Ezek kísérleti távbeszélgetések voltak, amelyeket Salamin Leo, a soproni főreáliskola igazgatója szervezett meg, és az első kísérleti távolsági beszélgetést az országban – Bécsben vásárolt készülékekkel, vasúti távíróvezetékeken – Sopron–Pinnye vasútállomások között folytatta.

Magyarországon először 1890-ben, Fiuméban és Sopronban létesült állami kezelésben és költségen közhasználatú, helyi távbeszélő-hálózat. Győrben a kereskedelemügyi miniszter a város közönségéhez címzett iratával hirdette meg a soproni postaigazgatóság által megtervezett távbeszélő-hálózat irányvonalait jóváhagyó helyszíni közigazgatási bejárást. Ennek az időpontját 1890. május 20-ára tűzte ki. A minisztérium 1890 októberében levélben értesítette a város közönségét, hogy az építést elrendelte, és kérte, hogy az annak vezetésével megbízott Balla Pál posta- és távírdamérnököt munkájában támogassa. 1890. november 7-én megkezdődtek a munkálatok. A távbeszélő előfizetői között lehettek: egyes személyek, testületek, intézetek, valamint ugyanazon ház e célból egyesült és az előfizetés bejelentésekor megnevezett lakói együttesen. Az előfizető köteles volt az előfizetési díjat egy évig fizetni, akkor is, ha előfizetését hamarabb megszüntette volna. A kilépést az egy év eltelte előtt legalább három hónappal kellett írásban bejelenteni. Az előfizetési díjat hat forintban állapították meg a központi vagy fiók kapcsolóhivataltól két kilométernél távolabb nem fekvő egy távbeszélő állomás után. A díj két kilométeren túl minden egész vagy megkezdett kilométer távolságért egy forinttal emelkedett. Egyletek, társaskörök, vendéglők, kávéházak és egyéb nyilvános helyiségekkel rendelkező előfizetők a díj kétszeresét fizették. A használati díjat a távbeszélő üzembe helyezésének napjától számolták havonta, de lehetett több hónapot vagy akár fél évet is előre kifizetni. Ebben az időben a városban 51 előfizető jelentkezett, de decemberre már 64-re emelkedett a számuk. A hálózatos és a központi szerelési munkák elkészültével, 1891. január 19-én megnyitották a távbeszélő forgalmat. A győri állami közhasználatú távbeszélő reggel 8 órától este 9 óráig állt a lakosok rendelkezésére.

1. kép: Győri postapalota
2. kép: Czuczor Gergely utca – az utca sarkán állt postaházban szerelték fel az első távbeszélőközpontot.

A Győri Közlöny 1890. május 4-i lapszáma és a benne szereplő híradás, illetve a képeslapok a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származnak, megtekinthetők és letölthetők a győri könyvtár Digitális Könyvtárából.

Kiss Kitti

Felhasznált irodalom: Győri Közlöny, 34. évf., 123. sz. (1890. november 09.) 4. p.; Tarcsay László: 100 éves a győri telefonhálózat, Sopron, 1991. 3-12. o.