Mindkét államot az első ezredforduló környékén alapították, Géza fejedelem második feleségével pedig megkezdődtek a lengyel‒magyar uralkodói házasságok. Szent László édesanyja is lengyel volt (Richeza lengyel hercegnő a Piast-dinasztiából származott), és ő maga szintén Lengyelországban született.

A lengyelek és a magyarok kölcsönösen támogatták egymást az éppen aktuális ellenség elleni harcokban vagy az utódlási viszályokban. Egy-egy vereség után kétoldalúan nyújtottak menedéket országaikban. Károly Róbert is Lengyelországból házasodott, fia Nagy Lajosként lett magyar király, majd később Lengyelország uralkodója.

A törökellenes harcok idején a lengyel állam számos esetben segített. A török uralom alatt a barátság a lengyel királyok és az erdélyi fejedelmek között még erősebb lett. Báthory István fejedelemet 1576-ban, a Jagellók kihalása után király nélkül maradt Lengyelország uralkodójává választották.

A Habsburg uralom elől menekülő kurucok is Lengyelországban találtak menedéket, II. Rákóczi Ferenc is oda szökött bécsújhelyi börtönéből, mielőtt hazatért, hogy a szabadságharc élére álljon. Az 1848‒1849-es magyar szabadságharcban lelkesen vettek részt a lengyelek Bem, Dembinski és Wysoczki vezetésével.

A 20. században is tovább folytatódott a baráti viszony. A rendszerváltozás idején a lengyel Szolidaritás mozgalom példaképe lett a magyar ellenzéki mozgalomnak. A két ország egyszerre lett a NATO és az Európai Unió tagja.

2005-ben a Pilsudski Történelmi Társaság kezdeményezte a Lengyel‒Magyar Barátság emlékmű megalkotását és A lengyel‒magyar barátság napja megrendezését, a magyar és lengyel testvérvárosok találkozóját Győrben. 2006. március 24-én Lech Kaczyński lengyel és Sólyom László magyar köztársasági elnök ugyanitt írták alá a Győri Deklarációnak nevezett dokumentumot, valamint a Bem téren átadták a lengyel-magyar barátság első köztéri emlékművét (a képen).

A műalkotást Tóth Dávid szobrászművész készítette el, amellyel Stanislaw Worcell lengyel politikus 19. századi gondolatát fejezte ki: „Magyarország és Lengyelország két ős tölgyfa, mindegyikük külön és önálló törzzsel, de gyökerei szélesen szétterülnek és összefonódnak a föld felszíne alatt, és láthatatlanul összekapcsolódnak egymással.” Az emlékmű három és fél méter magas, ugyanilyen széles, 50 cm mélységű, finoman egymás mögé csúsztatott két tölgyet ábrázol.

Végezetül pedig 2007. március 12-én a Magyar Parlament, és 2007. március 16-án a Lengyel Szejm is egyhangú szavazattal március 23-át A lengyel-magyar barátság napjává nyilvánította.

Nagy Mária

Forrás: index.hu, hirado.hu, Győri képeskönyv : emlékművek, köztéri képzőművészeti alkotások, táblák / Orbánné Horváth Márta, Galambos Krisztina, Szabó Béla. – Győr : Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér, 2021

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.