A program a Széchenyi István Egyetem, Egyetemi Könyvtár és Levéltárában zajlott.
A résztvevők először megismerkedhettek a közösségi tudomány fogalmával. Olyan együttműködésekről van szó, amelyeknek szereplői: a tudományos kutató(k), a laikusok és a könyvtárosok. A legutóbbiak egyfajta hídszerepet töltenek be a kutatási eredményeket validáló tudós és a lelkes önkéntesek között. A Nyugaton már bevett gyakorlatnak számító közösségi tudományos projektek adatai és metaadatai nyilvánosak, az eredményeit nyílt hozzáféréssel kell publikálni. Kalydy Dóra (a lenti képen) a közösségi tudomány könyvtári alkalmazásának számtalan pozitív hatását felsorolta. A könyvtárak, valamint az általuk toborzott és felkészített laikusok komoly terhet vehetnek le a kutatók válláról, akár anyag- és adatgyűjtés, akár adatrögzítés terén, de esetenként a munka kreatív részébe is bekapcsolódhatnak. Az önkéntesek rengeteget tanulhatnak a projektből, miközben a közhasznú tevékenységgel eltöltött szabadidejükben egy jó közösségre is lelhetnek.

A könyvtárak, amellett, hogy helyet adnak a projektnek, népszerűsítik is azt. Valamint kulcsszerepet töltenek be többek között az információk közvetítésében, a felhasználók képzésében, az adatok feldolgozásában, menedzselésében és az archiválásban is.

Kovácsné Koreny Ágnes (a lenti képen) előadásából kiderült, hogy a közösségi, avagy civil tudomány (Citizen Science) fogalomkörébe tartozik minden olyan tevékenység, amely bevonja a nyilvánosságot a tudományos kutatásba, ezzel hatékonyan összekapcsolva a tudományos élet szereplőit a politikai döntéshozókkal és a társadalom egészével. Ez lehetőséget nyújt, hogy mindenki részt vehessen a tudományos kutatás valamilyen szakaszában.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár innovációt zászlójára tűző stratégiájába szépen illeszkedik bele a közösségi tudomány. Az intézményben 2024 végére születtek meg az első projektötleteik, amelyeknek megvalósítását 2025-ben már kiemelt szakmai feladatnak tekintik.

Kovácsné Koreny Ágnes három projektről is mesélt, köztük a Ráday Mihály Emlékprojektről, amely remekül példázza, hogyan fordítható a közösségi tudomány a helytörténet támogatására, a helyi értékek feltárására – miközben a közösségépítést és a politikai döntéshozók bevonását is szolgálja.

Dióhéjban a projekt során felveszik azt a fonalat, amelyet Ráday Mihály indított útjára több mint negyven évvel ezelőtt. 1981-ben felkérte a civileket, hogy segítsenek belső Terézváros és belső Erzsébetváros feltérképezésében, házainak dokumentálásában, fotókkal, leírásokkal és a lakókkal lefolytatott interjúkkal. 1984-re már 300 önkéntes működött együtt, és megalakult a Budapesti Városszépítő Egyesület.

A jelenlegi kutatás témája: A Király utca anno és most. Az egyik izgalmas kérdés, amelyre a kutatás irányul, hogy hogyan változtak meg a lakók és a boltok az elmúlt évtizedekben. Reményeik szerint az összegyűjtött adatokat és elkészült fotókat több tudományág kutatói tudják majd hasznosítani. A széles körű együttműködésben a FSZEK dolgozói és az önkéntesek mellett N. Kósa Judit történész, a Városvédő Egyesület, a BME-Urbanisztika Tanszéke, az ELTE-BTK Új és Jelenkori Magyar Történeti Tanszéke, a Fővárosi Levéltár, a Várostervezési Főosztály és a Kortárs Építészeti Központ vesz részt.

A beható ismereteket nyújtó előadások után a résztvevők a gyakorlatban is kipróbálhatták, milyen módon kezdhetnének bele egy közösségi tudományos projektbe, együtt gondolkodhattak, ötletelhettek és megoszthatták tapasztalataikat és nézőpontjaikat. Az egyik előremutató konklúzió pedig az volt, hogy a közkönyvtárak és az egyetemi könyvtárak – mert mindkét szakmai csoport képviseltette magát a színvonalas rendezvényen – nagyszerűen ki tudják egészíteni egymást a projektekben, ezért a leghatékonyabb út az együttműködés.

Összességében a könyvtárak és a kutatók számára is új perspektívát nyithat, ha sikerül közelebb hozni a kutatási tevékenységet a társadalom különböző rétegeihez. A résztvevők pedig több szempontból gazdagodhatnak és épülhetnek a projektek során.

A Közösségi Tudomány Roadshow a Magyar Könyvtárosok Egyesülete által is aktívan támogatott célja az, hogy a jövőben tovább erősítse a közösségi tudomány elterjedését. Ennek egyik reményt keltő lépése volt a győri képzés.

Szabados Éva
Fotók: Tóth Zsófia, Tóth Csilla, Hergenrőder Anett

Fotógaléria: Közösségi Tudomány Roadshow könyvtárosoknak a győri Egyetemi Könyvtárban

Tóth Zsófia, Tóth Csilla és Hergenrőder Anett fotói

7 kép