A szervezők szándéka szerint egy új sorozat kezdeteként valósult meg a program, melynek célja az emberek motiválása, hogy többet mozogjanak, és jobban odafigyeljenek az egészségükre. Kötetlen, személyes beszélgetésekkel – kiváló sportolók és sportszakemberek révén ‒ szeretnék közelebb hozni az emberekhez a mozgást, az egészségtudatos életet. A mostani vendégek rendkívül nyitottak, közvetlenek voltak, jó hangulatú beszélgetést hallhatott a közönség. dr. Laczkovits-Takács Tímea először néhány mondattal összefoglalta a meghívottak sportban elért kiemelkedő eredményeit.

Jakabos Zsuzsanna Európa-bajnokságokon számos alkalommal állhatott a dobogón: 2005-ben a trieszti Európa-bajnokságon 400 méteres vegyesúszásban bronzérmet szerzett, négy évvel később az isztambuli EB-n is harmadik lett, a 2010-es úszó Európa-bajnokságon 400 méteres vegyesúszásban szintén bronzérmes helyen végzett, 200 méteres pillangóúszásban pedig ezüstérmet nyert. 2012-ben, a debreceni EB-n három ezüstöt sikerült szereznie, 2014-ben Berlinben a gyorsváltóval bronzérmet nyert, 2016-ban Londonban pedig aranyat.

Élete első olimpiáján, 2004-ben, Athénban, 15 éves korában vett részt, ahol még nem jutott be a döntőbe. 2008-ban, a pekingi olimpián 6. helyezést ért el csapatban. Ott volt Rióban, 2016-ban is az ötkarikás játékokon, 2020-ban, Tokióban pedig már az 5. olimpiáján szerepelt. 2004 óta az összes világversenyen részt vett, 26 Európa-bajnoki és 160 világkupa érem tulajdonosa, örökös magyar bajnok. 2005-ben az Év magyar úszója lett, 2008-ban Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszttel tüntették ki. 2022-ben saját fürdőruhamárkát is létrehozott egyik barátnőjével.

Edzője a férje, Petrov Iván, aki öt olimpián vett részt edzőként, tanítványai 30 érmet nyertek világversenyen, összesen 138 országos bajnoki érem és 30 országos csúcs köszönhető neki. A pécsi egyetem oktatója, de Budapesten is dolgozik. 2013-ban jöttek Győrbe (mindketten Pécsen születtek): akkortájt éppen keresték a helyüket, egy élhető városba vágytak, melyet végül itt találtak meg. Először Gyirmóton laktak, most már Pinnyéden, mert közelebb van az uszodához.

Mit adott számotokra a város? Hogyan érzitek magatokat itt? ‒ kérdezte dr. Laczkovits-Takács Tímea, amelyre Petrov Iván válaszolt: „Győr az otthon szinonimája! A világban sokfelé megfordultunk, de nagyon jól érezzük magunkat a városban, már az első hónapokban megszerettük, tökéletes számunkra. Az embernek tudni kell, melyek a prioritások az életében. Véletlenül kerültünk Győrbe, de nem bántuk meg.”

A kérdésre, hogy kipróbált-e korábban másik sportágat, Jakabos Zsuzsanna így felelt: „Sportos pedagógus családból származom, szüleim atlétaedzők. Több sportágat is kipróbáltam, gyermekkoromban sokáig vízitúráztam, előtte tornáztam, de síeltem is, az első érmet ebben a sportágban szereztem. Csak nyolcévesen tanultam meg úszni, viszonylag későn, viszont ekkor abbahagytam a tornát. A szüleim levittek az uszodába, és ott ragadtam. Atlétának készültem, apukám és anyukám is atletizált. Érdekesség, hogy dr. Petrov Anatolij, Iván apja volt az első edzőm, aki megszerettette velem az úszást. Ő a magyar úszás ikonikus alakja.”

