Főúri kifinomultság és egy tudásközpont Fehérvárcsurgón

Kastélytúra 7. rész – SzaSzi írása

fehervarcsurgo-karolyi-kastely

A Bakony és a Vértes lankái között, a Móri-árokban találjuk a festői szépségű fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyt, amely felfedezésre csábít vezetett látogatásaival, botanikai sétáival, színes programkínálatával, sőt akár szállóvendégként is élvezhetjük a főúri kényelmet, konyhát, teadélutánokat, a csipketeraszt, a barokk pincét, vagy esetleg kutatóként elmélyedhetünk a könyvtári gyűjtemények különleges köteteiben.

A nemzetközi viszonylatban is lenyűgöző méretű, 6000 m²-es épület letisztult eleganciája azt sugallja, hogy az élet itt mindig is főúri magasságokban folyt, pedig volt időszak, amikor a „romlás” nehéz időszakait is át kellett vészelni. A teljes pusztulástól az mentette meg, hogy (állami tulajdon maradt, de) a rendszerváltás után használati jogát visszakapták a Károlyi-család leszármazottai, akik a Károlyi József Alapítványon keresztül 1997-től megkezdték a kiemelten védett történelmi műemlék felújítását, hasznosítását.

Egy reformer a nemzet szolgálatában

A história szerint a birtok előbb, 1834-ben zálogként, majd 1853-ban vásárlással került Károlyi György gróf tulajdonába. A tankönyvekben alig szerepel a gróf neve, pedig reformkori nagyjaink között is az egyik legkiemelkedőbb személyiség volt. Saját kötelességeiről az mondta: „Ahol közszükséglet áll elő, a magánérdeknek vagy csupán a kényelemnek félre kell vonulnia”. Ezt komolyan is gondolta, ez vezérelte cselekedeteit. A reformországgyűlések munkájában 1830-tól aktívan részt vett. A közös célokért folytatott küzdelem mellett jó barátság fűzte gróf Széchényi Istvánhoz és báró Wesselényi Miklóshoz. Kivette részét a Pesti Kaszinó, a Tudományos Akadémia megalapításában, és a lóverseny hazai meghonosításában. Világosan látta, hogy ezekre mind a társadalmi, mind a gazdasági előrehaladásért szükség van. 1826-ban megalapították a Pályafuttatási Társulatot, későbbi nevén (1835-től) a Magyar Gazdasági Egyesületet. A Széchényi fivérekkel és két bátyjával együtt kétezer arany tőkével létrehozta a „Széchényi–Károlyi” díjat, amely évente egy száz arany értékű serleget ítélt oda. Ott volt 1838-ban a pesti árvíznél is, evezőseivel csatlakozott Wesselényihez, körülbelül kétszáz embert mentettek ki, akik a palotájában kaptak menedéket. A pesti forradalomban is aktívan jelen volt, az osztrákok le is tartóztatták, és csak 1849-ben engedték szabadon, mégpedig feltétellel (csurgói kastélyát csak a kerületi hadiparancsnokság engedélyével hagyhatta el). A korszakban oly divatos mecénási szerepet tudatosan és önként vállalta, példamutató rendszerességgel látogatta a Pesti Német Színházat, és az 1832-ben megnyílt Pesti Magyar Színházat is. Támogatta a művészeket, Pozsonyban például vendégül látta Liszt Ferencet. Tiszteletére Erkel Ferenc zongorahangversenyt adott és a Bánk Bán zongorakivonatának kottáját is neki ajánlotta.

fehervarcsurgo-karolyi-kastely

Kastélyépület az idő sodrában

Károlyi György kezdte építtetni a jellegzetes U alakú alaprajzú fehérvárcsurgói kastélyt 1844-ben, angol klasszicista stílusban, Heinrich Koch tervei alapján (aki a pesti Károlyi-palota átépítését is végezte). Az 1851-ig tartó munkálatokat a helyszínen Ybl Miklós, a család építésze irányította. Az épület kezdetben nyári rezidenciaként, vadászkastélyként funkcionált, itt tartották meg György gróf és Zichy Karolina grófnő esküvőjét is, akik szerelmi fészekként tekintettek a gyönyörű új kúriára. A birtokot fia, Gyula örökölte (1931 és 1932 között miniszterelnök), aki egy igazi világutazó volt, akinek két fia született, József és Mihály. (Utóbbi neve ismerős lehet, 1918-ban, az őszirózsás forradalom délutánján lett miniszterelnök, majd két hónappal később köztársasági elnök.)

