A legrégebbi ismert rítusokat az ókori birodalmak hagyományaiban találjuk meg. Egyiptomban Ízisz, a görögöknél Rhea, a rómaiaknál Cybele tiszteletére tartott különféle ünnepségeken emlékeztek meg az anyákról. Krisztus születésével új Istenanya, Mária kapott helyet az emberek szívében.

Angliában már az 1600-as évek óta a húsvétot megelőző böjt negyedik vasárnapját az Anyák Vasárnapjának nevezték. A családjuktól messze dolgozók szabadnapot kaptak, hogy a napot édesanyjukkal tölthessék, ajándékként elkészítették az anyák süteményét.

Amerikában először 1872-ben, Bostonban ünnepelték meg az anyák napját a béke ünnepeként. 1907-ben Anna M. Jarvis próbálta nemzeti ünneppé nyilváníttatni az anyák napját, elhunyt édesanyja emlékére. Célját 1914-ben el is érte, de nagy bánatára a kezdeményezést „felkarolták” a kereskedők, ezzel csorbítva az ünnep meghittségét.

A kezdeményezés gyorsan népszerűvé vált Európában is. Magyarországra Petri Pálné, egy államtitkár felesége hozta el Amerikából. A legelső anyák napi ünnepséget 1925. március 8-án, a MÁV gépgyárban szervezték. A gondolatot a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt karolta fel, és 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé. Győrben 1928. május 6-án, virágvasárnapon tartották az első anyák napi megemlékezést.

A címlapképen szereplő kisnyomtatvány a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származik. A Győri Hírlap 1928. május 8-i lapszáma megtekinthető és letölthető a győri könyvtár Digitális Könyvtárából.

Bartha Annamária

Forrás: Győri Hírlap, 1928. május 8.