Iván elmondása szerint számára nem volt választási lehetőség. „Nálunk mindegyik gyerek úszott, az egész család, négyen vagyunk testvérek. Bankban dolgoztam, amikor édesapám mellé kellett egy asszisztens, elvállaltam, és annyira megtetszett, hogy elkezdtem edzősködni. Mindig ezt mondták a szüleim: találd meg azt, amit örömmel tudsz csinálni, és akkor boldog ember leszel.” Amikor a szülők sportágat választanak a gyermeknek, akkor valójában közösséget kell választani. Az edző rendkívüli módon hat a gyermek személyiségére. Nem lehet az a cél, hogy a gyerek élsportoló legyen; annak az esélye, hogy valaki kijut az olimpiára, kisebb, mint a lottóötösé. A sport viszont a legjobb gyógyír minden problémára, a pedagógia és a nevelés kiváló eszköze, ezenkívül az öröm egyik legfőbb forrása, ahol a siker számos összetevőtől függ: munka, kitartás és szerencse.

Melyek pályáitok legemlékezetesebb pillanatai?

Zsuzsanna (Zsu): Nehéz lenne kiemelni egyet a sok közül. Voltak nagyon szép pillanatok és mélypontok is. 2013-ban a vállműtétem nagyon nehéz időszak volt, három hónapig a karomat se tudtam mozgatni. Gyógytornászhoz jártam, aki rengeteget segített. Fennállt a veszély, hogy nem tudom folytatni, de úgy döntöttem, hogy lesz bennem még elég erő. Hatalmas sikerként könyveltem el, hogy utána az Európa-bajnokságon 4. helyezést értem el 200 pillangón (2014). Vegyesúszónak tartom magam. Egy másik versenyen is a 200 pillangón szerzett ezüstéremnek örültem jobban, mert előtte még soha nem tudtam érmet szerezni Európa-bajnokságon.

Iván: Magyarországon az úszók különös megbecsülésnek örvendenek. A magyar úszósport nagyon erős! Annyira jók vagyunk úszásban, hogy mások is csak csodálják ezt. Külföldön csodálkoznak rajta, hogyan lehet ott Magyarország az olimpiák történetében a 4. helyen, ami fantasztikus eredmény egy kis országtól. Ez olyan érték, melyre vigyázni kell. Természetes nálunk, hogy az úszók korán kelnek, és a legkiválóbbak azzal emelkedtek ki, hogy többet dolgoztak, keményebben. Magyarországon bármikor feltűnhet egy-két fiatal tehetség, hiszen széles az úszósport bázisa, így mindenki a legjobbra törekszik.

A beszélgetés során elhangzott az úszósport több kiemelkedő alakjának neve is, Zsuzsanna példaképe Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok úszó. Győrben nagyon jók a feltételek, az Aqua Sportközpontban kiváló minőségű a víz, nincsen klóríze, UV-vel és ózonnal fertőtlenítenek ‒ az egyik legjobb medence Európában.

Iván arra a kérdésre, hogy mit jelent számára a siker, így válaszolt: „Most Albert Soma jut eszembe, akiről tudom, honnan hova jutott el. Nemrég Amerikában vette át a diplomáját, ahol megpályázott egy ösztöndíjat.” Már az ókori görögök is megmondták, hogy „aki írni, olvasni, úszni nem tud, művelt ember nem lehet”. Mindenkinek meg kell tanulnia úszni, mert a víz veszélyes is lehet. A vízben az ízületek nem sérülnek, a mozgás nem tud ártani, annál inkább a mozgás hiánya.

Zsuzsanna mindezt így folytatta: „20 év versenyzés után jöttem rá, hogy igazából az edzést szeretem és a mozgást, a versenyzést kevésbé. Maga a mozgás a legfontosabb, és az, hogy saját magunkhoz képest tudjunk fejlődni, édesapám is ezt nézte mindig.” Iván szerint a hozzáállás a legfontosabb, az, hogyan gondol magára az ember. „A legtöbb, amit a versenysport adhat, hogy a gyermek megtanulja kezelni a kudarcot, mert ez felnőtt korában csak előnyére válhat. Küzdeni tudásra és keménységre is nevel. Zsuzsa sikert sikerre halmozott a vizes Európa-bajnokságokon, amely kőkemény munka eredménye. Amikor beugrik a vízbe, mindent kiad magából. Az motiválja, hogy jól szerepeljen.” A kihívások legyőzése megelégedettséggel tölti el az embert.

Lehet úgy versenysportot űzni, hogy ne zsákmányoljuk ki a szervezetet? – hangzott a következő kérdés. „Mindig figyelek az egészségemre és az egészséges táplálkozásra, ez a mindennapi élet része nálam – felelte Zsuzsanna. ‒ Éppen azért, hogy sokáig csinálhassam azt, amit szeretek. Alkat kérdése is, szerencsés vagyok, hogy jó alapokat kaptam. Olyan életformát élek, amely támogatja ezt.”

