A ma ismert nevét a város közgyűlése 1848. június 13-án szavazta meg, az akkor Győrben tartózkodó István nádor tiszteletére. Nádorváros mocsaras talaját rétek, kertek és majorságok borították. Sok nemesi és polgári család építette fel házát ebben a városrészben, gazdasági udvarral és kerttel tarkítva.

A városi legelők felülvizsgálata és egyes rétek értékesítése során a tanács 1897-ben arra a döntésre jutott, hogy a „Téglavetői Rét városliget lesz”. A területet már 1898-ban szórakozásra és kikapcsolódásra használták. Még vendéglátóhely is működött itt, ami biztosította az ide látogatók kényelmét.

Az Erzsébet liget elnevezésről szóló határozatot 1898-ban hozta a közgyűlés, amiről feliratban értesítette a Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztériumot, miszerint „a Veszprémi út mellett létesített új ligetet a boldogult királyné nevéről Erzsébet ligetnek nevezi el”. Az 1920-as években a liget mögött építették meg a leventék gyakorlóterét, ahol lövölde is rendelkezésükre állt. A további években az Erzsébet ligetben sportpálya épült, ahol labdarúgó-mérkőzéseket, illetve kerékpáros és motoros versenyeket rendeztek.

A kép és a folyóirat a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származik, a Győri Hírlap 1925. május 12-i lapszáma megtekinthető és letölthető a győri könyvtár Digitális Könyvtárából.

Kiss Kitti

Forrás: Győri Hírlap, 1925. május 12. 6. o.; Tomaj Ferenc: Győr utcái és terei. Nádorváros. In: Arrabona 10. Győr, 1968. 239‒240. o.; Torma Attila: Városrészek születése: Nádorváros, Jancsifalu I. kötet. Győr, Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér, 2022. 13. o., 138‒139. o.