Krausz Ferenc Németországban élő, magyar születésű fizikus, Pierre Agostini Egyesült Államokban tanító francia fizikus és Anne L’Huillier Svédországban dolgozó, szintén francia fizikus kapja az idei fizikai Nobel-díjat. A tudósok az elismerést az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért kapják.

Mondhatjuk, hogy a dualizmus ma is él, hiszen a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán kettős eseményre került sor 2023. szeptember 28-án délután: Habsburg Ottó és Bibó István Európa-felfogása címmel beszélgetésre, majd az Életút és örökség titulussal a néhai trónörökös életét bemutató kiállítás megnyitójára.

Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért – jelentették be október 2-án a stockholmi Karolinska Intézetben.

A 2015-ös migrációs válság merőben megváltoztatta nemcsak a német belpolitikát, hanem az Európai Unió addig egységesnek gondolt stratégiai irányvonalait is. Az Európába irányuló emberek döntő többségének migrációs célpontja egyértelműen Németország volt, melynek ilyen formán választ kellett találnia arra a problémára, hogy befogadja vagy elutasítja ezen emberek bejutási kérelmét.

„A kompromisszum rendszerint jó dolog, de néha csupán megfosztja az embereket az elszántságuktól, a céltudatosságuktól és az elveiktől, míg végül kisszerű cselszövők lesznek belőlük…” (Simon Scarrow után szabadon)

Az elmúlt 13 év során hazánk épített öröksége nagy léptékű megújulási folyamaton ment keresztül. E folyamat magában foglalja a szükséges műemlékvédelmi és rehabilitációs beavatkozásokat, valamint azokat a tervezési mechanizmusokat, melyek segítségével új funkciókat keresnek olyan típusú épületeknek, melyek eredeti rendeltetésüket már nem, vagy csak korlátozott mértékben tudják szolgálni.

2023. szeptember 13-án a Győri Törvényszék adott otthont az Országos Bírósági Könyvtári Rendszer szakmai konferenciájának, amelyen a résztvevők a XXI. századi – gyorsuló ütemben fejlődő, újabb és újabb kérdéseket felvető – digitális világ kihívásaira adható jogkövető megoldásokat keresték.

Az utóbbi másfél évben orosz-svéd ellentétek sokszor kerültek a híradók beszámolóiba, de a jelen szerencsére még mindig sokkal békésebb, mint amilyen a két ország közös múltja…

Hogy miért kék az ég, vagy inkább miért látjuk kéknek, arra kaphatunk egy tudományos választ a fizikusoktól. Ám Goethe Színtana és a szimbolikus jelentéstartalom további gondolkodásra serkenthet bennünket arról, hogy mi mindent ajándékoz nekünk ez a végtelen nyugalmat árasztó, ugyanakkor belső utakra is hívogató szín.

A magyar történelemkönyvek szűkre szabottan számolnak be a török kiűzéséről, rendszerint Bécs ostroma (1683), Buda visszafoglalása (1686) és esetleg a nagyharsányi csata (1687) szokott beleférni a keretbe. Pedig ennél sokkal kínkeservesebb háború kellett ehhez 16 éven keresztül, és nem is sikerült teljesen.

2023. Szeptember 10-én lett hetvenöt éves Charles Simonyi magyar-amerikai szoftverfejlesztő, a Microsoft Word és Excel atyja, a célirányos programozás kifejlesztője, a világ ötödik űrturistája.

Az angol-skót szomszédság az egyik legérdekesebb kapcsolat az európai történelemben. Sokakat talán meglephet – a tájékozottabbak számára azonban evidencia ‒, hogy a két ország alapvetően ellenséges viszonyban volt a középkor folyamán.

Szeptember hónap az iskolakezdés mellett a szüret ideje is. Hazánknak talán nincs is olyan szeglete, ahol ne lehetne szőlőt termeszteni és bort termelni. Tájaink és településeink életében meghatározó az évenként beköszönő szüreti időszak, mely amellett, hogy fontos mezőgazdasági tevékenység, jelentős kultúrtörténeti vonatkozásokkal is rendelkezik.

Alkalmi bélyeget bocsátott ki a Magyar Posta Zrt., és Pollack 250 címmel kiállítás nyílt augusztus 30-án Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM) a 19. századi magyar építészet egyik legnagyobb alkotója születésének 250. évfordulója alkalmából.

Magyarország legnagyobb, Európa harmadik legnagyobb templomát, a magyarok római katolikus fellegvárát, ismert nevén az esztergomi bazilikát 1856. augusztus 31-én szentelték fel Ferenc József császár jelenlétében az esztergomi Várhegy tetején.

Immár 22. alkalommal idézték meg a római kort augusztus 24. és 27. között Szombathely belvárosában 27 helyszínen közel 300 programmal, ahol a hagyományos rendezvények mellett számos kísérőprogram és több mint 150 fellépő szórakoztatta a karneválozókat.

Fél évezred gyönyörű ex libriseit tette szabadon hozzáférhetővé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK): a most elindított, Könyvjegytár elnevezésű online tartalomszolgáltatáson keresztül elsőként a Régi Nyomtatványok Tárában található, közel 1100 darabos régi ex libris-állomány, valamint a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár modern ex libriseinek tízezer darabos gyűjteményegységéből 3400 dokumentum és ezek variánsai érhetők el.