A kastély igazi virágkorát akkor érte el, amikor 1910-ben gróf Károlyi Józsefet főispánná választották, aki a birtokra költözött, és életvitelszerűen lakott ott a családjával. Ekkor nagyobb átépítésre is sor került, mégpedig a korszakban divatos eklektikus stílusban. József gróf és felesége kreatív és modern felfogásáról volt közismert és népszerű. Az egyetlen gyermeküknek, Istvánnak rendezett ünnepségre például a helybéli gyerekeket is meghívták a kastélyba. Nem is akármilyen „partit” rendeztek! Uzsonnára a kalácshoz az akkor drágának számító kakaó is járt. József gróf igen közel állt a királyhoz, IV. Károlyhoz, az uralkodót madeirai száműzetésébe is elkísérte, halála után pedig gondoskodott temetéséről, és egy ideig ő volt a kis Habsburg Ottó főherceg nevelője. Időközben a kirobbanó I. világháború alatt egy időre hadikórházzá alakították a kastélyt.

Az uradalom utolsó birtokosa Károlyi György dédunokája, István volt, aki kulturális téren írta be magát a történelembe. Húszévesen, 1940 novemberében a jóvoltából nyílt meg a Madách Színház. Birtokán bújtatta a zsidóüldözések elől Várkonyi Zoltánt, Szent-Györgyi Albertet is. A II. világháborúban, amikor a német megszállást követően, 1944-ben a német vezérkar szállásként használta az épületet, a család Budapestre, majd Párizsba költözött. A háború után a birtok minden ingatlanával állami tulajdonba került. 1946-tól üdülőként, majd több évtizedig nevelőotthonként működött, egészen 1979-ig, amikor életveszélyessé nyilvánították. 1980-ban állagmegóvási munkákat végeztek az épületen, de csak a rendszerváltást követően következhetett az újabb, máig tartó felvirágzás. 1994-től a Károlyi Alapítvány vette kezelésbe, 2007-ig helyreállították a két pavilont és két szárnyat, majd 2011-ben a főépület is átadásra került.

Szobáról szobára

A történelmi nehézségek sem tüntették el teljesen az itt élők nyomait, három generáció jelenlétét és munkáját. A második generációs Károlyi Viktor például a park tavának fejlesztőjeként (a terület növelése, sziget, hidak építése) alkotott látványosat. Vagy az átépítések kapcsán emlegetett Károlyi József, Csurgó első állandó lakója, a főúri életforma hirdetője, aki a nyugati homlokzatot tette meg főhomlokzatnak a keleti helyett, de ennél is jelentősebb, hogy egy díszebédlő kialakításával lehetőséget teremtett magas rangú vendégek fogadására. Megfordult itt IV. Károly király és Zita királyné is, és a fejér vármegyei gyűléseket is itt tartották.

fehervarcsurgo-karolyi-kastely

A kastély felszentelt házi kápolnával rendelkezik, ezt újították fel elsőként, majd 1999-ben újraszentelték. Szeptember 14-én, a Szent Kereszt felmagasztalása ünnepén van búcsúnapja, máig élő helyszíne az épületnek. Legizgalmasabb talán az ott látható oltárkép, amely jelenleg az egyetlen eredeti korabeli műtárgya a kastélynak, a felújításkor került vissza az eredeti helyére. 1782-ben a pozsonyi festő, egy Maulbertsch-tanítvány, Anton Zallinger festette. Az 1950-es években eltűnt, valószínűleg ellopták, és csak a 70-es években bukkant fel a józsefvárosi piacon, akkor a Szépművészeti Múzeum megvásárolta. Kisebb kutatómunkával derült ki eredete, így kerülhetett vissza egykori helyére.

Az épület több ezer könyv otthona is. A két legnagyobb gyűjtemény a Fejtő Ferenc könyvtár és a Vajay Szabolcs Könyvtár. Előbbi az író több mint 6000–7000 kötetes, francia, magyar, angol, német és olasz nyelvű magángyűjteményét őrzi, utóbbi a magyar genealógus, heraldikus értékes hagyatéka. Vannak könyvritkaságok és olyan kötetek, amelyek csak itt lelhetők fel, a könyvek mellett sajtódosszié- és folyóiratgyűjtemény segíti a kutatók munkáját. A látogatók számára érdekes lehet a könyvtárban található tapintható és méretarányos makett, amely a kastélyt és környezetét szemlélteti.

