Június 28-tól július 2-ig a megye területén a száz millimétert is elérte az eső mennyisége, így a folyók megáradtak. A Dunán Rajka és Vének között július 2-án, este 6 órakor harmadfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el, a Mosoni-Dunán pedig 1-je óta másodfokú készültség volt érvényben, valamint a Lajtán is harmadfokú készültséget rendeltek el. Az árhullám meghaladta a Rába 1972 júliusi, valamint a Duna 1974 decemberi vízszintjét. A Rába vízállása aránylag magas volt, de az 1965. évi árvízszintet nem érte el. A Duna külföldi szakaszainak árhulláma Bécsnél 806 centiméterrel és Pozsonynál 888 centiméterrel tetőzött, július 5. körül érte el a magyar határt és 6-án pedig Győrt.

Az 1965-ös árvizet követően 1968 óta a Duna és a Rába töltéseinek a megerősítésére mintegy 400 millió forintot költöttek, a szokványos fenntartási munkákon kívül, amelyek meg is állták a helyüket a védekezésben. 1968 és 1974 között végezték el a Győr és a rábapatonai híd közötti szakaszt, a 23,4 kilométeres töltésen 964.472 köbméter mederből kotort anyag beépítésével. Ennek ellenére az árvíz ideje alatt Győrött mintegy 30 családot telepítettek ki lakásukból. Az alacsonyabban fekvő részeket, például az uszodát és a termálfürdőt is elöntötte a víz, jelentős károkat okozva.

Július 5-én délután a Győr-Sziget és Pinnyéd közötti utat elöntötte a víz, így azon a forgalom szünetelt. A területi bizottság úgy határozott, hogy a városrész élelmiszer-ellátása és az egészségügyi szolgálat fenntartása érdekében az árvízvédelmi töltést Abda felől ezen szervek számára a közlekedéshez megnyitják. Ideiglenesen Pinnyéd és a város között komp szállította a lakosságot és az ellátásukhoz szükséges dolgokat. A Rábcán könnyűbúvárok is részt vettek a védekezésben; a börcsi és a mosonszentjánosi zsilip elzárása után az ártéri oldalon a töltést műanyag fóliával borították.

Az árvíz mellett a belvíz is fenyegette a térséget, harmadfokú belvízvédelmi készültséget vezettek be július 4-én. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén 11.450 hektár volt a belvízzel elöntött terület, ebből a mezőgazdaságilag művelt terület mintegy 7750 hektár. A belvíz hatásos elvezetése pedig az apadás függvénye volt. Július 12-én, reggel nyolc órakor az apadás eredményeként megszűnt az árvízvédelmi ügyelet. A tetőzést követően a Duna és a Rába apadása megkezdődött: elmúlt az árvízveszély Győrött, azonban a belvíz még okozott gondokat.

A folyóirat és a képek (Mosonmagyaróvár – árvízvédelmi készültség a Lajtán 1975. július 7-én) a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származnak, a Kisalföld 1975. július 8-i lapszáma megtekinthető a győri könyvtárban.

Bartha Annamária
Fotók: MTI / Hadas János

Fotógaléria: Mosonmagyaróvár – árvízvédelmi készültség a Lajtán 1975. július 7-én

Hadas János (MTI) fotói

9 kép

 

Felhasznált irodalom:
Kisalföld, 1975. július 4. 1‒2. o.
Kisalföld, 1975. július 5. 1. o.
Kisalföld, 1975. július 6. 1. o.
Kisalföld, 1975. július 8. 1. o.
Kisalföld, 1975. július 13. 1. o.
Kisalföld, 1975. december 2. 3. o.