A káros következményekről: virtuális autizmus és képernyő-függőség

Már 2020-ban cikkeztek a virtuális autizmusról és arról a tanulmányról, amely kimutatta, hogy az autizmussal diagnosztizált 2‒3 éves gyerekek nagyon magas százalékánál a betegség legfőbb kiváltó oka a túlzott tévénézés vagy a virtuális valóság más formáinak túlzott használata.

Pogány Ákos, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszékének adjunktusa egy tavalyi interjúban beszélt A járvány rövid és hosszú távú hatásai óvodáskorú gyerekek digitális eszközhasználatára és szociokognitív fejlődésére címmel tartott előadása kapcsán arról az ijesztő jelenségről, amit a kisgyermekek rohamosan romló kommunikációs és beszédkészségével kapcsolatban tapasztalnak a szakemberek.

„A kisgyerekkor első pár éve egy olyan speciális időszak, amikor a gyerek az anyanyelvét tanulja, és ezt passzívan teszi. ...a gyerek játszik a szobában, látszólag el van foglalva a saját zónájában azzal, hogyan kell két kockát egymásra helyezni, gyakorol (nem utolsósorban épp a motoros készségeit önfejleszti, tanul a sikerről-kudarcról stb.), közben anya meg apa beszélget, vagy a nagyobb tesó nyomja a sódert, és ő mindebből passzívan szedi föl az összes tudást, mert figyel, szívja magába a nyelvet, a kifejezéseket, a mondatalkotás szabályait – ilyenkor teljesen ki van hegyezve az akusztikai információkra.
Ma azonban már sok gyerek elé egy-másfél éves korában odakerül az okostelefon, a tablet, hogy akkor legalább addig is nyugton van, nincs vele baj. Tehát gyakorlatilag anyuka, apuka bezárják az akusztikus csatornát, és tudtukon kívül arra trenírozzák, hogy csak vizuálisan fogadja be az ingereket, mert ott jön az érdekes dolog. A gyerek ezzel azt tanulja meg, hogy akkor kell figyelnie, akkor érdekes valami, ha előtte van, és digitálisan mozog. A mi hipotézisünk az, hogy emiatt nem történik meg a passzív, hallás utáni tanulás. Elvesztettük ezt a csatornát. Olyan idegpályák alakulnak ki ebben az érzékeny periódusban, amelyek a szem használatát részesítik indokolatlan mértékben előnyben. Ennek alátámasztására még nincsenek adataink, de az kétségkívül riasztó, hogy az a 4‒5 logopédus szakember, akikkel eddig beszéltem, a szűrések, tesztek alapján egybehangzóan állítja, hogy katasztrofális a helyzet.”

Vekerdy Tamás pszichológus még ennél is keményebb dolgokat fogalmazott meg egy hét évvel ezelőtti interjúban. Arról a megdöbbentő kutatási eredményről beszélt, amely szerint az okostelefon épp olyan függőséget alakít ki, mint a kokain vagy a heroin. Ez azért is nagyon súlyos, mert akkor miért nincs erről tájékoztatás és következmény…

Senki nem szeretné a gyermekét csökkent képességű drogfüggővé nevelni. De ha becsukjuk a szemünket és a fülünket a tudományosan megalapozott tényekkel szemben, akkor mégis megtörténhet, hogy olyan hatásokat engedünk be, amelyek beszűkítik vagy elzárják a gyermekünk lehetőségeit, hogy egy egészséges és boldog életet élhessen a jelenben és a jövőben.

A 10 pontos charta a gyermekek egészségmegőrzéséért

A Bethesda Gyermekkórház kezdeményezésének konkrét előzményei azok a felmérések, amelyek szerint minden eddiginél rosszabb helyzetben vannak a magyar gyermekek. Csak néhány szembesítő adat: a 8‒12 évesek átlagos napi képernyőideje meghaladja az 5,5 órát, a tinédzsereknél ez a szám a napi 8 órát is eléri. Az okoseszköz-használat ráadásul már az óvodás korosztályban is jelen van: több mint 20 százalékuknak saját tabletje és/vagy mobiltelefonja van, több mint 50 százalékuk pedig rendszeresen a szülei okoseszközeit használja. A legkisebbek sem kapnak kellő védelmet, bár kétéves kor alatt egyáltalán nem javasolják a szakemberek, hogy gyerekek a képernyő előtt töltsenek időt, mégis az elmúlt 20 évben ez az idő – ebben az életkorban – a duplájára nőtt!

