Tóth Ádám Hunor a Bod Péterről elnevezett könyvtárhasználati verseny vármegyei fordulójából harmadikként jutott a legjobb tizenkettő közé, az országos döntőben a hatodik helyet szerezte meg. Az eredményére méltán büszke Ádámmal és felkészítőjével, Némethné Sáhó Éva könyvtárostanárral a Péterfy Sándor Evangélikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium tágas, szépen berendezett, hangulatos könyvtárában beszélgettünk a felkészülésről, a tapasztalatokról és a további tervekről.

Tavaly is indultál a versenyen. Mi motivált? Hogyan találtatok egymásra a Tanárnővel?

TÁ: Igen, tavaly is indultam, de akkor nem jutottam be az országosra. Úgy éreztem, ez elérhető, ezért eldöntöttem, hogy újra nekivágok. Az idén kitűzött célom volt, hogy ott legyek a szóbeli országos fordulón.

NSÉ: Egy könyvtárhasználati órára jöttek Ádámék az osztállyal, amelyen bemutattam a könyvtárat, megismertettem őket az alapvető könyvtárhasználati tudnivalókkal. Ádám nagyon érdeklődő és nyitott volt, ezért megszólítottam őt óra után, hogy volna-e kedve alaposabban elmélyedni és versenyezni könyvtárhasználatból. Igent mondott, és tavaly is nagyon szépen szerepelt.

Csak a kihívás érdekelt, vagy valami többet is látsz ebben a versenyben?

TÁ: A kihíváson túl ez egy nagyon hasznos ismeret, megtalálom, ami engem érdekel, tudom magamat művelni, és ha bekerülök egy könyvtárba, hamar kiismerem magam.

NSÉ: A könyvtárhasználati tudás tulajdonképpen tantárgyközi ismeret, amely jól szolgálja a gyerekeket már felső tagozatban, aztán gimnáziumban, ahol már készítenek házi dolgozatokat, prezentációkat. Az információkeresésben, a felkészülésben ez a tudás elengedhetetlen, mert segít eldönteni, hogy az információ releváns-e az adott témához, és segíti a forrásértékelést is. Továbbá így megismer online adatbázisokat, elektronikus könyvtárakat is, tudja értékelni a találatokat, kivédheti a plágiumot. Ez így együtt ad egy olyan módszertant, amely a felsőoktatásra is felkészít.

Milyen nehézségei vannak egy ilyen megmérettetésnek? Hogyan lehet erre felkészülni?

TÁ: November végétől heti 2-4 órában készültünk. Az első megmérettetés az országos írásbeli forduló volt itt, Győrben, a Kisfaludy Károly Könyvtárban. Nagyon izgatott voltam, amíg javították a feladatokat, hogy bejutok-e majd a döntőbe, aztán nagy volt az öröm, mert harmadikként megszereztem a helyem a legjobb tizenkettőben, mindezt egy kétszáz fős mezőnyben. Tavaly sem sokon múlott, és ez motivált, hogy újra belevágjak. Akkor nem tudtam, hogy az idei évben jóval többen neveztek. A döntőben mindig adott téma köré épülnek a feladatok, ami jól hangzik, de ettől sem könnyebb. Az idén az „Elsők a világon”, tavaly a fenntarthatóság volt. Mindkettő nagyon nagy téma, ezért eléggé megfoghatatlan. A döntőt az Országos Széchényi Könyvtárban rendezték meg. Egy projektfeladattal indult, ahol egy társasjátékot kellett készíteni, majd a felkészülés után ezt szóban bemutatni, „eladni”, kérdésekre válaszolni, hogy mit és miért úgy csináltam. A felkészülésnél vegyesen lehetett a könyvtári állományt és az internetet használni, de hivatkozásra is szükség volt. Itt csak annyit adtak meg, hogy úgy készítsük el, ahogy azt egy irodalomjegyzékben kell. Hogy az mit jelent, az már háttértudás, szóval az itthoni felkészülésen is sok múlt.

