Giuseppe Reale, a Santa Maria la Nova templomhoz tartozó múzeumközpont igazgatója a dél-olasz újság internetes kiadásának beszélt a kutatások legfrissebb eredményeiről. Az elméleti filozófiát tanító igazgató egy online felsőoktatási portálon, a romániai Snagovban és Comanában tartott konferenciáról jelentkezett be. Hangsúlyozta, hogy a nápolyi templomban található sír III. Vlad, vagyis Drakula földi maradványait őrzi, minden erre utal. A konferencia keretében az Il Mattino videót is közölt a hírhedt fejedelem mellszobrának június 29-én történt avatásáról. Ugyanilyen mellszobor áll a Santa Maria la Nova templomban.

Romániai hírportálok szerint a tizenötödik században élt Vlad Tepes, vagyis Karóbahúzó Vlad sírhelyének hollétéről megoszlanak a kutatói vélemények. Egyes feltételezések szerint Drakula maradványait a snagovi kolostor vagy a Bukarest melletti Comana-kolostor őrzi, ugyanakkor dél-olasz sírhelyet feltételez a Drakula-mítosz kutatójaként ismert Mircea Cosma mérnök.

A történetet egyébként az Il Mattino 2014 óta követi, amikor kutatók egy csoportja a Santa Maria la Nova templom kolostorudvarában a nemes Mattia Ferrillo sírját azonosította Vlad Tepes esetleges nyugvóhelyeként. A felfedezés Raffaele és Giandomenico Glinni, az észt főváros, Tallinn egyeteme olasz kutatóinak nevéhez kötődik: szerintük a nápolyi síron ábrázolt sárkány és szfinxek Drakulára utaló jelképeknek számítanak. A feltételezések szerint az 1431 és 1477 között élt fejedelem lánya, Maria Balsa hétévesen a nápolyi udvarba került, és beházasodott a Ferrillo családba. Így apját is a Ferrillo-kriptában temették el.

Az elméleteket hivatott erősíteni a templom egyik kápolnája falán talált titokzatos felirat. A rejtjeles szöveget az Il Mattino közölte, és többek között a műkincsek datálásával és azonosításával foglalkozó Claudio Falcucci igyekezett megfejteni, aki úgy vélte, hogy a felirat keletkezése a tizenötödik századra tehető. Falcucci szerint a szövegben többször előfordul a Vlad név. A megfejtést még nem hozták nyilvánosságra.

A Győri Szalon magazinja is foglalkozott már a félelmetes vámpír alakjával, amely a mozivásznon is felborzolta a kedélyeket. Az 1931. február 12-én, New Yorkban bemutatkozó horrorfilm címszereplője a magyar származású Lugosi (eredetileg Blaskó) Béla volt (Erről ITT és ITT olvashatnak.) A Drakula manapság a román kultúra egyik legsikeresebb „márkaneve”, a magyar tudománytörténetben azonban meglehetősen mostohán kezelt, alulkutatott téma. Erről mesélt (ITT) a 20. Győri Könyvszalon vendégeként Nagy Levente, aki A király, a zsarnok és a propaganda című hiánypótló könyvét mutatta be az eseményen. Az író segít Vlad Tepes félelmetes legendája mögé látni és kiigazítani a tévedéseket.

Draculáról szóló írásokat, regényeket a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér polcain is találnak. Tájékozódjanak a győri könyvtár honlapján is elérhető online katalógusban!

Forrás: MTI

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.