenötödik bajnoki címe. Sokáig a Ferencváros csapata vezetett, pedig legjobb játékosai sztrájkoltak, több fizetést akartak, miután visszatértek, jöttek a döntetlenek és a vereségek. A három kieső a Szombathelyi Haladás VSE, a III. Kerület FC és az Erzsébet-Soroksár volt. A Győri ETO mellett a Taxisok és a Törekvés SC jutott be az I. osztályba.

A folyóirat a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származik, a Győri Hírlap 1936. május 23-i lapszáma megtekinthető és letölthető a győri könyvtár Digitális Könyvtárából.

Bartha Annamária

Forrás: Győri Hírlap, 1936. május 23. 2. o.

A képek a Fortepan gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői / tulajdonosai. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők / tulajdonosok megnevezésével itt találhatók: 1. kép: FORTEPAN / Nagy József; 2. kép: FORTEPAN / Nagy József; 3. kép: FORTEPAN / Lipovits Károly.