A várat éppen 340 éve, 1686-ban romboltatta le (több másikkal együtt) I. Lipót császár, de az 1990-es évektől nagyobb szabású felújítása kezdődött, a csinosítás azóta is folyamatos. Az ide igyekvő turista épp ezért ne elhagyatott romokra számítson, hanem a kor színvonalának megfelelő pihenőre, ajándékboltra, büfére, pazar kilátást biztosító kávézóteraszra és természetesen élményalapú kiállításokra.

A kőtár mellett multimédiás eszközök segítik megismerni a vár történetének legérdekesebb momentumait. A romok láttán kicsit nehezebb elképzelni a főúri pompát a várfalak között, pedig bizony szebb napokat is látott ez a hely. A várat talán Aba Amádé emeltette az 1300-as évek elején, bár lehetséges, hogy már korábban is volt itt valamiféle erősség. Az 1312-es rozgonyi csata után I. Károly király a vesztes Aba-nemzetség valamennyi birtokát, így Regécet is elkobozta. Hosszú ideig királyi birtok volt, a várban kiállított oklevelek is tanúsítják, hogy I. Nagy Lajos király is több alkalommal járt itt és vadászott a környéken. Az évszázadok alatt a vár többször cserélt gazdát: korábban Drugeth, Brankovics, Szapolyai családok birtokolták. A török időkben többször került ostrom alá, de 1541 után igazi felvirágzását élte, amikor Serédy György és Gáspár adományként megkapta I. Ferdinánd királytól. A Serédyeket követték az Alaghyak, majd 1635-ben Eszterházy Miklós, a későbbi nádor szerezte meg a várat, tőle ostrommal vette át 1644-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem. Nem véletlen ez a nagy érdeklődés, hiszen a közeli Tokaj borkereskedelmének hasznából mindenki részesedni akart.

A linzi békét (1645) követően az uralkodó a Rákóczi-család birtokjogát ismerte el. A Rákócziak mellékrezidenciaként használták a várat, gyakran tartózkodtak itt, II. Rákóczi Ferenc is szép időszakot töltött Regécen gyermekéveiből. A Thököly-felkelés idején a kurucok támaszpontja lett, akiktől 1685-ben foglalták el a Habsburg csapatok. Az adok-kapoknak I. Lipót császár vetett véget, megparancsolta a vár lerombolását. Ezt Caprara generális 1686-ban végre is hajtotta: „Tőből feldúlatott s kiforgattatott a német által”.

A történet leegyszerűsített vázát nagyban árnyalják a régészeti feltárások eredményei, amelyekről a kiállításon is sok információt begyűjthetünk. Kiderül például, hogy a vár alapterülete eredetileg a jelenleginél jóval kisebb volt, az északi sziklatömbön álló öregtorony alatt íves fallal körülvett udvar feküdt, rajta valószínűleg faépületek kaptak helyet. Átalakítása a 15. század végén kezdődött, a következő század közepén vált jelentős mértékűvé, a Serédyektől kezdve pedig valóban egyre fényűzőbbé. Kerek ágyútorony, több helyiséges, emeletes palotaszárnyak, kápolna, bástyák, sütőház, boltozatos pincék, védőárok és sánc emelkedtek a hegyen. Egyik különlegessége a török falcsempékkel (bokályokkal) burkolt fejedelmi fogadószoba volt (ennek helyreállított mása Sárospatakon látható). A várba bejutni csak több kapun keresztül lehetett, az oda vezető utat védművekkel és farkasveremmel is megerősítették. Kevésbé tekintették katonai erődítménynek, sokkal inkább volt erődített uradalmi központ vagy családi rezidencia. A regéci vár három történelmi korszakának virtuális épületrekonstrukcióját, a történéseket remek grafikával készült animációs filmen is követhetjük.

A kiállítás a vár 16−17. századi fénykorát idézi, az ott élő nép életébe enged bepillantani a hiteles források, az egykori várleltárak, a régészeti feltárások eredményei alapján. A főúri miliőt idéző enteriőrök mellett korabeli zenék, megfogható, kipróbálható tárgyak nyújtanak élményt. Jól illik ehhez Magyarország első reneszánsz babaháza és II. Rákóczi Ferenc fejdelem regéci gyermekéveinek felidézése. A fejedelmi család magánéletéről is sok érdekességet megismerhet a látogató. Ebédlőterem, Alaghy János várúr egykori szobája, a leányasszonyok háza, úrihímzéses textíliák, arannyal díszített ruhák, fújt üvegserlegek, míves bútorok – a mai szem számára talán szerények, de sokat mondanak el saját korukról.

SzaSzi
Fotók: Németh-Nyerges Edina

Fotógaléria: Regélő romok Regécen

Németh-Nyerges Edina fotói

7 kép

 

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Közép-Európa egyik leghatalmasabb erődítménye, a szepesi vár
2. rész: Boldogkő vára, ahol beszippant a lovagvilág