Mint írták, a bencés gimnáziumban (a képen) tartandó eseményt nemcsak József kir. herceg vezérezredes – aki pontosan 50 évvel korábban tett érettségi vizsgát Győrben – jelenléte teszi majd kiemelkedővé, hanem a további neves vendégek is: Dsida Ottó ny. tankerületi főigazgató; Kuster Béla, a győri kir. tanítóképző intézet ny. tanára és Müller Ferenc, a győri kir. ítélőtábla tanácselnöke, valamint a 60 évvel ezelőtt maturált dr. Balogh Jenő vbtt. ny. igazságügy-miniszter, az egyetemes egyház és a dunántúli egyházkerület főgondnoka.

A találkozót Maros Cirjék helyettes igazgató rendezi, amely a következő napirend szerint történik majd: gyülekezés a bencés gimnázium dísztermében; ünnepi szent mise a bencések Szent Ignác-templomában; ünnepi díszgyűlés a gimnázium dísztermében, ahol ünnepi beszédet mond József kir. herceg; majd ezután megkoszorúzzák a hősi halált halt volt iskolatársak emléktábláit; végezetül pedig közebédre kerül sor a Royal éttermeiben.

Az érettségi találkozó prominens vendégei

József Ágost királyi herceg (Alcsút, 1872. augusztus 9. – Rain, Nyugat-Németország, 1962. július 6.)

A Habsburg‒Lotaringiai dinasztia ún. magyar ágának volt tagja. Nagyapja József nádor, az utolsó nádor, a reformkor egyik legjelentősebb személyisége. Az 1872-ben született főherceg 1914-re már altábornagyi rendfokozatot ért el, az első világháború során a monarchia mind a négy fő hadszínterén szolgált. A magyar közvélemény egyik legkedveltebb tábornoka, akit katonái csak „József apánknak” neveztek. IV. Károly trónra lépésével József Ágost a magyar politikai élet középpontjába került. A miniszterelnöki posztot nem fogadta el, viszont síkra szállt a választójog bővítése mellett. IV. Károly magyar ügyekben mindig rá támaszkodott, ezért is nevezte ki királyi helytartóvá 1918 októberében, majd a Magyar Népköztársaság kormányzója 1919 augusztusában. A Horthy-korszak aktív szereplője, közéletének legmagasabb rangú szereplője volt, aki – bár valós politikai hatalommal nem bírt – származásánál és katonai karrierjénél fogva mégis óriási társadalmi súllyal rendelkezett a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként. A második világháború során egyértelműen elköteleződött a német oldalon folytatott harc mellett. A nyilas diktatúra borzalmas valóságát megismerve, valamint a közeledő szovjet hadsereg elől nyugatra menekült. Életének utolsó szakaszát emigrációban töltötte, Németországban, Regensburg közelében. Itt aktívan részt vett és vezető szerepet töltött be az 1945-ös emigráció szervezésében.

Dsida Ottó (1874. március 22. –1946. május 8.)

Tankerületi királyi főigazgató. Középiskolai tanulmányait Kaposváron kezdte, Trencsénben folytatta, majd a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában érettségizett 1890-ben, Lippay-díjas tanulóként. Főiskolai tanulmányait Pannonhalmán kezdte, majd a budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen természettudomány–fizika és matematika szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett 1896-ban. 1895–1896-ban a gr. Széchenyi családnál volt nevelőtanár. Az 1896/97. iskolaévben a szentgotthárdi Állami Főgimnáziumban helyettes tanár, 1897–1906-ig a Győri Magyar Kir. Állami Főreáliskola rendes tanáraként tevékenykedett. Az 1906/1907-es tanévre a budapesti VII. kerületi főgimnáziumba helyezték. 1907. szeptember 1-jétől kinevezték a kaposvári főgimnázium igazgatótanárává. 1911-ig töltötte be e tisztséget, mert a Vallás- és Közoktatási Minisztériumban tanügyi referensi feladatra kérték fel. 1917 szeptemberétől a győri főreáliskola igazgatója volt, és a győri tankerület királyi főigazgatójává nevezték ki. 1932. július 1-jétől nyugdíjba ment. Még ebben az évben nyugati kerületi felügyelővé nevezték ki. 1921. január 25-én a Kisfaludy Irodalmi Kör elnökévé választották. A Katholikus Kör elnöki tisztében 1920-tól többször megerősítették. Az Actio Catholica országos alelnöke, a Foederatio Emericana győri nagypriorja, a Sigmund Laudis tulajdonosa volt.

Kuster Béla (1872. május 21. ‒ 1945. április 23.)

A Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában érettségizett 1890-ben. 1894. szeptember 23-án pappá szentelték, a győri kisszeminárium elöljárója, 1895-ben Kónyban, Abdán adminisztrátor, 1896-ban a nagyszeminárium elöljárója és lelki igazgatója, 1906-ban tanára, 1913-ban a Tanítóképző Internátusának igazgatója. 1919-től 1933-ig, nyugdíjazásáig egyházmegyei bíró.

Balogh Jenő (Devecser, 1864. május 14. – Budapest, 1953. február 15.)

A jog- és az államtudományok doktora, jogtudós, vallás- és közoktatásügyi politikai államtitkár, igazságügyminiszter, egyetemi tanár, több egyetem tiszteletbeli doktora. A Magyar Jogászegylet, a Magyar Pedagógiai Társaság, a Budapesti Pszichológiai Társaság, a Magyar Nyelvtudományi Társaság, a Magyar Néprajzi Társaság, a Magyar Statisztikai Társaság tagja, a Szerzői Jog Szakértő Bizottságának elnöke, a Magyar Nemzeti Múzeum szakértő tanácstagja, a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság választmányi tagja. A Magyar Tudományos Akadémia rendes, igazgatósági (igazgatótanácsi) és tiszteleti tagja, majd főtitkára, később pedig másodelnöke. A dunántúli református egyházkerület főgondnoka, majd az egyetemes református konvent világi elnöke.

A képeslap a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származik, a Győri Nemzeti Hírlap 1940. május 5-i lapszámával együtt megtekinthető és letölthető a győri könyvtár Digitális Könyvtárából.

Bartha Annamária

Forrás: Győri Nemzeti Hírlap, 1940. május 5.