Emlékérmet bocsátott ki I. András király tiszteletére a Magyar Nemzeti Bank – közölte a Tihanyi Apátság látogatóközpontjában tartott ünnepségen a pénzintézet alelnöke. Kandrács Csaba elmondta: az 500 arany, valamint az 5000-5000 ezüst- és nemesfém érmét az Országépítő királyok Árpád dinasztiájából című sorozat második elemeként bocsátották ki.

Az már most biztosan kijelenthető, hogy a szomszédunkban zajló háború megváltoztatta nemcsak térségünk, hanem egész Európa geopolitikai realitását és biztonsági stabilitását is. A kontinensen belül Kelet-Közép-Európa országai szembesültek először a háború okozta negatív társadalmi-gazdasági hatásokkal, mint a nagymértékű háborús menekülthullámok megfelelő kezelése, valamint a háború kirobbanásával egy időben jelentkező energiaválság.

Augusztus 20-án hazánk fényárban úszik, hatalmas tűzijátékok borítják be az eget országszerte, melyet számos esemény és ünnepség kísér. De vajon tudjuk-e, hogy miről is emlékezünk meg? Magyarország egyik legjelentősebb ünnepekén tartjuk számon: ezen a napon az államalapítás és I. Szent István királyunk előtt tiszteleg nemzetünk, valamint a magyar katolikus egyház. Illetve az aratás végének megünneplése, az Új Kenyér napja.

Az általában cigányasszonyok által művelt kártyajóslás mellett még jócskán akadtak módszerek a jövő kifürkészésére. Avagy valami kevéske pénz vagy élelmiszer megszerzésére azoktól, akik az ilyen „varázslatokra” fogékonyak voltak. Márpedig, amióta ember az ember, azóta jelen van az életében a misztikum és a jövő látásának a vágya is.

Einsteintől 118 éve megtudtuk, hogy relatív. Már okosóránk is van. De hogy mi az idő, az máig fogós kérdés maradt, pedig alapvető világnézeti dilemmáról van szó. Sorozatunk második részében e megfoghatatlan dimenziót vesszük górcső alá, hogy a különböző megközelítések, például az ókori görög mitológia, az indiai júgák tana vagy éppen a norvég szociológus problémafelvetései és Michael Ende meseregénye segítségével kicsit közelebb kerülhessünk titkaihoz.

Gyönyörűek és különlegesek, egyetlen olvasni szerető embert sem hagynak hidegen, s bár napjainkban egyre több a digitális olvasnivaló, mindig szükség lesz rájuk, a könyvtárakra. Világszerte rengeteg van belőlük: lehetnek nagy múltú, patinás létesítmények, vagy a legmodernebb, már-már futurisztikus építmények – a könyveket szerető emberek otthon érezhetik magukat a falaik között. Sorozatunkban néhány valóban csodálatos, szemet gyönyörködtető bibliotékát mutatunk be – most a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat.

Lalibela templomvárosa Etiópia legjelentősebb vallási és kulturális értékei közé tartozik, a Világörökség része, 11 hatalmas földalatti sziklatemploma nem egy letűnt örökség helyszíne, hanem egy évszázadokon át aktív zarándokhely.

Aki próbált már óvodáskorúakkal várost nézni, az tudja, hogy nem könnyű feladat, ám nem is teljesen lehetetlen. A Plukkido játéktervezőinek új ötlete lehetőséget ad a kisgyerekes családoknak, hogy mesékkel és a fantáziavilág mozgósításával fedezzék fel a környéket, mindössze egy okostelefon és egy kis turpisság segítségével.

Kőszeg ostroma 1532. augusztus 5-30. – egy ragyogó fejezet a történelem lapjairól. Európa legerősebb tüzérsége, százszoros túlerő, a szultán személyes felügyelete. Vele szemben: a császári támogatás nélkül maradt maroknyi várvédő és helyi lakosok, élükön egy sokat tapasztalt, mindenre elszánt várkapitány. 19 heves támadás, 25 napig tartó rettegés a megmaradásért. Egy apró vár az oszmán áradattal szemben. Mi az esélyük a túlélésre? Vajon lehet-e számukra jó végkimenetel?

Baláca egy különleges atmoszférájú hely a Balaton-Felvidéken, ahol kétezer évet ugorhatunk vissza az időben. Az I. és III. század között épült, részben rekonstruált római kori villagazdaság és a romkert a Magyar Nemzeti Múzeum látványos kiállítóhelye, ahol megérezhetünk valamit az ókori civilizáció miliőjéből.

A dualizmus időszakában játszódó játékfilmekből sokszor a pálcás, körmöst adó tanító és a szigorú, zord, teljesítményorientált iskola képe tárul elénk. Ez természetesen része volt az adott időszak oktatási rendszerének, de a kép sokkal árnyaltabb és összetettebb.

Bosznia királysága a középkor során a Balkán-félsziget egyik kevésbé jelentős, ám érdekes sorsú állama volt, amely ezer szállal kötődik a magyar történelemhez is.

2023. szeptember 3-ig látogatható a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum Püspöki Udvarbíróházban, a Borsos Miklós időszaki kiállítótérben az Amulettől a szenes vízig ‒ Sötét varázslatok kivédése és egyéb mágikus gyakorlatok emlékei a Kisalföldön című kiállítás.