Végre most létrejött egy soha nem látott összefogás a legkiszolgáltatottabb kisgyermekek és fiatalok képernyőidejének csökkentéséért. 40 országos szakmai szervezet állt ki közösen, hogy megfogalmazza a gyermekek képernyőhasználatával kapcsolatos alapelveket:

A chartát eddig hivatalosan is elfogadó szervezetek:
• Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárság
• ELTE Alfa Generáció Labor
• Bethesda Gyermekkórház
• Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatósága
• Fiatalokért Felelős Államtitkárság
• Gyermekjogokért Egyesület
• Ifjúságkutató Intézet
• dr. Kas Bence, logopédus, nyelvész, egyetemi docens, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, MTA-ELTE Nyelvfejlődési Zavarok Kutatócsoport
• Katolikus Pedagógiai Intézet
• Tanuláskutató Intézet
• Magyar Védőnők Szakmai Szövetsége
• MRE Oktatási Szolgálat
• MSZKI Emberi Méltóság Stratégia Központ
• Református Pedagógiai Intézet
• Szent István Intézet
• Dr. Tordas Dániel
• Országos Gerincgyógyászati Központ
• Nemzeti Ifjúsági Tanács / National Youth Council of Hungary
• NIT a Fiatalokért Nonprofit Kft.
• Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat
• Saferinternet Magyarország
• MTA-PTE Innovatív Egészségpedagógia Kutatócsoport, Pécsi Tudományegyetem ÁOK - Dr. Rákosy-Vokó Zsuzsa, kutatócsoport-vezető

A szakmai fórumon megszületett 10 pont:

1. 10 éves kor alatt (az alsó tagozat végéig) semmiképpen, 14 éves kor alatt (a felső tagozat végéig) lehetőleg ne legyen a gyermeknek saját okoseszköze (okostelefon, laptop, okosóra stb.).

2. 3 évesnél fiatalabb gyermekek egyáltalán ne töltsenek időt képernyő előtt, kivéve távollévő családtagokkal való kapcsolattartás céljából.

3. 14 éves kor alatt gyerekek ne regisztráljanak közösségi oldalakra.

4. A gyerekek kikapcsolódást szolgáló napi átlagos képernyőideje ne haladja meg óvodáskorban a 30 percet, alsó tagozatos korban a 60 percet, felső tagozatos korban és később a 90 percet. A telefonhasználatot ugyanannyi időtartamú mozgásos tevékenység kövesse. Képernyőmentes napok bevezetése javasolt.

5. A lefekvés előtti utolsó órában minden képernyő használata kerülendő.

6. A képernyőidő rovására minden gyermek és fiatal mozogjon legalább napi 60 percet.

7. Törekedni kell a tudatos képernyőhasználatra, a megszokásból végzett, céltalan tartalomfogyasztás kerülendő.

8. A túlzott vagy problémás képernyőhasználat a mentális egészséget veszélyeztető kockázatokkal jár, ezért kerülendő.

9. Egyetlen gyermeknek se legyen következetes szülői felügyelet nélküli okoseszköze.

10. A családokat (szülőket, nagyszülőket, gyermekeket) szükséges felvértezni a megfelelő tudással és készségekkel annak érdekében, hogy a digitális világgal való kapcsolatuk egészséges legyen. Szülők esetében ezt a tevékenységet már a várandósság ideje alatt meg kell kezdeni.

A Képernyőcsökkentő Program

A kezdeményezés célja, hogy a gyerekek visszataláljanak a játék, a mozgás, a kreativitás és a közösségi élmények örömeihez. Ebben jelenthet segítséget a Bethesda Képernyőcsökkentő Programja, amely szuper ötleteket kínál az offline gyermekkorhoz, így segítséget nyújtva a családoknak a virtuális tér feletti kontroll visszaszerzésében és abban, hogy együtt aktívabb, kiegyensúlyozottabb életet élhessenek.

2024. november 13-tól ingyenesen letölthető a Bethesda Gyermekkórház képernyőcsökkentő programjának kiegészítéseként elkészült e-book.

Dr. Nagy Péter, a Bethesda Gyermekkórház Tudományos igazgatóhelyettese, osztályvezető főorvosa, gyermek- és ifjúságpszichiáter szakorvosa, a módszertan szakmai megalkotója a kórház honlapján olvasható cikkben így nyilatkozik a hiánypótló programról: „A program különlegessége, hogy bizonyítékokon alapuló módszereket és információkat gyűjtöttünk össze egy egységes, szülők és gyerekek által könnyen érthető és alkalmazható rendszerbe. Célunk, hogy a családok visszavegyék a kontrollt a képernyők felett. Ezek használata ugyanis bár a mai modern világ természetes része, de hasonlóan sok más dologhoz, komoly tudatosságot igényel, hogy káros hatásukat elkerüljük. Ezt a tudatosságot szeretnénk visszahozni a családok mindennapjaiba.”

Szabados Éva

Forrás: csaladinet.hu, mta.hu, bethesda.hu 1, bethesda.hu 2, a Bethesda Gyermekkórház Facebook-oldala

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.