A Szent Anna templom és a zsinagóga az Európai Építészeti Örökség része lett
Napi sajtó: Győr, 1995. július 25. – Légrádi Szilvia írása
A Kisalföld 1995. július 29-i számában arról értesülhettek az olvasók, hogy ebben az évben az Európai Unió bizottsága több magyar templomot felvett az általa támogatott Európai Építészeti Örökség listájára.
Így lett a győri zsinagóga (a harmadik képen az 1930-as években) és a Szent Anna templom, más néven a Magyar Ispita (az első képen 1951-ben) az Európai Örökség része 1995. július 25-én.
Győr műemlékek terén hazánk harmadik leggazdagabb városa, több száz védett építménnyel. A Szent Anna templom a belváros egy kis ékszerdoboza, mely barokk stílusban épült. A Teleki és a Rákóczi Ferenc utca sarkán található, tulajdonképpen része a Magyar Ispita épületének. Megalapítása Széchényi György győri püspök bőkezű alapítványából vált lehetővé, aki azért vásárolta meg az építményt, hogy a szegény városi polgároknak menedéket tudjanak biztosítani. Az ispita több mint 200 évig fogadta a rászorulókat.
1678-ban a győri káptalan vette át az ispotály felügyeletét Telekessy István őrkanonok igazgatásával.
Az épületet több házból építették össze, 1724-ben Tarródy János győri kanonok megvásárolta a másik két építményt, amelyeket egybenyitottak. Telekessy István javasolta, hogy építsenek egy templomot az ispita mellé, melyet 1735-ben szenteltek fel Szent Anna tiszteletére. A főoltárra Szent Anna, az egyik mellékoltárra pedig Szent Erzsébet képe került (a középső képen 1963-ban), ezért nevezik a Magyar Ispita épületét Szent Anna vagy Szent Erzsébet templomnak is.
A komplexumot 1961-ben Fátay Tamás építészmérnök és Borsa Antal belsőépítész és restaurátor elképzelései alapján újították fel, majd 1994-ben Foltányi Miklós és Winkler Gábor építészek tervei nyomán − a 18. századi állapotot visszaállítva − múzeumépületté alakították. 2013-tól a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum tárlata is az épülettömb része lett, ahol dr. Váczy Péter állandó kiállítása látható. Az ispita épülete 2026-ban külső felújításon esett át, restaurálták a Rákóczi utcai fülkékben álló Szűz Mária a kis Jézussal és Szent Flórián szobrokat, kicserélték a nyílászárókat, és részben megújították a tetőt.
A zsinagóga historikus és szecessziós stílusban épült meg 1870-ben, Benkó Károly tervei alapján Fränkel Vilmos bécsi építész építette. Szintén ekkor készült a fiú- és leányiskola két épületszárnya, amit a neológ zsinagógával egybeépítettek. 1927-ben bővítették a téli kápolnával, mely Bachrach Arnold műépítész tervei alapján készült. Az 1960-as évektől részben üresen állt az épület. 1968-ban állami, 1993-ban pedig városi tulajdonba került. A teljes műemléki felújítása és átépítése 1986-ban kezdődött el, és 2006. július 31-én fejeződött be.
A győri zsinagóga országunk egyik legjelentősebb zsinagógája, a hazai zsidóság egyik legelső szakrális építménye, mely elsődlegesen az ima, a tanulás és a tanítás színhelye, egyben közösségi központ is. Napjainkban a Széchenyi István Egyetem és a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum közösen működteti, hangversenyeknek és állandó kiállításnak ad helyet az épület.
A folyóirat, a fotók és a képeslap a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származnak, a Kisalföld 1995. július 29-i lapszáma, illetve a Győr látképe képeslap, valamint a Győr − zsidó templom képeslap megtekinthető és letölthető a Digitális Könyvtárból.
Légrádi Szilvia
Fotók: Légrádi Szilvia, Vas Balázs, Szabó Béla
Felhasznált irodalom:
Orbánné Horváth Márta, Galambos Krisztina, Szabó Béla: Győri képeskönyv
Kisalföld, 1995. július 29. p. 14.
2026.07.25