Gyakorlati tanácsokat is adtak a közönségnek az egészséges életmóddal kapcsolatban, dr. Schwab Richárd gasztroenterológusra hivatkozva, aki mindent az egészséges bélrendszerre, bélflórára vezet vissza. Mindennap fél-egy órát kellene mozogni, és megfelelő mennyiségű alvás szükséges a pihenéshez. Naponta fél kg gyümölcsöt, zöldséget kellene fogyasztani, valamint kerülni a csípőset, az édességgel pedig vigyázni. Az étkezésnél a sorrend sem mindegy: 1. zöldség, 2. fehérje, 3. szénhidrát. A megfelelő időbeosztás is szükséges. A leggyakrabban a hajnali felkeléstől szoktak megijedni a gyerekek és a szülők, pedig meg lehet szokni a korai kezdést, csak este korábban kell lefeküdni. Jobb időbeosztással rendelkező felnőtt válik belőlük.

Mindketten elmesélték, hogyan telik egy napjuk. Zsuzsanna ma is naponta kétszer két órát edz (versenyre való készüléskor akár 5‒6 órát is úszott), korán reggel és délután, de mostanában már kevesebb időt tölt az uszodában. Régen 16‒20 km-t is úszott egy nap; napjainkban ennyit már nem úsznak a sportolók, maximum 10‒14 km-t (utóbbit is csak a hosszútávúszók). Az olimpiákat követően fellép egyfajta kiüresedés: hogyan tovább? A tanulás sokat segített neki, más célok kitűzése: két diplomát szerzett, férje pedig ötöt. Számos élsportoló társához hasonlóan még versenyző korában elkezdett készülni a civil életre, nyelvet is tanult.

„Az úszás mindenkinek mást tanít ‒ mondta el Zsuzsanna. ‒ Nekem rengeteg örömöt adott, és sok tanulságot hozott. Magában a tevékenységben találtam meg az örömöt: azért úszok még mindig, mert nagyon szeretem. 98 évesen is szeretnék úszni.” Évről évre nő a világversenyeken döntős úszók átlagéletkora – ő is addig úszik, amíg örömöt nyújt számára. Szeretne úgy élni, hogy mindig azt csinálja, amit szeret. Folyamatosan keresi a különböző mozgásformákat, amelyeket egészségesnek gondol, így jutott el a piláteshez, a jógához. Hamarosan szeretne újra hajóra szállni, és kimenni a természetbe. „Nem kell mozogni, ha valaki szeretne orvosokkal ismerkedni, vagy nem akarja látni a gyereke diplomaosztóját – folytatta a gondolatmenetet Iván. ‒ A sportnak pozitív hatása van a szervezetre.”

Jakabos Zsuzsanna már hosszú ideje győri színekben versenyez, a folyók városa lassan az úszók fellegvárává is vált. Az új uszoda, az Aqua Sportközpont elkészülte óta rohamosan fejlődik a sportág a városban. Nagy lépést jelentett a Győri Úszó Sportegyesület megalakulása, kapcsolódtak a „Minden gyermek tanuljon meg úszni” programhoz. Az egyesület megkapta az óvodás gyermekek szervezett úszásoktatásának jogát, jutalmazási rendszert dolgoztak ki a jól teljesítőknek („Jó tanuló, jó sportoló”). Figyelnek a tehetséges gyerekekre és az élsportolókra. Petrov Iván régióvezető irányításával egyre szélesebb alapokon nyugszik a helyi utánpótlás. Jakabos Zsuzsanna a klub arca, aki kiemelkedett társai közül. Példaként állítják a többi versenyző elé, megnézhetik az edzését, személyesen beszélhetnek vele.

Az új sorozat első beszélgetése nagyon jól sikerült, a vendégek szimpatikusak, kedvesek, közvetlenek voltak. A végén néhány kérdésre is válaszoltak, amit az érdeklődő hallgatók tettek fel nekik. Érdemes elgondolkodni a felvetett témákon, és minél többet tenni azért, hogy egészségesebben éljünk!

Sulyok Attiláné
Fotók: Polczer Árpád