Meglepően sok izgalmas, színes kiadvány segít bennünket beavatni a témába a könnyed, humoros stílustól az egészen komoly tudományos szintig. Két amerikai fizikus, Jorge Cham és Daniel Whiteson – a Halványlila gőzünk sincs: Tutikalauz az ismeretlen univerzumhoz szerzői – egyenesen a tudományos karikatúra mesterei, hiszen nemcsak körbekalauzolnak a hatalmas világegyetemben, hanem intelligens kérdéseket tesznek fel, és alapos válaszokat keresnek, mindezt közérthető, humoros hangnemben. Újabb kötetük, Az Univerzum: Gyakran ismételt kérdések és válaszok abból a nézőpontból indít, hogy „Nem elég, ha tudod a választ a kérdésre. Az számít, hogy a válasz fontos-e a te életed szempontjából”.

Minél alaposabban megismerjük égi szomszédainkat, annál inkább tudjuk értékelni saját kék bolygónkat – véli a BBC csatorna. A népszerű The Planets című televíziós sorozatát könyves formában is élvezhetjük Andrew Cohen és Brian Cox tollából. A bolygók élete című kötet stílusa is közérthető. Elsősorban a kutatástörténetre, az érdekességekre és a felfedezést végző űrszondákra fókuszál, és elképesztő és szinte felfoghatatlan ismeretet közöl naprendszerünk égitestjeiről. Gondolták volna például, hogy vannak bolygók, ahol egy nap hosszabb, mint egy év, hogy egyes területeken egy nap alatt kétszer is felkel a Nap, hogy egyes bolygók olyan hatalmas ár-apály hatással lehetnek közeli holdjukra, hogy a kőzetrétegeket emelgetve szinte szétszaggatják és hatalmas vulkanikus pokollá változtatják azokat, míg más holdak jégpáncélba burkolózva egész óceánokat rejtegetnek a mélyükben? A 2023-ban magyarul is megjelent könyv a modern kutatások eredményeit foglalja össze (2019-ig).

Vajon a magyaroknak van-e valamilyen szerepe a világ űrtevékenységében? A válasz egyértelműen igen! Hogy Marx György fizikus-akadémikust idézzem: „A világűr tőlünk sincs messzebb, mint más nemzetektől!” Simon Tamás szerkesztésében, az Európai Űrügynökség ajánlásával egy különleges könyvet foghat kezébe az olvasó, amely Magyarország és a világűr kapcsolatát vizsgálja. A gazdagon illusztrált, tudományos igényű munka a hazai űrkutatás történetéről „a diákoknak, akik eljuthatnak még a Marsra, és a tanároknak, akik nélkül ez nem lenne lehetséges” szól. Számos kérdésre kapunk választ, például arra, hogyan lehet valaki űrhajós, mi mindenre használják a műholdakat, milyen szerep jut Magyarországnak az űriparban, milyen képzéseket indítanak itthon stb. A kötetet Almár Iván űrkutató-csillagász és Ferencz Csaba űrkutató, egyetemi magántanár ajánlja. Nem kétséges, hogyha valakinek tényleg „halvány lila gőze sincs” a témáról, ezzel a színes, széles spektrumú írással képbe kerülhet.

Ez a könyv bár gyermekien naiv kérdéseket tesz fel, felnőtteknek éppúgy érdekes, sőt szinte letehetetlen! (Tim Peake: Csillagközi kérdezz-felelek)

A leghitelesebb válaszokat azonban maguktól az űrhajósoktól kaphatjuk. Tim Peake az Európai Űrügynökség (ESA) asztronautája, aki a Csillagközi kérdezz-felelek c. bestsellerében izgalmas és vicces részleteket árul el az űrhajósok életéről, az űrállomás kulisszatitkairól. Hogyan lehet felkészülni az űrutazásra? Mi a legijesztőbb pillanat a küldetés során? Milyen egy asztronauta napirendje? Mi a legmeglepőbb a világűrben? Hogyan zajlik a visszatérés? 157 felmerülő kérdés avatja be az olvasót ebbe az egyedülálló kalandba, amelyet a saját maga által készített fényképfelvételek hoznakk még közelebb.