Szobáról szobára haladva ízelítőt kapunk a főúri eleganciából: Kék szalon, Vörös szalon, Napóleon-szoba, Wenkheim-szoba, és sorolhatnám. Emellett cselédlakosztályokat, egy csodálatos csipkés díszítésű terasszal összenyitható bálteremet (amely az előtte lévő francia kerttel is kapcsolatos), 20. századi komfortigényeket tükröző fürdőszobát és tetőtéri galériát is találunk itt. A galériában a 18. századi velencei festő, Francesco Fontebasso két hatalmas műve az ókori történelem egy-egy drámai epizódját jeleníti meg (Antiochos és Stratoniké, Scipio nagylelkűsége).

Alaposabb szemlélődéssel képet kapunk a Károlyiak politikai és közéleti tevékenységéről, valamint a kultúrában betöltött mecénás szerepükről. Olyan festményeket láthatunk a falakon, mint Barabás Miklós Wesselényi portréja vagy Benczúr Gyula Tisza István portréja. Naplórészletek és litográfiák bizonyítják, hogy a család tagjai kapcsolatban álltak az ország vezető politikusaival, valamint több családtag miniszteri vagy miniszterelnöki pozíciót töltött be. Interaktív tematikus tárlat, filmhíradók villantják fel a korszak meghatározó eseményeit: IV. Károly királlyá koronázását vagy éppen Horthy bevonulását Budapestre, Károlyi István gróf és Windisgratz Mária Magdolna esküvőjét. Barabás Miklós Liszt Ferenc portréja mellett zenemű részletek, díszlet- és jelmeztervek bizonyítják a Károlyiak kultúrapártoló és színház alapító tevékenységét.

A szállásként üzemelő szobák eredetileg azon személyeké voltak, akiknek nevét ma is viselik. A legnagyobb élményt persze a „kastély köveihez” kapcsolódó emlékek, történetek adják. A déli szárny földszinti folyosója „Pista gróf” kedvelt görkorcsolyapályája volt, gróf Károlyi Józsefné budoárja pedig az a helyiség, ahol titokban hallgatták a BBC adásait a világháború alatt.

Több mint múzeum

A hotelként kiadott szobákat már említettem, de érdemes a kastély falain kívül is körülnézni. A felújított angolpark ma Fejér megye egyik legfontosabb történelmi kertje. Az apró tavacska, a rajta átívelő hidak, a gloriett kellemes felüdülést nyújthatnak egy séta során. Különös értéket ad az 50 hektáros területnek az ott élő számos ősfa, 150 éves fenyők, hársak, tölgyek és gesztenyék. Kiemelkedő koruk mellett pozitív energiák jelenlétére is utalnak. Többen úgy tartják, hogy az emberi szervezetre is jótékony hatású, gyógyító energiák összpontosulnak itt. Kicsit messzebbre tekintve erdőket, hegyeket és völgyeket a környéken is találunk. A közelben kanyarog a Gaja-patak festőien szép és kalandos szurdokvölgye.

Az impozáns kastély és környezete a hazai és külföldi filmeseket is többször megihlette, hogy csak kettőt említsek: 1985-ből A vörös grófnő Kovács András rendezésében, amely Károlyi Mihályné Andrássy Katinkát állítja középpontba, legutóbb pedig, 2024-ben a Fallen sorozat.

A vagyonkezelő Károlyi Alapítvány a szálloda jelleg mellett büszkén hirdeti, hogy a kastély Magyar és Európai Kulturális Találkozó Központként is üzemel, ezáltal biztosítja „egy nagyobb történelmi műemlék rehabilitációját és megőrzését, miközben úgy használja, mint a nagyközönség érdeklődésének megfelelő dinamikus kulturális programok helyszínét”, vagyis – két könyvtára révén – a kultúra és a tudomány otthonává igyekszik válni. Tagja a Kulturális Találkozó Központok európai hálózatának (www.accr-eu.org).

A termekben sétálva az impozáns falak között mi lehet a vágya az embernek? Talán egy gyertyafényes kastélylátogatás vacsorával. (Persze „ottalvós”!)

Írás és fotók: SzaSzi