Azt tartják a futballöltözők világáról, hogy nem a Jókai- vagy Tolsztoj-féle irodalmi alkotások eszmefuttatásainak ideális színterei. Persze a kivételek itt is erősítik a szabályt, a híres edző, Lakat Károly például a maga korában ritka műveltségéről is nevezetes volt.

Manapság naponta foglalkozunk az éghajlatváltozással, mert azt feltételezzük, hogy az negatív hatással lesz a társadalomra. Ahhoz azonban, hogy megértsük az éghajlatváltozás társadalmi hatását, nemcsak egy működő éghajlati modellre van szükségünk, hanem egy működő társadalomelméletre is.

A II. világháború során Győr jelentős gépipari üzemeinek köszönhetően fontos szerepet töltött be az ország hadiipari termelésében. E tulajdonsága mellett kiváló földrajzi adottságaival meghatározó logisztikai központnak számított a hazai, majd 1944. március 19. után a német háborús mozgósításokban.

A hamis zászlós műveleteket rendszerint a „gonosz” hatalmakhoz szokás kötni, mint a hitleri Németország vagy a sztálini Szovjetunió, pedig valójában – mióta világ a világ – minden nagyhatalom repertoárjában ott van, bármilyen ideológia is vezérelje.

Az antik és a keresztény kultúra időfelfogását mutatja be az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) 2024. április 13-án, szombaton megnyílt, Az idő arcai címmel elnevezett, többek között kalendáriumokat, krónikákat, képeslapokat és fényképeket felvonultató időszaki kiállítása.

1970. április 11-én már a harmadik Holdra tartó expedíció indult útnak a floridai Canaveral-fokról, amely kétségtelenül a legizgalmasabbnak bizonyult: az Odüsszeia-nak elnevezett Apollo‒13 útjának elején már probléma adódott, később pedig elhangzott a jól ismert: „Houston, baj van!” mondat...

Gyönyörűek és különlegesek, egyetlen olvasni szerető embert sem hagynak hidegen, s bár napjainkban egyre több a digitális olvasnivaló, mindig szükség lesz rájuk. Sorozatunkban néhány valóban csodálatos, szemet gyönyörködtető könyvtárt mutatunk be – most a New York-i Elmer Holmes Bobst Library-t.

1961. április 12-én indult útjára a Jurij Gagarin repülő őrnagyot szállító űrhajó, aki első emberként jutott el a világűrbe. Ez óriási evolúciós ugrás volt a történelemben, és azóta is rengeteg jelentős előrelépés történt az űrkutatásban, melyben a magyaroknak is nagy szerepük volt.

Isaac Asimov szerint „a sikeres bolond nagy titka – hogy egyáltalán nem bolond”. Alakját Shakespeare újította meg a kultúrtörténetben. A Lear királyban, ahol a legnagyobbak elveszítik az ép elméjüket, a legbölcsebb szereplő éppen a Bolond lesz. A reneszánsz zseni visszanyúlik az ókori hagyományokhoz. Hamvas sorait olvasva pedig a bálványimádókon nevető Arlecchino-ról további mélységekre bukkanhatunk.

Magyarország az újkori olimpiák során két nyári olimpiai játék kivételével mindegyiken képviseltette magát. A dobogó legfelsőbb fokán összesen 184 alkalommal állt, így hazánk 184 db aranyérmet tudhat magáénak. Március 19-én két olyan sportlegenda látogatott el a győri MCC-be, akik mindebből külön-külön kettő-kettő aranyérmet szereztek hazánknak.

2024. március 31-én, húsvét vasárnap hajnalban került sor Kunszigeten a török kori időkig visszanyúló Krisztuskeresésre. A népi vallási menet alapja a Bibliában gyökeredzik: „Mária Magdolna, Mária. Jakab anyja és Szalóme illatszereket vásároltak, s elmentek, hogy (Jézust) bebalzsamozzák. A hét első napján kora reggel, napkeltekor kimentek a sírhoz” – ám azt üresen találták.

Mi jellemezte a magyar fiatalokat a 2023-as esztendő során? Milyen tendenciák zajlanak a hazai ifjúságpolitikában? Ezekre a kérdésekre is választ kaphattak azok, akik ellátogattak a győri MCC-be, ahol az Ifjúságkutató Intézet munkatársai bemutatták az Ifjúság’23 – Jelentés az ifjúságügyről című kiadványt, amely a 2023-as év legfontosabb trendjeit összegzi.

Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, kiemelkedik a tavaszi események sorából. A keresztény emberek Jézus halálára és feltámadására emlékeznek, ez a negyvennapos böjt vége. Hogyan kapcsolódik ide a bárány, a nyuszi vagy a tojás? Mit jelentenek, milyen üzenetet hordoznak ezek a jelképek? Járjunk utána!

A mai napig sok esetben úgy él a spanyol polgárháború, mint valamiféle küzdelem a jó (köztársaságiak) és rossz (fasiszták) között, holott – mint általában – a valóság ennél sokkal bonyolultabb és izgalmasabb.

Ismét megtelt érdeklődőkkel a győri MCC nagy előadóterme, ahol a tavaszi Pedagóguskonferencia keretében több szakmai eseményen vehettek részt a vendégek.