NSÉ: A Bod Péter Könyvtárhasználati Verseny több mint 25 éves múlttal rendelkezik, ez alatt az idő alatt sok változáson esett át. Jelenleg az iskolai fordulóba bejutott versenyzők megírják az írásbeli forduló feladatlapját. A javítás után kihirdetik, hogy korcsoportonként kik jutottak be a szóbeli döntőre. Ide a legjobb 12-12 versenyző juthat be és mérheti össze tudását. Miután ez egy információkereső verseny, a témakör megadása egy útmutató, amire nem szó szerint kell felkészülni. Ez nem olyan, mint egy tantárgyi verseny, amelyen konkrét a téma és jobban lehet gyakorolni a tudásanyagot. Valójában itt azt kell megérteni, hogy nem is tudni kell, hanem azt végiggondolni, hogy a témához kapcsolódó találatokat hogyan lehet megtalálni, hogy a keresés hogyan lehet a leghatékonyabb. A sikerhez jó keresési stratégia kell, melynek lépéseit sok gyakorlással lehet elsajátítani. Ezt követi az információk értékelése, szövegértési képességek használatával, majd az alkotó folyamat vázlattal, jegyzetekkel, képekkel és hivatkozásokkal. A versenyzők részletes értékelést kaptak a munkájukról, amelyet írásban el is küldtek. Végig ott állt egy zsűritag, aki figyelte és jegyzetelte, hogyan dolgozik Ádám, mit használt, hogyan használta. Nagyon sokszempontú az értékelés, és az országos döntőben már a kreativitásnak és az előadásmódnak is nagy jelentősége van.

A felkészülés során rengeteg és nagyon különböző típusú feladaton gyakoroltunk éppen azért, hogy változatos legyen, jobban beépüljenek az ismeretek. Évekkel ezelőtt összeállítottam egy mappát, mely a legfontosabb alapismereteket tartalmazta, ezt használtuk a készüléshez a korábbi években. Majd megjelent egy nagyon jól használható szakirodalom Információzz! De miért? címmel (Dömsödy Andrea – Hídvégi Krisztina – Tóth Viktória – Cs. Bogyó Katalin: Információzz! De miért? Színes útmutató az információ és a könyvtárak használatához. Budapest, Könyvtárostanárok Egyesülete, 2021, 223 p.), amely szintén nagyon gyakran előkerült. Mindezt persze kiegészítették a LearningApps, Wordwall, Redmenta, Hashtag.school stb. alkalmazásokkal készített játékos gyakorlófeladatok. A fentiekhez még természetesen a korábbi évek versenyfeladatait is átnéztük, amelyek az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum honlapján elérhetők. Több mint egy évtizede már, hogy az első versenyzőt indítottam. Volt már országos első helyezettem is (Bogdányi Boróka, 2022). Ő a covid idején versenyzett, amikor online rendezték meg. Többen pedig az országos 5. és 6. helyezést érték el.

A felkészülés mindkét részről nagyon sok munkát igényel, de megéri a fáradságot. Aki ebben részt vesz, az nyer, mert digitalizálódó világunkban nagyon nagy jelentősége van, hogy a ránk zúduló információáradatban tudjuk-e értékelni az információt, az mennyire felhasználható, mennyire valós, mennyire releváns.

A verseny számok tükrében (forrás: Könyvtárostanárok Egyesülete)

Erre az eredményre számított?

NSÉ: Reméltem, mert láttam Ádám elszántságát. Úgy vagyok vele, ha elkezdünk valamit, csináljuk komolyan, és tényleg alaposan és sokat készültünk.

Mi Ádám szuperereje?

NSÉ: Fantasztikus személyiség, nagyon jó volt vele együtt dolgozni. Humoros, pontos, lehet rá számítani, érdeklődő, nekem nagyon pozitív élmény volt ez a felkészülés. Azt azért elárulom, hogy Ádám több tanulmányi versenyben is érintett, ezenfelül versenyszerűen triatlonozik, bámulatos a teljesítménye.

Van-e terv a folytatásra?

TÁ: Nyolcadik után is maradok a Péterfy-gimnázium tanulója, de most még nehéz megmondani, hogy jövőre újra indulok-e. Az jár a fejemben, hogy nem sokon múlott, és most már könnyebb lenne, nem kellene annyit készülnöm, de majd meglátom. Az is motivál, hogy először csalódott voltam az eredmény miatt, de be kellett látnom, hogy kétszázból a hatodik hely „az nem rossz” (nevet), bár úgy érzem, a dobogós hely is elérhető számomra.

NSÉ: A második helytől 11 ponttal, az első helytől pedig 16 ponttal maradt le. Szoros verseny volt! Amikor láttam a csalódottságát, nagyon dicsértem, de akkor azt még nem fogadta el. Most már tényleg nagyon sok tapasztalatot szerzett, ismeri az értékelés szempontjait, és igazán apróságokon múlott, ez látszik a részletes értékelésből.

Szóval reszkessenek a versenytársak? Üzensz nekik valamit?

TÁ: Csak gratulálni tudok mindenkinek, akik eddig eljutottak. A többit… meglátjuk!

SzaSzi
Fotók: Murányi Péter (1., 4.), Könyvtárostanárok Egyesületének honlapja (2., 3.), Szabó Szilvia (5.)

A verseny ideje alatt készült interjúk a Kossuth rádió Vendég a háznál című, 2025. május 8-i műsorához ITT hallgathatók vissza, amelyhez Némethné Sáhó Éva is hozzájárult gondolataival.