1925-ben városi törvényhatóság döntött, hogy 51 millió koronát különítenek el a költségvetésből a fürdő építésére, állandó uszoda létrehozására. Az építkezés nem kezdődött meg azonnal, a város csak 1929-ben hozta a Fürdőügyi Bizottságot, melynek feladata a győri fürdőkérdés tanulmányozása, illetve egy mélyfúrású és meleg forrású kút lehetőségének vizsgálata volt.

1930-ban határoztak arról, hogy nem a korábbi vasbetonra épített deszkamedence épüljön, hanem egy drágább, de modernebb állandó medence, amely versenyek rendezésére és közfürdőzésre is alkalmas. Hosszas mérlegelés után Hajós Alfréd, a „világ elismerten legnagyobb uszodaépítő tekintélye”, az újkori olimpia bajnoka mellett döntött a győri városvezetés. Az általa tervezett medencés uszoda egy 50x18 méter méretű nagymedencéből és egy lubickolóból állt, kiegészítve öltözőépületekkel, kazánházakkal. A tervekben szerepelt még egy műugrásra alkalmas medence is, de a talajviszonyok miatt és költségkímélés céljából ez utóbbit elhagyták. Az új uszoda helyszínéül a Cziráky teret jelölték ki.

Ezzel párhuzamosan elkezdték szervezni a próbafúrásokat a mai uszoda környékén, mivel az előzetes geológiai mérések szerint a mélyben akár 50‒60 fokos hőmérsékletű víz is lehet. Az építkezés 1931 áprilisában kezdődött meg, gondosan megválogatott győri vállalkozókkal. A kivitelezést sürgette az a tény, hogy Győr minél hamarabb be akart kapcsolódni az országos vízi sportéletbe. Már július hónapra úszóversenyt hirdettek a helyi úszóknak, augusztus 20-ára pedig úszókongresszussal egybekötött országos úszóversenyt terveztek, melyre a kor jeles bajnokait is várták.

Május közepén tartották az uszoda bokréta ünnepélyét, melyre illusztris vendégeket és bajnokokat, köztük ifj. Horthy Miklóst és Hajós Alfrédot is meghívták. A program része volt a Kioszk rádiótermében tartott állófogadással egybekötött sajtótájékoztató a közönség számára, ahol az építkezés lépéseit is bemutatták.

A győri medencés uszoda 1931. július 6-án nyílt meg, mely fekvése és technikai megoldása miatt is egyedülálló volt az országban.

A képek a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származnak. A Dunántúli Hírlap 1931. május 3-i lapszáma, valamint a győri medencés uszodát, illetve a városi uszodát ábrázoló képeslapok megtekinthetők és letölthetők az intézmény Digitális Könyvtárából.

Bartha Annamária

Forrás: Dunántúli Hírlap, 1931. május 3., 4. o.