A Képes krónika lakonikus tömörséggel ír IV. Béla hadvezéri képességeiről: „Békeszerető ember volt, hadakban, csatákban nem volt szerencséje.” És ez nem pusztán a tatárok elleni kudarcra vonatkozott.

Képzeljünk el egy olyan Görögországot, ahol az Akropoliszon (a képen 1872-ben, a jól kivehető középkori lakótoronnyal) keresztes lovagok tanyáznak, és közben zsoldos kompániák járják a vidéket, fosztogatva. Jó kis fantasy lenne, ugye? Valójában mindez megtörtént...

A szigetország japán neve szó szerint fordítva: „ahonnan a Nap származik”. A későbbi, kicsit módosított fordítás: a „felkelő Nap országa”. Az elnevezés első nyomait a kínai Sui-dinasztia császári levelezésében találták meg. A mitológia szerint pedig a japán uralkodók Amateraszu Ómikami, a Nap istennőjének közvetlen leszármazottai.

Bélyegblokk és alkalmi boríték kibocsátásával köszönti az idén 50 éves Edda Művek együttest a Magyar Posta Zrt., a magyar rockklasszikusok sorozat legújabb darabjait 2024. március 4-én mutatták be Budapesten.

Idén február 24-én volt két éve, hogy kirobbant szomszédunkban az orosz‒ukrán háború, és sajnos egyelőre nem látszik, hogy mikor fog befejeződni. Mindkét fél számára elengedhetetlen a győzelem akár taktikai, akár stratégiai, akár politikai síkon.

Két part összekapcsolása, két világ közötti összeköttetés, a földről, az érzékiből az érzékfeletti világba való átjárás szimbóluma: a híd. De értelmezhető az emberek közötti kommunikáció vagy akár az összetartás jelképeként is. Gyakori motívum az irodalmi alkotásokban, hiszen örök kihívás a harmónia megteremtése egyénileg és közösségileg, s mindenekelőtt a kapcsolat helyreállítása az égi dimenzióval.

Az ókori egyiptomi királyné, Nefertiti (más átirat szerint Nofretete) személyét csupa rejtély övezi. Amit tudunk róla, az sem biztos, több a kérdőjel, mint az igazolt állítás. Titkait jó régen kutatja már a tudomány, ami a legizgalmasabb, hogy közben egyre modernebb módszerek jelennek meg, ösztönözve a történészeket az újabb és újabb vizsgálatok elvégzésére.

A világnapok sorában újra beköszöntött egy jól ismert dátum: március 8-án a nemzetközi nőnapot, a női egyenjogúságot és a nők emberi jogait ünnepeljük, melyet hazánkban 1948 óta tartanak számon.

1818. március 2-án egy olasz kalandornak, Giovanni Battista Belzoninak sikerült megtalálnia a Hafré-piramis (vagy Kephrén-piramis) bejáratát, majd bejutnia a sírkamrába. A hír bejárta a világot, elérve sokak elismerését, ugyanakkor kiváltva mások ellenszenvét, gúny tárgyává téve a felfedezést.

Románia az egykor a királyi család lakhelyéül szolgáló Peles- és Pelisor-kastélyokat is felterjeszti az UNESCO világörökségi listájára – jelentette be Raluca Turcan művelődési miniszter. A már korábban felterjesztett zsilvásárhelyi Brancusi-szoborpark ügyében pedig idén vár választ az értékelő testülettől.

Négyévente szerepel csak a naptárakban február huszonkilencedike, az írek nem is tétováznak sokat ekkor: az „agglegény napon” a hajadon hölgyek „joggal” kérik vőlegényül férfi szerelmeiket. Mindennek a legenda szerint törvényi alapja is van, mindenesetre mulatságos hagyomány, amely még a szigetország(ok) határain is átnyúlik erre-arra.

Talán kevés olyan világszerte közismert történelmi személyiség van, mint Bonaparte Napóleon. Hírnevét elsősorban katonai hódításainak és nagyra törő államférfiúi mivoltának köszönheti. Kétségtelen tény, hogy Napóleon az európai történelem egyik legnagyobb és a korban legütőképesebb hadseregét állította fel, mellyel leigázta és mondhatni uralma alá vetette Európa csaknem minden népét, és ellenőrzése alá vonta a kontinens fő gazdasági és kereskedelmi központjait.

Chilében, ott, ahol a Camarones folyó átvágja az Atacama-sivatagot és találkozik a Csendes-óceánnal, élt egykor a chinchorro nép. Hírüket mára majdnem elfújta a szél, a hamvaikat betakarta a sivatag homokja, mégis újra és újra előbukkannak a távoli évezredek homályából. Mégpedig szó szerint, mert időnként a szél lesöpri maradványaikról a homokot, felfedve az ősi tetemeket. A különleges régészeti emléket jelentő múmiáikról megállapították, hogy hétezer évesek – ezer évvel régebbiek az egyiptomiakénál –, 2021-ben felvették az UNESCO Világörökségi Listájára.

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Informatikai és Könyvtári Szövetség ismét meghirdeti a 35 évnél fiatalabb kollégák számára Az év fiatal könyvtárosa díj elnyerésére irányuló pályázatát.

Dalköltő szakirányú továbbképzés indul ősztől az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karán. Az ötlettel Kollár-Klemencz László kereste meg az egyetemet.