Chris Hadfield ezredes is sokat mesélhet az űrutazásról, hiszen három alkalommal járt a világűrben, ahol közel négyezer órát töltött. Előfordult, hogy svájcibicskája segítségével jutott be az űrállomásra, repülőgépe vezetése közben egy élő kígyó került a lába alá, és átmenetileg elveszítette a látását, miközben űrsétát végzett egy Föld körül keringő űrhajó külső oldalán lógva. Hadfield ezredes sikereinek – és túlélésének – a titka az a szokatlan életfilozófia, amelyet a NASA-nál tanult meg: „készülj fel a legrosszabbra – azután élvezd minden pillanatát!” Az Egy űrhajós tanácsai földlakóknak tulajdonképpen az asztronauta visszaemlékezése rendkívül olvasmányos és informatív stílusban, amelyben a találékonyság, az eltökéltség, a felkészültség fantasztikus példáját állítja elénk.

Kedvet kaptak az űrutazáshoz? Nincs lehetetlen! Ne gondolják, hogy a könyvek között nem találunk segítséget! Az Építsünk űrhajót! például rávilágít arra, hogy a privát űrhajózás is lehetséges. Ez valójában Peter Diamandis álma volt. Víziója szerint az űrversenyben kis csapatoknak kellene elérniük azt, amire azelőtt csak a világ nagy kormányai voltak képesek. A könyv a lövedék alakú Space Ship One rakétarepülőt megépítő, és a 10 millió dolláros díjért induló csapat rendkívüli története a lehetetlenről, ami megvalósult. És végül nemcsak egy csapat győzött, hanem – ahogy Diamandis megálmodta – egy új iparág született, egy új korszak kezdődött. Julian Guthrie könyve egy izgalmas történelmi versenyről szól, „ami felélesztette az emberes űrhajózás ígéretét”.

Magyarország és a világűr – a kötet 2024-ben az Év könyve díjat nyerte el

A szépirodalom is számos alkalommal választja hősei kalandjaihoz helyszínül a világűrt. Andy Weir: A marsi egy modernkori Robinson Crusoe-történet, amelyről Matt Damon főszereplésével Ridley Scott rendezésében film is készült (The Martian, magyarul Mentőexpedíció címen, 2015). A talpraesett és eszes űrhajós, Mark Watney az elsők között érkezik a Mars felszínére, de egy véletlen folytán hat nap helyett egy egész évet kell eltöltenie a vörös bolygón. Túlélhető ez egyáltalán? Tudás, leleményesség és rendkívüli kitartás elegendő? A fordulatokban gazdag regény hamar a tudományos fantasztikum egyik gyöngyszeme lett, amely azt is bebizonyítja, hogy a legkilátástalanabb helyzeteket is lehet humorral kezelni.

Bár még nem jelent meg magyarul Samantha Harvey tavalyi Booker-díjas írónő regénye, az Orbital (magyarul Bolygó a pályán), mégis érdemes megemlíteni, mert egy olyan misszió történetét meséli el, amelynek most részesei Kapu Tibor és társai. A történet hat asztronauta egy napját követi végig a Nemzetközi Űrállomáson, ahol a bezártság és a szeparáció kerül fókuszba. Nem titok, a hat utazónak bizony nagyon össze kell szoknia ahhoz, hogy együtt tudjanak dolgozni a kietlen világűrben. A könyvet a külföldi kritikusok és olvasók is nagyon szeretik, magyarul várhatóan az év második felében jelenik majd meg az Európa Kiadó gondozásában.

Az internetről csak egyetlen honlapot ajánlok: spacejunkie.hu, amely Magyarország legnaprakészebb űrhajózásról szóló oldala 2019 óta, ahol többek között Kapu Tibor küldetését is nyomon követhetjük.

A csekély ízelítő után végül arra biztatom a kedves Olvasót, hogy böngésszen kedvére a könyvtár polcain, mert ha az űrséta élménye nem is lehet a miénk, az olvasásé még igen.

Írásomhoz a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér polcairól válogattam, tájékozódásomat a győri könyvtár honlapján is elérhető online katalógus segítette.

SzaSzi